Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Meghalt Jancsó Miklós

93 évesen meghalt Jancsó Miklós, cannes-i díjas és kétszeres Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró. A Hvg.hu értesülését Jancsó Nyika, a rendező fia erősítette meg.


A 90. születésnapjára készült poszttal emlékezem rá. Nyugodjon békében!


Ma ünnepli kilencvenedik születésnapját a világhírű kétszeres Kossuth-díjas filmrendező Jancsó Miklós.

1921. szeptember 27-én Vácott született. Rövidesen Székesfehérvárra költöztek. Egy évet román kétnyelvű elemibe járta, mivel családja Erdélyből származott. 1931-től a székesfehérvári cisztercita gimnáziumban tanult, s az itt uralkodó szabad szellem későbbi pályájának egyik meghatározó élménye lett. Itt ismerkedett meg a népi irodalom képviselőinek munkáival. Érettségi után a pécsi jogi egyetemre iratkozott be, de diplomát Kolozsvárott szerzett 1944-ben.

1944 augusztusában szüleivel visszatért Magyarországra. Bejelentkezett az ügyvédi kamarába, de jogi munkát már nem végzett. 1945 tavaszán szovjet hadifogságba került, s Leningrádba, majd Raivolába vitték. A fogságban a tüdeje súlyosan megbetegedett, így rövid idő múlva hazaengedték. 1946 őszén már Budapesten volt.

1950-ben a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán szerzett diplomát. Ezután a Magyar Híradó- és Dokumentumfilmgyárba került, az ezt követő nyolc évben híradó- és dokumentumfilmeket rendezett.

1949. december 21-én házasságot kötött Wowesznyi Katalin táncsosnővel. A házasságból két gyermek született: 1952-ben Jancsó Nyika (ifj. Jancsó Miklós) és 1955-ben Jancsó Babus (Jancsó Katalin). Wowesznyi Katalintól elvált, majd 1958-ban feleségül vette Mészáros Márta filmrendezőnőt. Jancsó adoptálta Mészáros Márta előző házasságából született fiát, Zoltánt. Együtt nevelték három gyermeküket, de közös gyerekük nem született.

1958-ban elkészítette első nagyjátékfilmjét A harangok Rómába mentek címen. A filmet Somló Tamás fényképezte, akivel 1969-ig dolgozott együtt. 1959-ben Nemeskürty István közreműködésével megismerkedett Hernádi Gyula íróval, aki attól az évtől állandó alkotótársa lett egészen az író 2005-ben bekövetkezett haláláig.

Második játékfilmjében, az Oldás és kötésben (1963.) egy majdnem krisztusi korú (egy híján harminchárom éves), elsőgenerációs értelmiségi szembesülés-történetét meséli el. A film már jelezte, hogy Jancsóval új és eredeti tehetség jelent meg a magyar filmkultúrában

0 Tovább

Az édes élet szexbombája

A Frederico Fellini által rendezett Az édes élet (1960.) az egész világon kultuszfilmnek számít, Anita Ekberg híres Trevi-kútbeli jelenete több popkulturális alkotásban köszön vissza. Az alkotók közül ma már csak a film óta folyamatosan Rómában élő, ma 80 éves Anita Ekberg él.

Kerstin Anita Marianne Ekberg Malmőben született 1931. szeptember 29-én és nőtt fel. Népes családja nem dúskált az anyagi javakban. Nyolc testvére közül ő volt a hatodik és a legidősebb lány. Anita előnyös külső adottságait kamatoztatva próbált kitörni a szegénységből: tizenéves korában már divatmodellként dolgozott. 1950-ben részt vett a Miss Malmö szépségversenyen, majd a Miss Svédország versenyen is, amit megnyert. Ezután benevezett a Miss Universe versenyre, az Egyesült Államokban. Nem győzött, de mégis nyert: bár egy szót sem beszélt angolul, döntős lett és a Universal Studios-tól filmszerződést kapott. .Először az excentrikus milliárdos, Howard Hughes vette pártfogásába, aki azt ajánlotta neki, változtassa meg orrát, fogait és fura nevét. Ekberg az utolsó kérésre nemet mondott, érvelése szerint vagy híres lesz, és akkor az emberek megtanulják nevének kiejtését, vagy nem lesz az, akkor pedig az egész nem számít.

1953-tól a Universal stúdióhoz kerüve, dráma, beszéd, lovagló, vívó és táncórákat kellett volna vennie. Ekberg a tanulást, a stúdió pedig egy idő után őt nem vette komolyan.

Az 1950-es évek közepén, a több filmstúdió is ajánlott munkát számára. Mintegy húsz filmet forgatott, ezek többsége méltán elfeledett, azt se sokan tudják, hogy az 1955-ös Véres sikátor egy mellékszerepéért (érdekes módon kínai nőt alakított) Golden Globe-díjat kapott.

Ugyanebben az évben forgatta a Művészpánik (1955.) című musicalt , majd a Zarak (1956.), , a Háború és béke és a Hollywood or Bust (1956.) következett.

0 Tovább

68 éves a nőfaló színészlegenda

Robert De Niro ma is Hollywood egyik legkeresettebb sztárja, nem ritka, hogy évente négy-öt filmben is játszik. Számos kitüntetése között van egyebek között a Becsületrend lovagja cím és az Amerikai Filmintézet életműdíja. Minden szerepében a maximális hitelességre törekszik, a legkülönbözőbb karakterekkel képes tökéletesen eggyé válni.

68 évvel ezelőtt, 1943. augusztus 17-én született egy New York-i művészcsaládban. Anyja, Virginia Admiral festőművész volt, apja, Robert pedig festő, szobrász és költő egy személyben. New York Little Italy negyedében nőtt fel gyakorlatilag félárvaként, miután édesapja elhagyta a családot.

Tízévesen egy iskolai előadáson lépett először színpadra, a Gyáva Oroszlánt alakította az Óz, a csodák csodájában. Ekkoriban a lányok nem érdekelték, szabad idejében jórészt csak füzetes regényeket olvasgatott. Tizenhat évesen már Csehovot játszik és Stella Adler és Lee Strasberg színiiskolájába kerül. A következő években off-Broadway darabokban és TV-reklámokban játszik. Robert De Niro Scorsese filmjei előtt háromszor állt Brian De Palma kamerája elé. Legelső alakítása a Üdvözletekben volt, amit 1968-ben mutattak be. De Niro szintén De Palmával forgatta a Szia Anyu! című filmet.

0 Tovább

A Keresztapa, az Apokalipszis most alkotója

Francis Ford Coppola A Keresztapa trilógia és az Apokalipszis most című filmjeivel már életében legendává vált.

A többszörös Oscar-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer 72 évvel ezelőtt, 1939. április 7-én Detroitban született, de New York-ban nőtt fel. Kiskorában gyermekbénulása hosszabb ideig ágyhoz kötötte, az olvasás és a tévé maradt egyetlen szórakozása. Tízévesen forgatta apja kamerájával első "filmjét". Édesapja zeneszerző, aki A Keresztapa első részében zongoristát alakított, de a filmzene komponálásában is részt vett. Édesanyja színésznő volt. Ilyen családi háttérrel nem meglepő, hogy Coppola dráma tagozaton szerzett diplomát és a filmezés felé orientálódott.

Diplomamunkáját a filmgyártás témaköréből írta. Ezután néhány év gyakornokoskodás következett. Első önálló filmjét 1963-ban készítette Dementia 13 címmel . A horror-thriller határán egyensúlyozó film nem aratott komolyabb sikert, a fiatal Coppola ekkor még inkább forgatókönyvíróként és producerként jeleskedett.

Hat év múlva a mai napig egyik legjobb barátjával és kollégájával, George Lucasszal egy független filmgyártó céget alapított Los Angelesben. Együttműködésükből sok film és elismerés született. Emellett közös erővel igyekeztek támogatni a fiatal tehetségeket is.

1969-ben készült Az esőemberek , egy év múlva A tábornok című film , melynek forgatókönyvéért Coppola 1971-ben Oscar-díjat kapott. Innentől a folytatás filmtörténet: Coppolának véletlenül a kezébe akadt Mario Puzo regénye a Corleone családról, megnyerte a főszerepekre Marlon Brandot és Al Pacinót és 1972-ben leforgatta minden idők leghíresebb maffiafilmjét, a legendás A Keresztapa trilógia első részét. A filmet, amiből máig idéznek, amelyben egyesek szerint benne van a válasz a világ összes kérdésére, és amelyet annyian próbáltak utánozni azóta is.

0 Tovább

Az utolsó császár rendezője 71 éves

A ma 71 éves Bernardo Bertolucci a huszadik század olasz filmgyártásának meghatározó, kiemelkedő alakja. A flesh back technika tökéletesítője, merészségének és egyéni képi látásmódjának köszönhetően maradandót hagyott a filmművészet számára, még ha a köztudat számára elsősorban Az utolsó tangó Párizsban, valamint Oscar-díjakkal elhalmozott Az utolsó császár rendezőjeként marad meg az emlékezetekben.

Bernardo Bertolucci 1940. március 16-án született Pármában. Apja Attilio Bertolucci neves költő. A kis Bernardo egy vidéki iskolába járt 11 éves koráig, amikor - 1952-ben - Rómába költöztek. Ott járt gimnáziumba, majd beiratkozott az egyetemre, de abbahagyta, mert akkor már jobban érdekelte szülővárosának szellemi légköre. Apjához hasonlóan elkezd verseket írni, 1962-ben kiadott egy verseskötetet, de ezzel költői pályáját be is fejezte. Apja filmkritikus is volt, fia vele járt moziba, ahol későbbi pályafutásához megfelelő táptalajt kapott.

15 éves korában 16 mm-es kamerával készített egy 10 perces gyerekfilmet A sikló címmel, amelyet továbbiak követtek. Alig 20 évesen együtt dolgozhatott Pier Paolo Pasolinivel. Ekkor vált fogadott apjává a neves olasz rendező, Pasolini, aki nagy hatással volt későbbi filmes pályájára. A csóró sikere után Antonio Cervi producer megvette Pasolini egy ötletét, és a forgatókönyv megírására megkérte Sergio Cittit és Bertoluccit. Pasolini végül nem vállalta a forgatást és az ő tanácsára az ifjú Bernardo kapta meg a rendezői pálcát. Így született meg első filmje, A kaszás (1962.).

0 Tovább

Mi van ma?

blogavatar

Az adott nap fontos eseménye a múltból, napjainkból, képekkel, videókkal, sok információval................................................................ Az oldalt szerkeszti: Kis Márta

Utolsó kommentek