"Minden Escher kép Escher kép, de néhány közülük sokkal inkább Escher kép mint a többi."

A háromdimenziós világ paradox ábrázolásának egyik legnagyobb mestere Maurits Cornelis Escher. Művészete, nem mindennapi vizuális fantáziája napjaink számítógépes geometriai transzformációihoz is ötleteket ad. Műveit szemlélve a legtöbbször igen alaposan el kell gondolkodni azon, hogy mit ábrázol a kép, és honnan kell nézni a megjelenített alakzatot ahhoz, hogy épp úgy lássuk, ahogy a művész lerajzolta.

Escher 1898. június 17-én hollandiai Leeuwardenben született. Két bátyjával és szüleivel - George Arnold Escher, Sarah Gleichman Escher - azonban csakhamar Arnhembe költözött maga mögött hagyva a ma múzeumként működő családi házat. Az arnhemi középiskolában tanára, F. W. van der Haagen felfigyelt az ifjú Escher rajztehetségére. Irányításával Escher megtanulta a linómetszés technikáját, ami nagymértékben hozzájárult grafikai készségének kialakításához.

Középiskola után apja tanácsára építészetet kezdett tanulni a haarlemi Építészeti és Díszítő Művészeti Főiskolán, ahol megismerkedett S. J. de Mesquitával. A holland művész tehetségét felismerve építészet helyett grafikai tanulmányokra buzdította Eschert. 1919 és 1922 között Mesquita tanítványaként, akinek erős egyénisége döntően befolyásolta további pályafutását, megtanulta a fametszetkészítés technikáját, s azt hogy hogyan bánjon a fával, mint anyaggal.

Tanulmányai befejeztével, 1922-ben Olaszországba utazott, Ravelloban megismerte későbbi feleségét, a svájci származású Jetta Umikert, akivel 1924-ben Rómában telepedtek le. Két fiuk született, George és Arthur. Az elkövetkező években számos tanulmányutat tett. 1934-ben először Svájcban, Belgiumban majd Spanyolországban telepedett le. Egyre inkább elfordult a minket körülvevő világ, a látható valóság többé-kevésbé direkt módon való ábrázolásától. 1937-ben elkészítette az első lehetetlen valóságot ábrázoló fametszetét Csendélet és utca címmel (1937.).

A valóságban sohasem látunk egy utcát ablakon keresztül a képen látható módon. Nem is a megfigyelt környezet valósághű visszaadása itt Escher célja, hanem egy képzeletbeli kép, egy látomás tárgyi világunkba való kivetítése. Nem a grafikai technika feletti tökéletes uralom az elsődleges, hanem egy meghatározott gondolat ábrázolása.

>> a poszt folytatódik