Mi van ma?

31 évvel ezelőtt egy majdnem teljesen Roger Waters szerzemény látott napvilágot, a The Wall - A Fal. A Pink Floyd lemez az első pillanattól kezdve kirobbanó siker.

Alan Parker rendezésében 1982-ben film is készült belőle (a főszerepet Bob Geldof játszotta, a sokszor meglepő animációkat az angol Gerald Scarfe készítette), amely híven fejezi ki Waters gondolatait, érzéseit, véleményét a XX. századi világról. Gondolatilag és zeneileg is egységes, dramatikusan felépített mű, mely sokban már a rock operákra emlékeztet.

II. József 1780. november 29-én-, anyja halála után lépett trónra. Feszült benne a tettvágy, egész birodalmát át akarta gyúrni, és nem volt tekintettel sem országai eltérő alkotmányaira, sem népei eltérő sajátosságaira. Egységes birodalmat képzelt el, s hogy esküje ne korlátozza, nem koronáztatta meg magát Magyarországon, így lett "kalapos király". Az állam és egyház viszonyát szabályozva kiemelte a pápai hatalmat hangsúlyozó bullákat a rituáléból, s csak jóváhagyásával lehetett pápai dokumentumokat kihirdetni. Elvette az egyháztól a cenzúrát, türelmi rendelete a nem katolikusoknak szabad vallásgyakorlást és hivatalviselési lehetőséget adott, feloszlatta a nem betegápoló vagy tanító szerzetesrendeket. Amikor ezek miatt VI. Pius pápa 1782-ben Bécsbe ment, tisztelettel fogadta ugyan a katolikus egyházfőt, de a vitás kérdésekben nem engedett (fordított Canossa).

>

Ma 77 éves a brit blues királya, John Mayall (1933. november 29. Macclesfield, Anglia)

A blues köztudottan a régi fekete zenében gyökerezik, és máig tartja magát az elképzelés, hogy fehér ember nem is tudja igazán jól játszani. John Mayall a hatvanas évek óta cáfolja ezt. Bluesbreakers nevű együttesében olyanok fordultak meg, mint Eric Clapton, Mick Taylor (mielőtt a Stones tagja lett).

Egészen harmincas éveinek elejéig nem gondolta, hogy a blues lesz az élete. Elismert képzőművészként csupán hobbiból zenélgetett, ám aztán a legendás Alexis Korner bíztatására belecsapott a lecsóba. Alexist egyébként nem kisebb dologért tisztelhetjük, mint hogy meghonosította a bluest Angliában - ami első látásra egyszerű, azonban korántsem az, ha meggondoljuk, hogy a műfaj mennyire összefonódott a sokat megélt amerikai feketék életével, hangjával, gitárjátékával.

Budapesten 123 éve, 1887. november 28-án indult el a Siemens & Halske villamosjárata a Nagykörúton, a Nyugati pályaudvar és a Király utca között. (Werner von Siemens találmánya, a villamosvasút 1881. május 16-án a Berlin melletti Grosslichterfeldében indult hódító útjára.)

A városokon belüli közforgalmú közlekedés kialakulását a 19. század közepétől számítjuk. Részben ekkorra alakultak ki az újkor virágzásával akkora területű és lakosságú városok, ahol erre reális igény keletkezhetett, részben pedig ekkorra alakult ki az a technika, amelynek segítségével műszakilag meg is tudták oldani a helyváltoztatási igények kielégítését. Ebben az időszakban részben a lóvontatás, részben pedig az országos vasúthálózatokon már ismert gőzvontatási technika használata volt elérhető, így nyíltak meg a belvárosokban sorra a lóvasutak, míg külső területeken használtak gőzhajtású közúti vasutakat is.

1519. szeptember 20-án a portugál származású Ferdinand Magellan (Fernao de Magalhaes) spanyol korona zászlaja alatt elindult arra a Föld körüli útjára, ahonnan ő maga már nem térhetett vissza. Halhatatlanságáról azonban többek között a róla elnevezett Magellán-szoros gondoskodik.

Magellánnak a kezdeti nehézségek után még több problémával kellett szembenéznie. A hajókón a hosszú, nehéz út során gyakoriak voltak a zendülések, melyeket néha csak a felbújtók megöletésével tudott megfékezni, valamint csak kemény küzdelmek után találták meg azt a csendes-óceáni átjárót, amelyet ma Magellán-szorosként emlegetünk.

Előbb a Santa Cruz folyó torkolatáig hajózott el, majd továbbhaladt dél felé, s október 21-én, a Vírgenes-fok megkerülésével, a déli szélesség 52° 50'-énél bejutott a keresett átjáróba, amelyet később róla neveztek el Magellán-szorosnak.

1520. november 28-án három hajó, a Trinidad, a Concepción és a Victoria kiért a "Déli-tenger", azaz a Csendes-óceán nyílt vizére. A rákövetkező, szélcsendtől hátráltatott átkelés miatt nevezte el így Magellán. A három hajót eleinte a Perui-áramlás sodorta, majd szinte csak a parancsnok vasakarata hajtotta tovább. A szomjúságtól és skorbuttól gyötört, előbb patkányrágta kétszersültön tengődő, majd kínjában bőrt rágó legénység végül átjutott a Csendes-óceán túloldalára.

(A Magellán-szo rosnak eredetileg Mindenszentek-szoros volt a neve, később a spanyol király adta neki mai nevét, a híres hajós tiszteletérte. Itt játszódik Jules Verne Grandt kapitány gyermekei című regénye.)

A hajóút során számos ismeretlen állatot láttak, felfedezték a déli féltekéről látható csillagképet, a Magellán-felhőt.

Ma lenne 70 éves Lee Jun Fan, vagy ahogy a világ megismerte: Bruce Lee, a harci filmek legnagyobb sztárja (San Francisco, 1940. november 27. - Hongkong, 1973. július 20.)

3 éves volt, amikor apja, Li Hoi Shuen, a kantoni színész turnéja véget ért az Amerikában, így hazatérhettek Hongkongba. Jómódú családban nevelkedett és édesapjának köszönhetően 8 éves koráig több filmben játszott el zsivány, csavargó, tolvaj szerepeket, melyek kihatással voltak jellemének alakulására. Már ilyen fiatalon, első nagysikerű filmje után népszerű lett, és az emberek mindenütt felismerték.

Kínában az utca kölykei bandákba tömörültek és gyakran utcai verekedésekben dőltek el ezek a gangok közti területi harcok. Lee elemében érezte magát az utcán és korán megtanulta, hogy csak a győzelem a fontos, stílus és szabály itt nem számít. Egyik alkalommal azonban egy kung-fus kis híján kiütötte őt, s ez a vereség egy életre szóló döntést eredményezett. Elhatározta, hogy kung-fut fog tanulni. Hatalmas fanatizmussal kezdett edzeni Yip Man nagymesternél, és az edzéseken kívül tükör előtt csiszolgatta a technikákat. A tanult technikákat mindig ki is próbálta a gyakorlatban, késpbb azonban egyre jobban kezdett kiszakadni az utcai bandájából. Agresszív természete és elszántsága miatt azonban tanulótársai szemében egyre elviselhetetlenebb lett, míg végül egy szigorú kínai hagyomány miatt távoznia kellett az iskolából. 1959-ben összeverekedett egy rendőrrel is, ezért édesanyja visszaküldte az USA-ba, a család seattle-i barátjaihoz.

Beiratkozott az Edison gimnáziumba és egy vendéglőben felszolgálóként dolgozott. Mivel kapcsolata majdnem teljesen megszakadt mesterével, más harci művészeteket, küzdősportokat is elkezdett tanulmányozni. Csak a hatékony, alkalmazható elemekre koncentrált, és ezekből kidolgozta saját harci rendszerét. Később a stílus neve Jeet Kune Do lett, jelentése a "feltartóztató ököl útja.

Eközben leérettségizett és beiratkozott a seattle-i egyetem filozófiai szakára. A pénzt azonban már nem konyhai munkából kereste, harcművészetet kezdett oktatni egy parkban diáktársainak. Látványos elemekkel fűszerezte tanításait, amilyeneket korábban még sohasem lehetett Amerikában látni. Később saját iskolát nyithatott egy barátjával, Jun Fan Gung-Fu Intézet néven.

Az egyetemi évek alatt ismerkedett meg Linda Emeryvel, egy svéd származású amerikai lánnyal, akit később feleségül vett. Linda csendes, félénk lány volt, így tökéletes nyugalmával képes volt kiegyensúlyozni Lee erőszakos jellemét. Mindig mellette állt, és segítette edzéseiben. 1965-ben megszületett első gyermekük, Brandon Lee, akit 1969-ben lányuk, Shanon követett.

San Franciscóba visszaköltözve bemutató körutakat kezdtek szervezni. Itt mutatta be először a legendás, 1 inches, visszarántás nélküli, hihetetlen erejű ütését és a rendkívüli erő- és reflexgyakorlatait. Ezekről a bemutatókról gyakran videó is készült, így innen egyenes út vezetett Hollywoodba. Felismerték tehetségét és hamarosan hatalmas népszerűségnek örvendhetett.

A Nobel-díjat a svéd kémikus, feltaláló Alfred Nobel alapította. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának (33,2 millió svéd korona) kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat kiérdemli. 1968-ban a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészül a Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíjjal. Ezt a Svéd Bank (Sveriges Riksbanks) kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében, s a díjat hivatalosan Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik, tehát nem közgazdasági Nobel-díjnak.

Az alapító kívánságára 1901 óta évente az évi kamatokat öt egyenlő részre osztják fel. Egy-egy rész illeti meg azt, aki (nemzetiségétől függetlenül) a fizika, a kémia, a fiziológia vagy orvostudomány terén a legfontosabb felfedezést tette, továbbá aki az irodalomban a legjobbat alkotta, illetve aki a legtöbbet tette a népek testvériségéért, a béke ügyéért. A díjakat a Svéd Tudományos Akadémia (fizika, kémia, közgazdaság-tudomány), a stockholmi Karolinska Institut Nobel-csoportja (orvostudomány), a Svéd Akadémia (irodalom), illetve a norvég Storting öttagú Nobel-bizottsága (békedíj) ítéli oda.

A jelöltek kiválasztásában a világ tudósai és a kulturális élet képviselõi írásbeli javaslataikkal vesznek részt, a Nobel-bizottságok felkérésére. A díjak több személy között is megoszthatók. Intézmények és szervezetek csak békedíjat kaphatnak. A díjkiosztásra minden év december 10-én, az alapító halálának évfordulóján kerül sor, az aranyérmeket és az okleveleket a svéd király adja át Stockholmban, illetve a békedíjat a norvég király Oslóban. A Nobel-díj értéke az 1901., 1950., 1980., 1990. és 2000. évben személyenként 150000, 164300, 880000, 4000000, illetve 9000000 svéd korona volt. 2000-ig 673 Nobel-díjat és 46 Alfred Nobel-emlékdíjat adtak át

Nobel végrendelete értelmében konkrét teljesítményért, eredményért adható az érem - amit a díj odaítélésének indoklásában mindig le is írnak. Nobel-díjat a jelölt csak életében kaphat, így a tudományos élet és az irodalom jelesei közül számos személy végül nem érhette meg, hogy rá kerüljön a sor, holott munkássága érdemessé tette volna az elismerésre. A Nobel-békedíj az egyetlen, amit nem természetes személy is megkaphat: nem is egy példa volt arra, hogy szervezetek kapták a békedíjat. A tudományok és az irodalom díjazottjai azonban csak magánszemélyek lehetnek.

Babits Mihály (Szekszárd, 1883. november 26. - Budapest, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja 127 éve született.

Latinos műveltségű szekszárdi nemesi-értelmiségi nemzedékek leszármazottjaként indul el a tanári pályára. Görög-latin szakos, de ugyanúgy érdeklik a modern külföldi irodalmak. Nyelveket, esztétikát, filozófiát tanul. Kortársai mindig ámulva említik rendkívüli és mindhalálig gazdagodó műveltségét. Igazi filozopterfajta. A jogásznak indult költők és írók után vele kezdődik el irodalmunkban a bölcsészek nagy sora. Első művei A Holnap című antológiában jelentek meg. A Fekete ország című versével nagy botrányt kavart, mert Ady Fekete zongora c. művével egyetemben érthetetlennek találták.

1909-ben első verseskötetével ('Levelek Iris koszorújából') az új magyar költészet első vonalába lép. Ezekben a versekben - egészen az első világháborúig - a formák szépségében találta meg a magány ellen a vigaszt, de a szép formákban ki is fejezte a magányt, a társakra vágyódást, a mindenben kételkedő pesszimizmust.

Tina Turner (eredeti neve: Anna Mae Bullock) 1939. november 26-án született. A "rocknagyi" ma 71 éves.

Zenei karrierje az 50-es évek végén kezdődött, amikor az Ike&Tina Turner Revue énekduó frontemeberéként debütált. Több, mint 50 éve tartó karrierje során számos díjat gyűjtött be, s a rockzene színpadán elért teljesítményeiért gyakran nevezik A Rock 'n' Roll Királynőjének.

Minden idők legdinamikusabb soulénekesnője teneegerként kezdett el énekelni, de igazi pályafutása az Ike Turnerrel történt találkozás után alakult ki. Hamarosan a "rock revü" csillagává nőtte ki magát, érvényre juttatva rendkívüli tehetségét és azt a különleges adományt, hogy minden porcikája valami hihetetlen, provokatív szexualitást sugároz. Ike és Tina a soul és funky egy sajátos keverékét játszotta, mely a színpadi látványosságra alapozott. A duó mögött az "ikettes" gogó girl trió állandó táncával, valamint a miniruháiban csábosan mozgó Tina kissé rekedtes, fátyolos hangú, érzelmi kitörésekben gazdag énekével, egészséges színpadi erotikus showkat mutattak be.

Világraszóló sikereik a 60-as évek elején kezdődtek, amikor az A Fool In Love című számuk felkerült a slágerlistákra.

Ettől kezdve a páros sikert sikerre halmoz, és a hatvanas évek szupersztárjaivá válnak. Sikerlistás számaiknak se szeri, se száma: River Deep Mountain High, Proud Mary, Nutbush City Limits, Come Together.

1953. november 25. A magyar labdarúgás napja

A magyar labdarúgó "Aranycsapat." 1953. november 25-én (szerdán) a londoni Wembley stadionban 6:3 arányban legyőzte a hazai pályán kilenc évtizede veretlen angol válogatottat. A sporttörténeti győzelem emlékére a Magyar Labdarúgó Szövetség 1993-ban november 25-ét A magyar labdarúgás napjává nyilvánította. A 6:3-as győzelem repítette a magyar futballt a világ tetejére. Az angolok 90 évig otthon nem kaptak ki. Mi 1950-től nem kaptunk ki.

Az angolok az "évszázad mérkőzésének" hirdették ezt a találkozót, ahol két világ, két futballnagyhatalom, a múlt játékstílusa az újítók, a sportág kitalálói és az olimpiai bajnok csapott össze az "angol oroszlánok" és a "mágikus magyarok".

A Szabad Nép, amely amúgy általában kis terjedelemben foglalkozott a sporteseményekkel, egy egész oldalt szentelt a Aranycsapat diadalának. "Sikerült. A magyar nemzeti válogatott beváltotta a hozzá fuzött reményeket, megfelelt dolgozó népünk szeretettel teli bizalmának: labdarúgóink 6:3 arányú nagyszerű győzelemmel megsemmisítették a kilenc évtizede eredménytelenül ostromolt angol hazai veretlenséget. Labdarúgóink új gyozelme újabb dicsoséges állomása annak a sikerekkel teli útnak, amelyen a felszabadulás óta, az egész világ elismerését kivíva, a magyar sport haladt" - írta a lap a mérkozésrol szóló beszámolójában

London Wembley Stadion (bíró: Leo Horn (Hollandia), nézőszám: 105,000)

A világon minden percben 3 nőt bántalmaznak!

November 25-ét a latin-amerikai és karibi térség első feminista konferenciáján, 1981-ben nyilvánították a nők elleni erőszak ellenes világnappá. A konferencia résztvevői határozottan elítélték a nemi megkülönböztetésen alapuló erőszak minden fajtáját a családon belüli erőszaktól a nemi erőszakon és a szexuális zaklatáson át egészen az állami erőszak különböző formáiig, beleértve a női politikai foglyok kínzását és bántalmazását is. Azért választották november 25-ét, hogy így emlékezzenek meg a Mirabal nővérekről (Patria, Minerva és Maria Teresa), akiket 1960-ban ezen a napon gyilkolt meg brutálisan a Rafael Trujillo vezette diktatúra a Dominikai Köztársaságban. November 25-ét 1999-ben az ENSZ hivatalosan is a Nők elleni erőszak megszüntetésének világnapjává nyilvánította.

Latabár Kálmán (Kecskemét, 1902. november 24. - Budapest, 1970. január 11.), ahogy rajongói nevezték: Latyi talán a legnépszerűbb magyar komikus volt a XX. században.

Híres színészdinasztia leszármazottja: dédapja Latabár Endre, nagyapja id. Latabár Kálmán, apja id. Latabár Árpád, mindannyian neves színészek voltak.

Szülei Latabár Árpád színész és Deutsch Ilona színésznő. Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett. Az ifjú Kálmán Rákosi Szidi színésziskoláját végezte el, és 1922-ben a Várszínházban táncos komikusként lépett először közönség elé. Kezdetben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, majd 1927-1933 között Árpád öccsével együtt zenés artistaszámokkal turnézott külföldön. Többek között a világhírű rendező, Max Reinhardt színházában is felléptek. Hazatérését követően különböző fővárosi zenés színházakhoz szerződött, első filmje 1937-ben készült el. 1937. augusztus 28-án Budapesten feleségül vette Walter Katalint. 1945-től haláláig a Fővárosi Operettszínházban játszott.

Kiváló tánctudású komikus volt, akinek rögtönző és karikírozó készsége féktelen komédiázó kedvvel párosult. Méltatlankodó hanghordozása, félszeg mozgása, virtuóz "ügyetlensége", egyéni humora nagy népszerűséget biztosítottak számára. Gyakran lépett fel Árpád testvérével groteszk duettszámokban. Minden szerepére hallatlan gonddal készült, színpadi "rögtönzései" sikerének titka a sokszoros próba, a pontos begyakorlás volt. Játékával senkit sem állított pellengérre, szerette az embereket, felszabadult kacagásukat. Munkásságát 1950-ben Kossuth-díjjal ismerték el, ugyanabban az évben érdemes művész, 1953-ban kiváló művész lett

Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra (Darwin)

1859. november 24-én jelent meg Charles Darwin főműve A fajok eredete. Kevés modern mű van, amely olyan széles körben ismert lenne, mint A fajok eredete. Az ismertség azonban (szomorú tény) főleg a címre korlátozódik. Pedig a mai olvasó számára is érdemes olvasmány, szakembernek és laikusnak egyaránt. Ez a könyv fektette le a modern evolúciós elmélet alapjait. Magyarul először 1873-ban jelent meg A fajok eredete a természeti kiválás útján címmel

Darwin angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója 1809. február 12-én született Shrewsburyben, 1882. április 19-én halt meg a Kent megyei Down községben, és ma a Westminster apátságban nyugszik. Összesen több, mint egy tucat könyvet ír, a legváltozatosabb témákról: kacslábú rákokról, kúszónövényekről, orchideákról, önmegtermékenyítő virágokról és hasonlókról. Evolúciós írásai közül A fajok eredete mellett Az ember származása (1871.) és az 1872-es The Expression of Emotions in Man and Animals ma is közismert.

Sok állítását a nagyrészt vallásos mozgalmak máig támadják, de a biológia későbbi fejlődésével a legalapvetőbb darwini paradigmák igaznak bizonyultak. Elméletének a genetikával való sikeres egyesítéséből született a neodarwinizmus. Tudományos körökben ma már az evolúció maga teljeskörű elfogadottságnak örvend, az elmélet részleteivel kapcsolatban viszont továbbra is termékeny viták zajlanak.

Ma két éve gyilkolták meg a 14 éves lányt, Horák Nórát. Holttestét a kiskunlacházi művelődési házhoz közeli erdős területen találták meg. Tegnap a bíróság 19 évi fegyházra ítélte a tettest, P. Józsefet.

A gyilkosság után többen tudni vélték, kik követték el a bűncselekményt, helyi romákra terelődött a gyanú. Internetes fórumokon sokan bosszút követeltek.

Az ügy politikai síkra terelődött. Az ún. cigánybűnözés elleni kampány eszközeként használták fel, Öt nappal a gyilkosság után több mint háromezren gyűltek össze Kiskunlacházán, hogy tiltakozzanak az erőszak ellen. A tüntetésen felolvastak egy nyílt levelet, amelyet a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és más közjogi méltóságoknak fogalmaztak meg. Ebben az önkormányzat követeli a közbiztonság megerősítését, egy állandó rendőrőrs felállítását, valamint azt, hogy szigorúbban büntessék az erőszakos bűncselekmények elkövetőit és bővítsék a polgárőrség hatáskörét. A polgármester, Répás József "romaerőszakról" beszélt.

A HírTv riportfilmje csak olajat öntött a tűzre:

Alig telt le első ezer napja hivatalában, amikor 1963. november 22-én Dallasban halálos lövés érte John Fitzgerard Kennedyt, az Egyesült Államok 35. elnökét. Kennedy volt a legfiatalabb, akit valaha is elnöknek választottak, és ő halt meg a legfiatalabbként.

Ady Endre szül. 1877. november 22-én született Érmindszenten (Szatmár m.). Középiskoláit 1896-ban fejezte be Zilahon, 1896-tól 1900-ig jogász és újságíró Debrecenben, 1900-1903: újságíró Nagyváradon. Itt találkozik Lédával, a nagy szerelemmel. 1904-ben megy először Párizsba. Budapestre jövet egy ideig a Budapesti Napló, majd a Nyugat belső munkatársa, 1911-től kezdve sokat betegeskedik, idejének nagy részét szanatóriumokban tölti. 1915-ben megnősül, feleségül veszi Boncza Bertát (Csinszkát). Ettől kezdve felváltva Budapesten és Csucsán, felesége birtokán él. Meghalt 1919. január 27-én.

A belga szürrealista iskola vezéralakját René Francois Ghislain Magritte-t (1898. november 21. - 1967. augusztus 15.) gyermekkori tragédia tette fogékonnyá a szürreális megragadására.

November 21. az ENSZ által 1996-ban hivatalosan elismert nemzetközi világnap.

Az ENSZ tagállamai 1996. november 21-én és 22-én tartottak egy kétnapos konferenciát, amely World Television Forumként, vagyis televíziós világfórumként vált ismertté. Ez volt az első nagyobb megbeszélés, ahol az ENSZ-tagállamok vezető médiaszemélyiségei azért találkoztak, hogy megvitassák a televízió szerepét a modern világban. A világfórumból nőtt ki aztán a televíziózás világnapja. A megemlékezés afféle megállapodás a tévétársaságok között, hogy ezen a napon olyan magasabb témákról ejtenek szót műsorrendjükben, mint a béke, az együttműködés, a fejlődés. Persze ez inkább csak elvileg van így, hisz például Magyarországon sincs ennek semmi gyakorlata - legalábbis a nagyobb tévék műsorrendjében semmi különöset nem látni.

"Igazságot hirdetni, vagy hasznos dolgokat javasolni az embereknek, biztos módja annak, hogy üldözzenek minket."

Voltaire (1694. november 21. - 1778. május 30.) élete a felvilágosodás nagy kalandregénye. Életműve a legnagyobb hatású irodalmi teljesítmény, amelyet "a fény százada", a csillogó francia XVIII. század létrehozott.

A francia forradalom a felvilágosodás filozófiájával, irodalmával és publicisztikájával kezdődik, ez volt a szellem forradalma, amely előkészítette a társadalom forradalmát s vele az európai polgári társadalmat. Ennek a felvilágosodásnak, ha voltak is nagyobb filozófusai, mint Voltaire, egyik sem volt olyan tömegeket mozgató hatású, íróként pedig vitathatatlanul ő áll az első helyen; szépprózája és publicisztikája mindmáig példát ad az emberséges célokért való nagy hatású írásbeli kiállásra.

A Lánchíd az első - Pestet és Budát egymással összekötő - állandó Duna-hidunk, s az 1838. évi árvíz által elpusztított főváros feltámadásának és világvárossá fejlődésének jelképe. Első építménye annak a Budapestnek, amely formálisan csak negyedszázaddal később jött létre.

Először rév szállította át a fontos kereskedelmi útvonalat kettészelő folyón az utasokat, de már a 15. század elején hajóhíd állt a vízen. Télen a befagyott Dunán gyalog és szekérrel is át lehetett kelni, de jégzajláskor teljesen megszűnt az összeköttetés a két part között. Gróf Széchenyi István aki legendásan sokat tett az ország és a város fejlődéséért 1820 dermesztően fagyos decemberében teljes hétig várakozott, mire talált egy hajóst, aki elég merész volt ahhoz, hogy a mozgó jégtáblák között átszállítsa őt Pestről Budára. Akkor jelentette ki, hogy egyévi jövedelmét adná egy állandó híd megépítésére.

Százhúszegy éve, 1889. november 20-án született Edwin Powell Hubble, a múlt század egyik legnagyobb csillagásza, az egyik legnépszerűbb űreszköz, a Hubble űrteleszkóp névadója.

1954-ben ajánlotta először ezt a napot az ENSZ közgyűlése A GYERMEKEK JOGAINAK VILÁGNAPJA megünneplésére. 1959-ben ezen a napon fogadták el "A gyermeki jogok nyilatkozatát", majd 1989-ben "A gyermekek jogainak konvencióját".

Nem éppen klasszikus ünnep, de szerepe fontos. Az emberiség egyharmadának ugyanis még latrinája sincs.

2001-ben ezt a napot a szingapuri székhelyű WC Világszervezet (World Toilet Organisation) nyilvánította világnappá, és egyben felhívta a figyelmet, hogy minden embernek joga van megfelelő minőségű vécére.

Életműve nemzetközi örökség, világirodalmi érték. A Szózat Kölcsey Himnusza mellett nemzeti imádsággá lett. A Csongor és Tünde a legszebb és legzeneibb hangzású magyar mesejáték. Eposzait ugyan nemigen olvassuk, de aki mégis ismeri, elámulva veszi tudomásul bennük a romantika szertelen színpompáját. Dramaturgiai és kritikai műveiből fejlődött ki a hazai színikritika, közvetlen szakmai hatásuk erősebb Bajzáénál is. Lírai versei és velük egy-egy balladája pedig élő és szakadatlanul ható költészet, előadóművészeink és műkedvelőink versengve mondják. S mindenekelőtt az életutat befejező A vén cigány olyan költői öröm, amelyet eddig legföljebb elért, de túl nem haladhatott néhány legremekebb alkotása gazdag költészetünknek.

1917. november 19-én született Allahabadban Indira Priyadarshini Gandhi, aki hosszú éveken át meghatározó szerepet játszott az indiai politikai életben.

Az első indiai miniszterelnök, Dzsavaharlal Nehru egyetlen gyermekeként látta meg a napvilágot. 1938-ban a maga 21 évével India legnagyobb pártjának lett a legfiatalabb képviselője.

Nehru lánya Gandhi néven vált ismertté, családja azonban nem állt rokoni kapcsolatban Mahátma Gandhival, az indiai szabadságharcossal.

Indira Gandhit 1959-ben a Kongresszusi Párt elnökévé választották, 1966-ban pedig India miniszterelnöke lett. Rátermettséggel, ügyes diplomáciai készséggel, jól működő koalíciók létrehozásával 11 éven át maradt India vezetője.

Nathaniel B. Palmer, amerikai hajóskapitány felfedezte az utolsó kontinenst, az Antarktiszt .

Az Antarktisz csak alig 300 éve játszik szerepet az emberi civilizáció történetében. Ekkor kezdődött felfedezése, melynek során évről-évre közelebb jutottak a kutatók a kontinenshez.

James Cook (a 18. század legjelentősebb földrajzi felfedezője) nevéhez fűződik Ausztrália és Óceánia felfedezésén túl az Antarktisz első körülhajózása, melynek során a még mindig titokzatos földrészt tágan behatárolta.

Az Antarktisz körüli útjának tapasztalatait így foglalta össze:

"Nem vonom kétségbe, hogy a sark közelében lehet kontinens vagy jelentékeny földrész...Ez azonban természettől örök hidegre kárhoztatott, a napsugarak melegét nélkülöző föld..."

1928. november 18-án jelent meg először a filmvásznon Mickey Mouse. Ettől a naptól számítják hivatalosan a rajzfilmfigura születésnapját. A fekete-fehér, csaknem hétperces Steamboat Willie (Willie gőzhajó) című rajzfilmet a New York-i Colony Filmszínházban mutatták be.

Walt Disney először egy Oswald nevű nyulat (Oswald the Lucky Rabbit) álmodott meg, de 1927-ben elvesztette a karakter megfilmesítési jogát. A pereskedés elkerülése érdekében ezért  új figurát kellett  kitalálnia. Így született meg az egér, akit először Mortimernek nevezett el. Disney feleségének azonban jobban tetszett a Miki név, ezért az alkotó hallgatott rá.

Az alakból számtalan kisfilm született, 1932-ben pedig Disney  egy speciális Oscar-díjat (Honorary Awards) kapott  a figura megalkotásáért.