Száz éve született Básti Lajos

Kétségkívül a XX. századi magyar színjátszás egyik legszebben beszélő, fejedelmi megjelenésű alakja Básti Lajos volt. Neve meghatározott szí­nészi stí­lust jelentett, tökéletes beszédtechnika, visszafogott szí­npadi mozgás, elmélyült karakterformálás, átgondolt játék, s nem utolsó sorban, a megjelenés utánozhatatlan eleganciája jellemezte.

Száz évvel ezelőtt 1911. november 16-án született Keszthelyen. Eredeti neve Berger Lajos volt, első szerepeit még e néven játszotta. Az elemi iskolát és a gimnáziumot szülővárosában végezte, 1930-ban érettségizett a Premontrei Gimnáziumban. Berger Rezső keszthelyi rövidáru-kereskedő fia valójában nem színész akart lenni, hegedülni tanult a helyi cigányprímástól, írónak vagy orvosnak készült (hallgatott is egy szemesztert az egyetemen), de egy véletlen találkozás megváltoztatta elhatározását. Megismerkedett a Keszthelyen nyaraló Mányai Lajos színiakadémiai növendékkel, aki olyan hatással volt rá, hogy ősszel jelentkezett a Színművészeti Akadémiára. Ódry Árpád egyetlen Ady-vers meghallgatása után felvette. 1935-ben szerzett diplomát. Bárdos Artúr Belvárosi Színházában kezdte pályafutását.

A különösen szép orgánumú Básti fiatal korában énekes-bonviván szerepekben is bemutatkozott. Társalgási darabokban, operettekben szerepelt, mint fiatal amorózó, bonviván. A harmincas évek filmjeiben is ilyen jellegű szerepeket játszott: 120-as tempó (1937.),

0 Tovább

Virág elvtárs


Öntörvényű volt. Titokzatos. Befelé forduló. Csak a szerepeiben tárulkozott föl. Ha nem játszott, nem viselkedett színészként. Rejtély, mikor tanult szerepet, mikor szerezte meglepően sokoldalú műveltségét, naprakész tájékozottságát. Senki nem tudta, honnan meríti lenyűgözően életteli megfigyeléseit az emberekről, szerep-énjei kimeríthetetlen nyersanyagáról. Nem adta ki magát senkinek. Úgy ment el, ahogyan jött: némán, jelentőségteljesen, ismeretlenül.

Őze Lajos, ahogy magát névkártyáján is titulálta, színjátékos volt. Ma 27 éve, 1984. október 21-én 49 éves korában távozott az élők sorából.

Szentesen született 1935. április 27-én, nagyon szegény családban. Alkalmi munkás apja hentesként kezdte, s uránbányászként fejezte be életét, anyja a helyi állami gazdaságban volt szakácsnő, majd gyermeknevelő, cseléd, mindenes. Szülei válása után, tíz évesen nevelőanyához került, aki verte, ekkor kezdett el dadogni. E hibája miatt sem játszótársai, sem barátai nem akadtak, a magányos gyerek az olvasásba menekült. Még halála előtt egy évvel is fölemlegette régi sérelmeit: "Gyermekkorom óta emberkeülő vagyok, mert azt hiszem, az emberek tehetnek róla, hogy kerülöm őket. Nem voltak sokan segítségemre abban a nagyon érzékeny korban, amikor gyerek voltam."

A növénytermesztő szakmunkásképzőben (1949-1952.) szerencséjére akadt egy nagyszerű tanárnő (Dr. Sári Ilona), aki a szünetben feleltette, hogy a többiek ne nevessék ki, aki irodalmi színpadot szervezett a kollégistáknak, színdarabrészleteket tanított be nekik, szavalni tanította őket. Őze a gyógyulást a nótázásnak is köszönhette, a nagyapjától tanult dalok dúdolása felszabadította gátlásait - olyannyira, hogy verseket kezdett mondani. Hamarosan kitűnt osztálytársai közül egyéni értelmezésű versmondásával. Nem skandált, nem is hadart, mint a tanulók többsége, hanem szabad utat engedett a benne halmozódó feszültségnek.

Érettségi után bejutott a Színház- és Filmművészeti Főiskolára ahol Gellért Endre vezette a főtanszakot. A kiváló színészpedagógus felfigyelt tehetségére, s délutánonként órákat foglalkozott vele külön. 1956-ban megszerezte diplomáját. Pályafutását a Miskolci Nemzeti Színházban kezdte, de 1959-ben átszerződött a budapesti Nemzeti Színházhoz, amelynek haláláig tagja volt.


0 Tovább

A rosszindulatú, cinikus szerepek specialistája

Egy színész, akiről soha nem lehetett tudni, mikor tréfál, aki komédiában és drámában egyaránt kiváló volt és a rosszindulat lett a legfőbb védjegye, miközben négy évtizedet töltött a filmek világában. Volt erdész, ökölvívó, a háborúban egy bombázógép rádiósa. Sokarcú színész volt, aki utálta, ha komédiásként skatulyázzák be. Szabadidejében szívesen hallgatott zenét, s énekelt maga is.

A hórihorgas, cammoogó járású, gyűrött arcú, de csibészes tekintetű és dörzspapírhangú Walter Matthau kezdetben cselszövő gazembereket alakított, de idővel rátalált igazi műfajára, a komédiára. Először 1966-ban játszott együtt Jack Lemmonnal, s a Sógorom a zugügyvéd című film meghozta számára a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díjat. Ketten tökéletesen kiegészítették egymást: a szolíd, jó természetű Lemmon és a szókimondó ám földhözragadt Matthau. A két színész a munkán kívül is nagyon jó barátok volt. Miután Matthau 2000. július 1-jén - ma tizenegy éve - szívinfarktusban meghalt, barátja, Jack Lemmon többé nem állt kamerák elé.

A legendás páros 1998-ban a Furcsa párban mulattatta ismét a közönséget. A színpadon már kirobbanóan sikeres komédia két elvált férfi közös albérleti kalandjait mesélte el fergeteges humorral.A darabot Neil Simon külön Matthau számára írta, aki sokáig vonakodott a maradi gondolkozású sportriporter szerepét elvállalni, mondván, hogy a szerep túlságosan is közel áll saját énjéhez.

0 Tovább

A Tűzvonalban dandártábornoka ma 68 éves

A színész, rendező, színházigazgató, a Tűzvonalban c. tévésorozat Kolonics dandártábornoka, Jordán Tamás ma 68 éves.

A magyar színházi élet meghatározó alakja 1943-ban született Győrött. A Műszaki Egyetemen geodéta mérnöki diplomát szerzett 1966-ban.

1961-től 1970-ig az ELTE Universitas amatőr színjátszója, majd a 1971 és 1977 között a 25. Színház, 1977-ben a Várszínház, 1980 és 1991 között a kaposvári Csíki Gergely Színház művésze.

A Merlin Színház egyik alapítója és vezetője (1991-2002.), a Magyar Színészkamara elnöke (1992-96.).

2003-től öt évig a Nemzeti Színház elnök-vezérigazgatója. A Magyar Színházi Társaság 2006. novemberében elnökévé választotta.

2008-ban a szombathelyi Weöres Sándor Színház alapító igazgatójává nevezték ki, így lehetősége nyílt arra, hogy létrehozza Vas megye első állandó színtársulatát, valamint megvalósítsa régóta tervezett színházeszményét: a teátrumnak az adott térség agórájává kell válnia, tehát közéleti fórumként, szellemi műhelyként és művészeti intézményként egyaránt kell működnie.

1977-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1986-ban érdemes művész lett, majd 1996-ban megkapta a Kossuth-díj at.

Létrehozta a várbeli Csepürágó Fesztivált, a tabáni Versmondó Fesztivált, a Pécsi Országos Színházi Találkozót - a POSZT-ot -, és tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

1991-től rendezőként számos darabot állított színre.

Felesége Lázár Kati, lánya Jordán Adél szintén színészek.

0 Tovább

Mi van ma?

blogavatar

Az adott nap fontos eseménye a múltból, napjainkból, képekkel, videókkal, sok információval................................................................ Az oldalt szerkeszti: Kis Márta

Utolsó kommentek