"A filmművészetet otthagyta a zenéért, a zenét otthagyta a költészetért, aztán mindent otthagyott velünk együtt valami másért, amiről mi még nem tudunk."
Hobo

Jim Morrison

(1943. december 8. (Melbourne /Florida, USA/- 1971. július 3. - Párizs) énekes, dalszövegíró, költő ma lenne 67 éves. A rajongók számára a Szent volt. A szülők szemében maga a megtestesült Gonosz. Koncertjei olykor a fekete miséket idézték. Kábítószeres, alkoholos botrányain a sajtó csámcsogott. Tehetséges Költő volt, amit azonban többnyire elnyomott benne a lump Csavargó. Jim Morrison a végletek embere volt.

Douglas Morrison néven született. Apja, George Stephen Morrison tengernagy az USA Haditengerészeténél szolgált, anyja, Clara Clark Morrison. Jimet szigorú, konzervatív szellemben nevelték, azonban ő minden alkalmat megragadott, hogy ellenkező nézeteinek hangot adjon. Már fiatalkorában kitűnt viselkedésével, lázongott az iskolapadban. Ez a lázongás haláláig tartott.

Lenyűgözte Jack Kerouac Úton című, a hatvanas években meghatározó regénye, középiskolás korától ő maga is írogatott. Az egyetemen filozófiát tanult, de a jobb körök helyett végül a szakadtak világát választotta. Az egyetem után Los Angelesbe költözött

A hatvanas évek közepén a rockzene bűvöletébe került, a műfaj krónikásai szerint ebben döntő érdemei voltak Ray Manzarek billentyűsnek, aki az 1965-ben megalakuló Doors együttes esze volt, Morrison viszont a banda senki által soha meg nem értett lelke - és persze motorja.

Első albumukban található egy Weill - Brecht feldolgozás, az Alabama Song, valamint az első igazi nagy sikerük, a Light My Fire.

>> a poszt folytatódik