Meghalt Kézdy Görgy

Életének 77. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Kézdy György. A Jászai Mari-díjas színművészt pénteken Budapesten érte a halál. Az MTI úgy értesült, hogy Kézdy György, aki a Szomszédok című televíziós sorozat Virágh doktoraként szerzett nagy népszerűséget, egy fertőzés miatt feküdt az Uzsoki utcai kórházban, ahol pénteken hunyt el. (MTI)

A két éve készült poszttal emlékezem rá. Nyugodjon békén!

Virág doktor 75 éves

Kézdy György színművész, a Szomszédok c. tévésorozat népszerű szereplője ma 75 éve született Budapesten. (1936. február 14.)

A Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész pályafutását 1962-ben a debreceni Csokonai Színház társulatában kezdte. 1967-től a Pécsi Nemzeti Színház, 1977-től a kecskeméti Katona József Színház, 1978-tól 1983-ig a Népszínház, majd a Nemzeti Színház társulatának tagja volt. 1983-tól 1987-ig a Mafilm társulatához tartozott, s a Játékszín előadásaiban játszott. 1987-1992 között a szolnoki Szigligeti Színház, 1993-tól a veszprémi Petőfi Színház társulatának tagja volt. Jelenleg szabadfoglalkozású színész.

Vendégművészként igen sok helyen megfordult, játszott pl. a Gyulai Várszínház, az Egyetemi Színpad, az Operett Színház, a Kolibri Színház, a Madách Kamaraszínház, az Örkény István Színház, Játékszín előadásaiban.

1954. A színművész érettségi vizsgájának az éve. Akkor mutatták be Az ember tragédiáját a Madách Gimnáziumban, ami élete egyik meghatározó élménye lett. Imádott iskolába járni, mert helyette ők "színházat csináltak". "Mindenki az egész darabot tudta természetesen, és abból idézgetve beszélgettünk. Mert ez egy olyan darab, hogy ebből beszélgetni is lehet. Versmondóként indultam a pályámon, szavalóversenyeket nyertem" - emlékezett vissza egy interjúban.

1 Tovább

Az egyik legszebben beszélő szinkronhang - Velenczey István

Velenczey István színész, rendező, szinkronszínész 1925. március 7-én született és 2006. április 19-én, ma öt éve halt meg.

Számos karakteres mellékszerep fűződött a nevéhez: jelentőségteljes, kifinomult modorú, angol úriembert és ironikus gesztusokkal megrajzolt karikatúra-jellemeket egyaránt tökéletesen tolmácsolt. Személyében az egyik legpatinásabb, legkellemesebb modorú és legszebben beszélő magyar szinkronhang (és színpadi színész) távozott 2006-ban.

Esztergomban, a ferencrendi Katolikus Szent Antal Gimnáziumban érettségizett 1943-ban. Onnan a színakadémiára ment. Még színiiskolásként első szerepe a Nemzeti Színházban (1946. március 26-án) Szvisztunov rendőr A revizorban.

A főiskola elvégzése után a pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, karakterszínész besorolással. 1948-ban Lendvay Ferenc, az igazgató maga mellé veszi társrendezőnek a Fiúk, lányok, kutyák vígjátékban. A Különös házasságot (Örkény István-Gyárfás Miklós Mikszáth-dramatizálását már ellenőrzés nélkül állítja színre.

Visszakerül a Nemzeti Színházba. Az angolos megjelenésű és humorú Velenczey nemigen jut nagyobb szerephez, de Major Tamás színigazgató szerepet oszt rá: 1951-1953-ban a kecskeméti Katona József Színház igazgatója lett. Eljátssza Goldoni komédiájában (A hazug) Leliót. A színház ezzel szerepel a fővárosban a Vidéki Színházi Héten.

1952-től filmezett, s igen sok szerepet játszott a Magyar Televí­zió produkcióiban is. Két félidő a pokolban (1961.)

0 Tovább

Antalimi ma három éve halt meg

A magyar televíziózás karizmatikus egyénisége, a műsorvezető-humorista, a volt zongoraművész, az Erkel Ferenc-díjas érdemes művész Antall Imre 1935. július 31-én Hódmezővásárhelyen született, tanulmányait is ott végezte. Szülei pedagógusok voltak, ő orvosnak készült, s úgy vélte, csak osztályelsőként válhat érdemessé a középszerűséget nehezen tűrő orvosi hivatásra. Ám egyik unokabátyja tanult zongorázni, ő is el-eljárt az órákra. Érdeklődése felkeltette a tanárnő figyelmét, aki azt ajánlotta a szüleinek, hogy talán érdemes lenne a kis Imrét is a billentyűk elé ültetni. Így is történt, és ő gyorsan és örömmel haladt a tanulásban. Zongorájuk nem volt, de 1944-ben megőrzésre megkapták egy ismerős família hangszerét, akiknek lakását bombatalálat érte, így már otthon is gyakorolhatott.

Először egy iskolai ünnepségen mutatkozott be, ennek híre eljutott a szegedi konzervatórium igazgatójához, Kollár Pálhoz is, aki megkereste szüleit. Így aztán 1947-ben megkezdte konzervatóriumi tanulmányait. Minden nap bejárt Szegedre, miközben magántanulóként végezte az iskolát. Kollár jó pedagógusként egyengette az útját, majd halála után Zempléni Kornél vette pártfogásába. 1951-ben befejezte a konzervatóriumot, és a család felköltözött Pestre, és ő a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, s 1959-ben kitüntetéssel végzett. Mivel diplomamunkájához gyakorlóoktatásra volt szüksége, ezért egy tanítványt vett maga mellé, az akkor nyolcéves Presser Gábort .

Az Országos Filharmónia szólistája lett, hangversenykörútjai alkalmával bejárta a fél világot, s nem kevesebb, mint hét nemzetközi versenyről távozott értékes trófeával. Két ízben VIT-díjat, Bolzanóban a Busoni-versenyen második díjat, 1966-ban Budapesten a Liszt-versenyen első díjat nyert.


0 Tovább

Száz éve született a nagy magyar nevettető, Kazal László

Kazal László (1911. február 27. - 1983. május 10.) az egyik legsokoldalúbb művészünk volt. Játszott Ádámot, tartott "szakszerű" borkostolót, slágereket énekelt, sőt a telefonkönyvet is. Sok filmben szerepelt, de annak a jelenetnek, ahol megjelent, "zamata" volt. Játszott zenés darabokban és kabarétréfákban, Számtalan hangfelvétel maradt utána, meg egy kicsit a halhatatlanság.

Édesapja a Földművelésügyi Minisztérium hivatalnoka, pénztáros, aki az első világháborúban három esztendei katonai frontszolgálat után nem sokkal, 1917-ben hősi halált halt. Kazal László hatévesen, Gábor nevű testvérével marad félárvánl. Az édesanya egy kis vendéglőt nyit, a fiúk neveltetésének finanszírozásául. Laci rosszul tanul. "A kereskedelmi második osztályában tizenkét tantárgyból megbuktam. Csak tornából és énekből mentem át. Bánatomban elszegődtem újságkihordónak."

A kereskedelmi iskola II. osztályát követően kimaradt az iskolából. Az újságkihordás fárasztó hajnali felkeléseit, felváltja nappali munkára, és így lesz egy divatkereskedésben kifutófiú. Némi ismeretség segítségével válik borfiúvá, később pincérré a Gellért Szállóban. Ott nem tud megálljt parancsolni heves vérmérsékletének, visszafelesel a főpincérnek, s némi tetlegességet követően elbocsátják. Néhány esztendő múltán beiratkozik Rákosi Szidi színésziskolájába, ahová rendszerességgel jár, a koraesti munkazárást követően.

0 Tovább

Virág doktor 75 éves

Kézdy György színművész, a Szomszédok c. tévésorozat népszerű szereplője ma 75 éve született Budapesten. (1936. február 14.)

A Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész pályafutását 1962-ben a debreceni Csokonai Színház társulatában kezdte. 1967-től a Pécsi Nemzeti Színház, 1977-től a kecskeméti Katona József Színház, 1978-tól 1983-ig a Népszínház, majd a Nemzeti Színház társulatának tagja volt. 1983-tól 1987-ig a Mafilm társulatához tartozott, s a Játékszín előadásaiban játszott. 1987-1992 között a szolnoki Szigligeti Színház, 1993-tól a veszprémi Petőfi Színház társulatának tagja volt. Jelenleg szabadfoglalkozású színész.

Vendégművészként igen sok helyen megfordult, játszott pl. a Gyulai Várszínház, az Egyetemi Színpad, az Operett Színház, a Kolibri Színház, a Madách Kamaraszínház, az Örkény István Színház, Játékszín előadásaiban.

1954. A színművész érettségi vizsgájának az éve. Akkor mutatták be Az ember tragédiáját a Madách Gimnáziumban, ami élete egyik meghatározó élménye lett. Imádott iskolába járni, mert helyette ők "színházat csináltak". "Mindenki az egész darabot tudta természetesen, és abból idézgetve beszélgettünk. Mert ez egy olyan darab, hogy ebből beszélgetni is lehet. Versmondóként indultam a pályámon, szavalóversenyeket nyertem" - emlékezett vissza egy interjúban.

0 Tovább

A televíziózás világnapja

November 21. az ENSZ által 1996-ban hivatalosan elismert nemzetközi világnap.

Az ENSZ tagállamai 1996. november 21-én és 22-én tartottak egy kétnapos konferenciát, amely World Television Forumként, vagyis televíziós világfórumként vált ismertté. Ez volt az első nagyobb megbeszélés, ahol az ENSZ-tagállamok vezető médiaszemélyiségei azért találkoztak, hogy megvitassák a televízió szerepét a modern világban. A világfórumból nőtt ki aztán a televíziózás világnapja. A megemlékezés afféle megállapodás a tévétársaságok között, hogy ezen a napon olyan magasabb témákról ejtenek szót műsorrendjükben, mint a béke, az együttműködés, a fejlődés. Persze ez inkább csak elvileg van így, hisz például Magyarországon sincs ennek semmi gyakorlata - legalábbis a nagyobb tévék műsorrendjében semmi különöset nem látni.

0 Tovább

Mi van ma?

blogavatar

Az adott nap fontos eseménye a múltból, napjainkból, képekkel, videókkal, sok információval................................................................ Az oldalt szerkeszti: Kis Márta

Utolsó kommentek