Mi van ma?

A csehszlovák újhullám kiemelkedő alakja, az Oscar-díjas Jiří Menzel filmrendező, színházi rendező, színész ma 73 éves.

1938. február 23-án született Prágában, az akkori Csehszlovákiában. A prágai Művészeti Főiskola filmművészeti szakán (FAMU) szerzett filmrendezői diplomát 1962-ben.

Művészeti pályája elején a prágai tv asszisztense volt, majd a Csehszlovák Híradó munkatársa lett. 1963-1965 között egy filmstúdió rendezője.

1965-ben készítette első rövidfilmjeit. 1965-től rendezőként dolgozott a Barrandov Studiosban. 1971-ben Svédországban, 1977-1978 között az NSZK-ban, valamint Svájcban vendégrendező volt. Vendégtanárként tart előadásokat a londoni filmfőiskolán.

Játszott több magyar filmben (Szívzűr - Böszörményi Géza, Felhőjáték - Maár Gyula, Franciska vasárnapjai - Simó Sándor, Rokonok - Szabó István), és színdarabot is rendezett Magyarországon.

Menzel nemzetközi érthetőségének titka talán abban rejlik, hogy a filmjeiben lévő gyakran éles társadalomkritikát és politikai felhangokat is mindig emberi történések mögé rejtette.

"Az életben minden csoda, csak fel kell ismernünk".

Az Oscar-díjas olasz filmrendező és forgatókönyvíró, Frederico Fellini méltán vált a filmtörténet egyik legmeghatározóbb alakjává. A határtalan képzelőerővel és bájos humorral megáldott művész hamisítatnul olaszos filmjeivel négy Oscar-díjat nyert, és megkapta az Amerikai Filmakadémia életműdíját is.

91 évvel ezelőtt, 1920. január 20-án született az olaszországi Rimini városban. Már kisgyerekként elbűvölte őt a cirkusz varázslatos világa, de még annál is jobban a mozi, és szívesen készített karikatúrákat a vásznon látott filmsztárokról. Otthon bábszínházat játszott, melyhez maga varrta meg a jelmezeket, ő írta a dialógusokat, és játszotta a darab összes szerepét. Mindezek meghatározták későbbi filmes pályafutását.

Élelmiszerkereskedő apja "tisztességes szakmát" szánt neki, azt szerette volna, ha kereskedőnek, ügyvédnek vagy mérnöknek áll. Édesanyja ezzel szemben papnak vagy jogásznak látta volna szívesen. Fellini azonban érettségi után újságíró lett.

Kiváló rajztehetségének köszönhetően előbb egy vicclapnál, majd egy római újságnál kapott állást, és éttermekben, kávéházakban készített portrékat. Képregényeket is rajzolt, dolgozott a rádiónak, és gegman volt a filmgyárban.

1943-ban ismerkedett meg Giuletta Masinával, aki rádiósorozatának egyik címszerepét kapta meg. 1943. október 23-án összeházasodtak, s - a rendező félrelépései ellenére - 50 éven át elválaszthatatlan házas- és alkotótársak maradtak.

Amikor 1944 júniusában az amerikaiak elfoglalták Rómát, nem volt munka a filmiparban, így Fellini néhány barátjával megnyitotta a Vidám Arcok Boltját: az amerikai katonákról rajzoltak képregénybe illő karikatúrákat, melyeket jó pénzért eladtak nekik.

1944-től maga is írt forgatókönyveket, és Roberto Rossellinivel is összebarátkozott, kinek 1944 és 1953 között csaknem minden filmjében közreműködött. A közös munka és barátságuk hatására döntött úgy, hogy ő maga is filmrendező lesz, és ekkor alakult ki a hétköznapi élet és az egyén problémái iránti érdeklődése is.

Első filmjét, A varieté fényeit 1950-ben Alberto Lattuadával együtt rendezte . A már egyedül készített A fehér sejk (1951.) a szórakoztatóipar hamis mítoszát leplezte le, a sok önéletrajzi elemet tartalmazó A bikaborjak (1953.) pedig a vidéki ifjak felszínes életformáját mutatta be, mély együttérzéssel. A film Arany Oroszlán díjat nyert a Velencei Filmfesztiválon.

A nemzetközi elismerést - Oscar-díj - azonban 1954-ben az Országúton című alkotás hozta meg számára.

A varieté fényei forgatásán figyelt fel Fellini egy különös artistapárra, és lejegyezte velük kapcsolatos gondolatait. Carlo Ponti producer vállalta el a film finanszírozását. Giulietta Masina szerepeltetését azonban csak úgy hagyta jóvá, ha a két férfi főszerepet amerikai színészek kapják. Fellini nem tiltakozott, mivel Anthony Quinn és Richard Basehart megfeleltek a figurákról alkotott elképzeléseinek.

A színész, rendező, színházigazgató, a Tűzvonalban c. tévésorozat Kolonics dandártábornoka, Jordán Tamás ma 68 éves.

A magyar színházi élet meghatározó alakja 1943-ban született Győrött. A Műszaki Egyetemen geodéta mérnöki diplomát szerzett 1966-ban.

1961-től 1970-ig az ELTE Universitas amatőr színjátszója, majd a 1971 és 1977 között a 25. Színház, 1977-ben a Várszínház, 1980 és 1991 között a kaposvári Csíki Gergely Színház művésze.

A Merlin Színház egyik alapítója és vezetője (1991-2002.), a Magyar Színészkamara elnöke (1992-96.).

2003-től öt évig a Nemzeti Színház elnök-vezérigazgatója. A Magyar Színházi Társaság 2006. novemberében elnökévé választotta.

2008-ban a szombathelyi Weöres Sándor Színház alapító igazgatójává nevezték ki, így lehetősége nyílt arra, hogy létrehozza Vas megye első állandó színtársulatát, valamint megvalósítsa régóta tervezett színházeszményét: a teátrumnak az adott térség agórájává kell válnia, tehát közéleti fórumként, szellemi műhelyként és művészeti intézményként egyaránt kell működnie.

1977-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1986-ban érdemes művész lett, majd 1996-ban megkapta a Kossuth-díj at.

Létrehozta a várbeli Csepürágó Fesztivált, a tabáni Versmondó Fesztivált, a Pécsi Országos Színházi Találkozót - a POSZT-ot -, és tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

1991-től rendezőként számos darabot állított színre.

Felesége Lázár Kati, lánya Jordán Adél szintén színészek.

Eszenyi Enikő különleges színésznő, akit lehet nagyon szeretni és nagyon nem... Tehetségét, sokoldalúságát már nem csak a színpadon, filmen, hanem rendezőként is bizonyította. Határon innen és túl is (Egyesült Államok, Csehország, Szlovákia). 2008-ban a Vígszínház igazgatójává választották. A tisztséget 2009. februárjától 2014. január végéig viseli.

A Kossuth-díjas művész ma 50 éve született a román határ melletti Csengerben. Régi csengeri családból származik, apai nagyapja iskolaigazgató volt, aki a maga korában - mint az szokás volt - színdarabokat rendezett, énekkart irányított, hegedűn játszott, nótákat szerzett, műsoros estéket szervezett. Enikő minden bizonnyal tőle örökölte mindezt. Az 1970-es évek elején költözött a család Debrecenbe. 1974 és 1979 között a Kossuth Lajos Tudomány Egyetem Gyakorló gimnáziumában tanult s végzett. Már a gimnáziumi évek alatt is rendszeresen szerepelt, és a Csokonai Színház stúdiójában ismerkedett meg a szakma alapjaival. Nem véletlen, hogy tehetségére már korán felfigyeltek, s a Színművészeti Főiskolára 1979-ben érettségi után rögtön fel is vették. Itt Horvai István és Kapás Dezső voltak mesterei. Már a főiskolai évek alatt is kapott szerepeket, színházban és filmekben, s ekkortól a Vígszínház színésznője, 1983 óta társulati tagja. Fiatalon eljátszhatott olyan csúcsszerepeket, mint Szent Johanna vagy Lady Machbeth.

Eszenyi Enikő tizennyolc évig élt házasságban Kaszás Attila színművésszel. aki fájdalmasan fiatalon, 46 évesen távozott az élők sorából .(2007.) Válásuk után is jó viszonyban maradtak. Nyolc évig Milan Mikulcik szlovák színész kedvese volt, jelenleg pedig Kamondi Zoltán filmrendező a párja.

Törékeny szőkeségként érkezett a honi színivilágba, amelynek mára egyik meghatározó alkotója lett. Mintha semmit sem öregedett volna azóta, hogy a nézők bájos szöszke diáklányként ismerték meg a Cha-cha-cha című 1981-es filmben.

Ma 75 éves Mécs Károly (Budapest, 1936. január 10.) színművész, rendező, akinek fotója a 60-as években minden kollégiumi leányszobában ott díszelgett.

Az eltelt ötven évben klasszikus és modern darabok, tragédiák és színművek egész sorának hős-, illetve szerelmes szerepeit játszotta el. Alakításait könnyed, természetes szerepformálás jellemzi. Kellemes orgánuma van, szépen beszéli a magyar nyelvet, így szinkronszerepekre is gyakran hívják.

A budapesti Toldy Gimnáziumba, majd a Rózsahegyi Kálmán színi-iskolájába járt. A Színház-és Filmművészeti Főiskolán 1961-ben kapta meg a diplomáját, de már főiskolai hallgatóként fellépett a Nemzeti Színházban és a Petőfi Színházban.

Tanulmányainak elvégzése után Szegedre szerződött, aztán 1963-tól a budapesti, Kazimir Károly vezette Thália Színház társulatának tagja lett. A színház megszűnte után játszott az Arizona Színházban és a Művész Színházban, 1996-tól a Thália Társaság tagja volt. Jelenleg a Budaörsi Játékszín társulatához tartozik, itt megvalósíthatta régi álmát: több darabot nem csak színészként, hanem rendezőként is jegyez. Budaörsön kívül meghívott szereplőként fellépett a Karinthy Színpadon és a Nemzeti Színházban is. 2001 óta a Magyar Állami Operaházban is játszik.

A jóvágású fiatal színészt igen hamar felfedezte a film is. Pályájának elején őrá osztották a snájdig katona-és huszártiszt szerepeket. Még főiskolás korában megkapta Noszty Feri szerepét a Noszty fiú esete Tóth Marival (1960.) című filmben.