Elhunyt a nagy magyar mesemondó


___________________________________________________________________

Életének 84. évében hosszan tartó betegség után 2014. április 4-én, pénteken elhunyt Szabó Gyula Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze.

____________________________________________________________

Buga Jakab szerepében vált egy csapásra az ország kedvencévé. Hangját a színházba csak alkalmanként járó közönség is minden bizonnyal felismeri. Doktor Bubó , Frakk , Columbo - mind az ő hangján vált maradandóvá, de nemzedékek egész sora nőtt fel a Magyar népmesék című sorozaton. Szabó Gyulát természetesen nem ismertebb szinkronszerepei miatt választották maguk közé a nemzet halhatatlanjai: több mint ötvenévnyi színházi pályafutása során közel hatvan darabban láthattuk főbb szerepben.

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész ma 81 éve, 1930. július 15-én született Kunszentmártonban, a család kilencedik gyermekeként. Már fiatalon ministrált és igét tanult, ugyanis pap szeretett volna lenni - aztán mégis inkább Thália papja lett, de csak jelentős kerülővel.

A második világháború után került Budapestre, ahol édesapja nyomására előbb szakmát tanult a Csonka János Gépgyárban, közben felvették a Zeneakadémiára, de mivel a gyárban három műszakban kellett dolgoznia, felhagyott a zenei tanulmányokkal. Az inasévek alatt, az iskola önképzőkörében diáktársaival megtanulták Az ember tragédiája két színének dialógusait, ezért jutalmul jegyet kaptak a Nemzeti Színház előadására. Ez az élmény döntő lökést adott neki ahhoz, hogy színész legyen.

Mint fiatal munkás is nagy lelkesedéssel vett részt az üzemi színjátszó csoport munkájában, innen jelentkezett néhány társával együtt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Voltaképpen nem is gondolta egészen komolyan, mégis megtörtént a hihetetlen: első nekifutásra felvették, méghozzá olyan időszakban, amikor a 12 ezer jelentkezőből 48 főt vettek fel.

1954-ben, friss diplomával a kezében a Petőfi Színházhoz szerződött. Első szerepe Boka figurája volt a Pál utcai fiúkban. majd a Jókai Színház tagja lett. Évtizedekig vezető színésze volt a Thália Színháznak, ahol emlékezetes, óriási sikerű produkciók részese volt. A Thália megszűnése után tagja volt a rövid életű Arizona Színháznak, majd az ugyancsak pár évig működő Művész Színháznak is, ezután a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz kötötte szerződés.

Az Ifjú szívvel (1953.) című film után főszerepet játszott Zsigmond Vilmos vizsgafilmjében, a A földben (1955.)

0 Tovább

Dömdödöm

Ma lenne 75 éves Lázár Ervin, akit főként meseíróként azonosít a köztudat, s erre maga is mindig büszke volt. Gyermektörténeteinek elsöprő sikere - A Négyszögletű Kerek Erdő, Berzsián és Dideki, A hétfejű tündér, a Szegény Dzsoni és Árnikából 1983-ban film készült, művei rengeteg rádiós és színpadi feldolgozásban élnek tovább - többnyire elfeledteti velünk, hogy nem kizárólag a mese műfajával foglalkozott.

A Kossuth-díjas író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja 1936. május 5-én született Budapesten, de szülőföldjének Alsó-Rácegrespusztát tekintette, ahol egész gyerekkorát töltötte. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre, majd Sárszentlőrincre járt át iskolába. Olvasni még az iskola elkezdése előtt megtanult, s attól kezdve az irodalom, a könyvek szeretete meghatározó volt számára.

Tízéves korában a székesfehérvári ciszter gimnáziumba iratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, hazahívták és egy öreg tanár magántanítványa lett Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szülei, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

0 Tovább

Rímhányó Romhányi

Ma lenne 90 éves Romhányi József író, költő, szövegíró, műfordító.

A rímhányó Romhányiként emlegetett zseni pimasz éleslátásával szinte egyszerre mutatott rá emberi gyengeségeinkre és a magyar nyelv nagyszerűségére. Véleményét, intelmeit gyakran rajzfilmfigurák vagy kedves állatkák szájába adta, s bármily könyörtelen véleménnyel is bírt rólunk, nevettünk briliáns humorán.

Nagytétényben született 1921. március 8-án. Tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában végezte. A Zeneakadémián tanult brácsázni, majd egy baleset következtében eltörött az ujja, így végül opera szakon végzett.

A háború alatt elvitték a frontra, majd hadifogságba került.

"A fogságom idején, elsősorban zenész lettem. A Cseh Filharmonikusok néhány katonaként fogságba esett tagjával lágerzenekart alapítottunk, mellyel rendszeresen fel is léptünk. Zenészként különböző kiváltságokat élveztünk, például gyakran osztottak be konyhai szolgálatra".

"Körülöttem füstös üstök:
készül a früstük!
Izmaim már merevek,
úgy kavarok-keverek.
És sűrű cseppet izzadok, hogy hízzatok!"

(Ifjonci versek: Amikor szakács voltam a fogságban).

Huszonöt évesen tért haza. Próbált megélni valahogy, verseit adta el különféle újságoknak, közben újakat is írt. Fordulópont azt volt, amikor Várkonyi Zoltán volt diáktársa beszervezi egy akkori divatos ún. haknibrigádba. Az ő segítségével kezdett el tehát haknizni mint konferanszié költeményeivel - óriási sikerrel. A sok borzalom után, amit az emberek átéltek a háborúban, vágytak egy kis szórakozásra. Televízió híján pedig színházakban, szórakozóhelyek pódiumain állandóan vidám műsor volt terítéken és a közönség szórakozhatott.

Fellépéseinek köszönhetően Romhányi egyre népszerűbb lett, a magyar szórakoztató ipar egyik legnagyobb alakjának számított.

1 Tovább

Mi van ma?

blogavatar

Az adott nap fontos eseménye a múltból, napjainkból, képekkel, videókkal, sok információval................................................................ Az oldalt szerkeszti: Kis Márta

Utolsó kommentek