Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Elhunyt a nagy magyar mesemondó


___________________________________________________________________

Életének 84. évében hosszan tartó betegség után 2014. április 4-én, pénteken elhunyt Szabó Gyula Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze.

____________________________________________________________

Buga Jakab szerepében vált egy csapásra az ország kedvencévé. Hangját a színházba csak alkalmanként járó közönség is minden bizonnyal felismeri. Doktor Bubó , Frakk , Columbo - mind az ő hangján vált maradandóvá, de nemzedékek egész sora nőtt fel a Magyar népmesék című sorozaton. Szabó Gyulát természetesen nem ismertebb szinkronszerepei miatt választották maguk közé a nemzet halhatatlanjai: több mint ötvenévnyi színházi pályafutása során közel hatvan darabban láthattuk főbb szerepben.

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész ma 81 éve, 1930. július 15-én született Kunszentmártonban, a család kilencedik gyermekeként. Már fiatalon ministrált és igét tanult, ugyanis pap szeretett volna lenni - aztán mégis inkább Thália papja lett, de csak jelentős kerülővel.

A második világháború után került Budapestre, ahol édesapja nyomására előbb szakmát tanult a Csonka János Gépgyárban, közben felvették a Zeneakadémiára, de mivel a gyárban három műszakban kellett dolgoznia, felhagyott a zenei tanulmányokkal. Az inasévek alatt, az iskola önképzőkörében diáktársaival megtanulták Az ember tragédiája két színének dialógusait, ezért jutalmul jegyet kaptak a Nemzeti Színház előadására. Ez az élmény döntő lökést adott neki ahhoz, hogy színész legyen.

Mint fiatal munkás is nagy lelkesedéssel vett részt az üzemi színjátszó csoport munkájában, innen jelentkezett néhány társával együtt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Voltaképpen nem is gondolta egészen komolyan, mégis megtörtént a hihetetlen: első nekifutásra felvették, méghozzá olyan időszakban, amikor a 12 ezer jelentkezőből 48 főt vettek fel.

1954-ben, friss diplomával a kezében a Petőfi Színházhoz szerződött. Első szerepe Boka figurája volt a Pál utcai fiúkban. majd a Jókai Színház tagja lett. Évtizedekig vezető színésze volt a Thália Színháznak, ahol emlékezetes, óriási sikerű produkciók részese volt. A Thália megszűnése után tagja volt a rövid életű Arizona Színháznak, majd az ugyancsak pár évig működő Művész Színháznak is, ezután a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz kötötte szerződés.

Az Ifjú szívvel (1953.) című film után főszerepet játszott Zsigmond Vilmos vizsgafilmjében, a A földben (1955.)

0 Tovább

A nagy mesemondó

Buga Jakab szerepében vált egy csapásra az ország kedvencévé. Hangját a színházba csak alkalmanként járó közönség is minden bizonnyal felismeri. Doktor Bubó , Frakk , Columbo - mind az ő hangján vált maradandóvá, de nemzedékek egész sora nőtt fel a Magyar népmesék című sorozaton. Szabó Gyulát természetesen nem ismertebb szinkronszerepei miatt választották maguk közé a nemzet halhatatlanjai: több mint ötvenévnyi színházi pályafutása során közel hatvan darabban láthattuk főbb szerepben.

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész ma 81 éve, 1930. július 15-én született Kunszentmártonban, a család kilencedik gyermekeként. Már fiatalon ministrált és igét tanult, ugyanis pap szeretett volna lenni - aztán mégis inkább Thália papja lett, de csak jelentős kerülővel.

A második világháború után került Budapestre, ahol édesapja nyomására előbb szakmát tanult a Csonka János Gépgyárban, közben felvették a Zeneakadémiára, de mivel a gyárban három műszakban kellett dolgoznia, felhagyott a zenei tanulmányokkal. Az inasévek alatt, az iskola önképzőkörében diáktársaival megtanulták Az ember tragédiája két színének dialógusait, ezért jutalmul jegyet kaptak a Nemzeti Színház előadására. Ez az élmény döntő lökést adott neki ahhoz, hogy színész legyen.

Mint fiatal munkás is nagy lelkesedéssel vett részt az üzemi színjátszó csoport munkájában, innen jelentkezett néhány társával együtt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Voltaképpen nem is gondolta egészen komolyan, mégis megtörtént a hihetetlen: első nekifutásra felvették, méghozzá olyan időszakban, amikor a 12 ezer jelentkezőből 48 főt vettek fel.

1954-ben, friss diplomával a kezében a Petőfi Színházhoz szerződött. Első szerepe Boka figurája volt a Pál utcai fiúkban. majd a Jókai Színház tagja lett. Évtizedekig vezető színésze volt a Thália Színháznak, ahol emlékezetes, óriási sikerű produkciók részese volt. A Thália megszűnése után tagja volt a rövid életű Arizona Színháznak, majd az ugyancsak pár évig működő Művész Színháznak is, ezután a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz kötötte szerződés.

Az Ifjú szívvel (1953.) című film után főszerepet játszott Zsigmond Vilmos vizsgafilmjében, a A földben (1955.)

0 Tovább

Brinkmann professzor magyar hangja

Tizenöt évet játszott Marosvásárhelyen, tanított a mára egyetemmé lett főiskolán. Ő volt "a Bács". Rendezők és közönség kedvence, lányok ideálja. Aztán elment Magyarországra. Sikeres lett.


Bács Ferenc ma 75 éve, 1936. június 19-én Erdélyben, Nagyszebenben született, Kolozsváron nőtt fel. Orvosnak, agysebésznek készült, de két év után félbehagyta tanulmányait a marosvásárhelyi egyetemen, mert úgy érezte, hogy ezen a pályán nem tudná a maximumot nyújtani. Inkább a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színészfőiskolára jelentkezett, ahová rögtön fel is vették. Diplomájának kézhezvétele után az intézmény tanára lett, és a helyi Marosvásárhelyi Nemzeti Színházhoz szerződött. A színház megbecsült tagja volt, szinte minden este játszott. Egy idő után mégis úgy érezte, más művészi környezetben is ki kell próbálnia magát.

Úgy döntött, hogy áttelepül Magyarországra, ahol a színházon kívül létezik film, tévé, rádió és szinkron is. Kivándorlási kérelmét 1974-ben adta be, útlevelet azonban csak négy év múlva kapott a román hatóságoktól.

"Én nem Erdélyből jöttem el, hanem egy rendszerből, ez nagyon nagy különbség. Van két gyermekem, azt akartam, hogy tudjanak magyar nyelven tovább tanulni olyan szakon, amelyet ők választanak. Magyarországon biztosítva láttam ezt, ott nem. Amikor letelepedtem, elkezdtem dolgozni, jöttek a filmek, a szinkron, a rádió, színház . Szerencsém volt, 25 nagyjátékfilmben szerepeltem, majdnem ugyananynyi televíziós filmben, sokat dolgoztam."

1978-ban kezdte meg családjával magyarországi életét, feleségével, Tanai Bella színésznővel egy évadot töltöttek Miskolcon, egyet pedig Győrben. Ezután hívta Várkonyi Zoltán 1979-ben a Vígszínházhoz. Nyolc évig volt a társulat tagja, 1987-ben a József Attila Színház tagja, majd szabadúszó lett. 1991-ben ismét a tagja a József Attila Színháznak.

1992-1998 között a Nemzeti Színház művésze. 2000-2003 között Sopronban lépett fel, azóta ismét szabadfoglalkozású. A színészet mellett évekig tanított beszédművészetet a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

A népszerűséghez kellemes orgánuma és markáns egyénisége mellett jó megjelenése is hozzájárult. Szerepformálására az emberi méltóság és a visszafogott gesztusok a jellemzők. Több nagy sikerű magyar filmben nyújtott emlékezetes alakítást.

A trombitás (1979.)

0 Tovább

Az egyik legszebben beszélő szinkronhang - Velenczey István

Velenczey István színész, rendező, szinkronszínész 1925. március 7-én született és 2006. április 19-én, ma öt éve halt meg.

Számos karakteres mellékszerep fűződött a nevéhez: jelentőségteljes, kifinomult modorú, angol úriembert és ironikus gesztusokkal megrajzolt karikatúra-jellemeket egyaránt tökéletesen tolmácsolt. Személyében az egyik legpatinásabb, legkellemesebb modorú és legszebben beszélő magyar szinkronhang (és színpadi színész) távozott 2006-ban.

Esztergomban, a ferencrendi Katolikus Szent Antal Gimnáziumban érettségizett 1943-ban. Onnan a színakadémiára ment. Még színiiskolásként első szerepe a Nemzeti Színházban (1946. március 26-án) Szvisztunov rendőr A revizorban.

A főiskola elvégzése után a pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, karakterszínész besorolással. 1948-ban Lendvay Ferenc, az igazgató maga mellé veszi társrendezőnek a Fiúk, lányok, kutyák vígjátékban. A Különös házasságot (Örkény István-Gyárfás Miklós Mikszáth-dramatizálását már ellenőrzés nélkül állítja színre.

Visszakerül a Nemzeti Színházba. Az angolos megjelenésű és humorú Velenczey nemigen jut nagyobb szerephez, de Major Tamás színigazgató szerepet oszt rá: 1951-1953-ban a kecskeméti Katona József Színház igazgatója lett. Eljátssza Goldoni komédiájában (A hazug) Leliót. A színház ezzel szerepel a fővárosban a Vidéki Színházi Héten.

1952-től filmezett, s igen sok szerepet játszott a Magyar Televí­zió produkcióiban is. Két félidő a pokolban (1961.)

0 Tovább

Tahi Tóth László ma 67 éves

Az 1944. január 23-án Budapesten született színművész, szinkronszínész Tahi Tóth László művész családból származik. Édesapja festőművész volt, fantasztikus hagyatékát hét gyermek őrzi. A művészet iránti kötődést a gének hordozták, hiszen a festőművész férj és az önképzőkörből színpadra lépett feleség három gyermeke is hivatásos színész lett, közülük Tahi Tóth László a legismertebb.

A Képző és Iparművészeti Gimnázium elvégzése után Várkonyi Zoltán osztályában végezte el a Színművészeti Főiskolát, s rögtön a Vígszínházhoz került, melynek azóta is tagja. Számtalan emlékezetes alakítással örvendeztette meg a közönséget, miközben több mint tucat magyar filmben is főszerepet játszott. A színész felesége Kárászi Szilvia zongoraművész.

Tahi Tóth László Érdemes Művész, Jászai Mari-díjas, színpadon, filmen, tévében a legváltozatosabb fő-, mellék- és epizódszerepekben láthattuk.

Abban a régi, legendás Popfesztiválban ő játszotta Józsefet.

1 Tovább

Már a spájzban vannak az oroszok

Tíz évvel ezelőtt halt meg Sinkovits Imre A tizedes meg a többiek című film népszerű főszereplője.

A Kossuth-díjas művész, a Nemzet Színésze 1928. szeptember 21-én született Kispesten. Apja vendéglős volt. A gazdasági válság a 30-as években tönkretette a családi vállalkozást, nehéz időszak következett, de amikor Sinkovits Imre az Árpád Gimnáziumba került, apja már az Ilkovics étterem főpincéreként dolgozott. A gimnáziumban cserkész lett, és elmondása szerint ez sok mindenre megtanította. A leventemozgalomban is részt vett a II. világháború idején, de a cserkészet jobban vonzotta.

A háború alatt kármegfigyelő volt a margitszigeti víztoronyban és a szemlőhegyi víztározónál, majd a család Somogy megyébe költözött Horvátnádaljára, rokonokhoz. Ott hadimunkára fogták, lövészárkot ásott. Háromszor is megszökött az orosz fogság elől, mígnem véget ért a háború. A gimnáziumot 1945-ben folytatta, majd két év múlva leérettségizett. A cserkészek színjátszó előadásainak hatására jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben diplomázott. Olyan mesterektől tanulhatott, mint Somlay Artúr, Bajor Gizi, Makláry Zoltán, Kiss Manyi.

Még ebben az évben a Nemzeti Színházhoz szerződött (korábban a Belvárosi Színházban és az Ifjúsági Színházban már játszott), és feleségül vette Gombos Katalint, aki szintén a színészpályát választotta. Tehetségére hamar felfigyelt a közönség és a színikritikusok is. Olyan szerepekben tűnt fel, mint Kurrah a Csongor és Tündéből, Fortinbras a Hamletből vagy Caius Cassius a Julius Caesarból. Egyre jelentősebb szerepeket kapott, 1964-ben már ő játszotta Ádámot az Ember tragédiájában, egy másik Madách-darabban, a Mózesben pedig a címszerepet kapta. Az utóbbi drámában több mint 700 alkalommal láthatta a közönség.

1956. október 23-án sok más színésztársával együtt Sinkovits is csatlakozott a Műegyetem diákjainak kezdeményezéséhez, a Petőfi-szobornál elszavalta a Nemzeti dalt, amely a forradalom egyik jellegzetes momentumainak egyikévé vált. Mivel a forradalom leverése után nem volt hajlandó "önkritikát gyakorolni", fizetését a felére csökkentették, a színházon kívüli szereplésektől eltiltották. Két éven át egy műanyagipari szövetkezetnek készített gyerekjátékokat, de ezt is rossz néven vették, mondván, hogy tüntetésképpen csinálja. 1958-ban aztán az angyalföldi József Attila Színházhoz irányították, innen 1963-ban hívta vissza Major Tamás a Nemzetibe. Itt többek között Németh László és Sütő András darabjaiban kapott szerepet. Egész élete során a Nemzeti Színház tagja volt, ezt az öt évet kivéve.

Összesen több mint 50 filmben játszott, igen sokszor főszerepet. 1949-ben forgatta első filmjét, az Úttörőket, melyet soha nem mutatnak be. A Rákóczi hadnagya (1953.) és a Gábor diák (1955.) után az 1956-ban forgatott Szakadék és A csodacsatár című filmben (rendező Keleti Márton) játszott.

4 Tovább

Mi van ma?

blogavatar

Az adott nap fontos eseménye a múltból, napjainkból, képekkel, videókkal, sok információval................................................................ Az oldalt szerkeszti: Kis Márta

Utolsó kommentek