Ha élne,  85 éves lenne minden idők egyik legismertebb filmsztárja Marilyn Monroe, akiről ma is találgatják, ki volt valójában. Szexbálvány, nagy művész, a szórakoztatóipar áldozata vagy a politika bábfigurája? Akár a gyógyszerek rabja, akár az amerikai tömegkultúra emblémája volt, máig nem lehet tudni, hogy a való életben is szerepet játszott-e vagy őszintén önmagát adta.

Norma Jeane Mortensonként született Los Angelesben 1926. június 1-jén, Apját nem ismerte, anyja elmegyógyintézetbe került Norma 5 éves korában.  Gyermekkorát nevelőszülőknél és intézetben töltötte, majd anyja barátnőjének anyjához került. 16 évesen otthagyta a gimnáziumot,  hozzáment az első férfihez, Jim Doughertyhez, aki 1944-ben bevonult katonának.

1944-ben egy hadianyaggyárban dolgozott betanított munkásként, amikor felfedezte a hadsereg   magyar fotósa, André de Dienes, akivel bejárta a vadnyugatot, s aki beajánlotta egy ügynökséghez. Nemsokára modell lett, ezzel megkezdődött karrierje. 1948-ban a 20th Century Fox szerződtette kisebb szerepekre, majd meztelenül állt modellt. Gyönyörű teste, bájos arca megtette hatását: 1948-ban szerepelt először a felvevőgép előtt. A stúdió fél évig  "csiszolta", új frizurát kreáltak neki, megtanították sminkelni, öltözködni, kicsit még színészkedni is. Ekkor festette szőkére a haját és változtatta meg a nevét. de a befektetés - akkor - kárba veszett.

A második filmjében, a A kóristalányokban (1948.)  a feltörekvő tehetséget, Peggy Martint alakítja, akit szende szőke szépsége azonnal sztárrá teszi a kóristalányok között.  

 

Ezután visszatért a modellkedéshez és 1949-ben elvállalta a híres-hírhedt aktnaptárat. A képek később, 1953-ban a Playboy magazinban jelentek meg.  Az aktnaptárból botrány lett, de megúszta.

Pályafutására rányomta bélyegét a szexbomba-image. Sokszor próbált olyan szerepekhez jutni, amelyekben megmutathatná színészi képességeit is, de sem a filmgyártók és sem a közönség nem óhajtotta őt másnak látni. Monroe karrierje erotikus vonzerejére építkezett.

1950-ben a Beszéljünk Éváról!  című Joseph L. Mankiewicz filmben tűnt fel egy epizódszerep erejéig.

Első sikere John Huston Aszfaltdzsungel (1950.)  című filmjében volt,  Ezek után azonban ismét kis feladatokat kapott, és ismét fotók révén próbált érvényesülni, hálóingben vonult végig a filmgyár főútján. Ekkor imerkedett meg Joe DiMaggioval , a baseball-királlyal, aki erősítette Marilyn Monroe népszerűségét. 1951-ben házasságot kötöttek, ami csak kilenc hónapig tartott, de a baseball-sztár ezután is a közelében maradt.  

1952-ben az  Éjszakai összecsapás  című mozifilmje hozta el Monroe számára a kiugrást, filmje pedig kasszasiker lett.

Népszerűsége tovább nőtt, amikor Koreában katonák előtt lépett fel  és kilógatta magát a helikopterből.  A Szőkék előnyben (1953.) című filmjét áthatotta személyisége, nagy komika lett, de már érezte: a film felfalja lelkét.

Ő volt a sztár Hollywoodban a Hogyan fogjunk milliomost? (1953.) premierje után, de aludni nem tudott. Három filmjén 25 millió dollárt keresett a Fox, míg ő csak heti ezret kapott. Nagy harcokat vívott a pénzért és a szerepekért.

Nemzetközi hírnevet a Niagara  (1953.) című filmmel szerzett. Marilyn Monroe a szexistennő trónjára emelkedett ezzel a szereppel. Ragyogó szőkeségével, szabályos arcával, nőies idomaival az „Igazi Nőt” imádták benne.

 

1953-ban az első Playboy címlapján szerepelt. Maradandót alakított a Hétévi vágyakozás (1955.) című filmben, melyben a metrószellőző fölötti híres jelenete is látható . Ekkorra azonban megelégelte a szexbomba szerepét és egy év szabadságot vett ki. Ezalatt a híres New York-i Actor's Stúdió színiiskola tagja lett.

Marilyn egy évig járt Arthur Miller, Amerika nagy drámaírója után, akivel 1956-ban házasságot kötött, és kedvéért a zsidó hitre is áttért. Ezidőtájt sokakat elmart maga mellől, forgatásain botrányokat csinált, de egyre érettebb színésznő lett.

1957-ben Angliában forgatták Sir Laurence Olivier színészóriás rendezésében és főszereplésével  A herceg és a színésznő (1957.) című filmet.

Bár Olivier-vel nehezen talált közös hangott, a film sikerült, Monroe újabb házassága viszont megromlott. A viharokat Miller A bűnbeesés után című darabjában írta meg. Marilyn altatókon élt.

Két évvel később megkapóan bájos figurát alakított  Tony Curtis és Jack Lemmon társaságában a  Van, aki forrón szereti (1959.) című filmben, melyet már súlyos magánéleti gondokkal, gyógyszer- és alkoholfüggőséggel forgatott, egyre kezelhetetlenebb depresszióval és a környezete számára egyre kevésbé elviselhető sztárallűrökkel. A film élete legnagyobb alakítása lett, de partnerei idegeire ment tévesztéseivel, mondatait - a hibázás elkerüléséért - a díszletfiókba ragasztották be.

 

A film számtalan díjat kapott, Monroe pedig a legjobb színésznőnek járó Golden Globe-díjat  1960-ban.

Következő filmje a Szeressünk!  (1960.) volt Yves Montand-nal. Újabb flört következett: most higgadtabb volt, de rosszul játszott.

Nevadában forgatták a Kallódó emberek (1961.) című filmet, melynek forgatókönyvét Miller írta, a főszerepet pedig Clark Gable játszotta.

 

Miller - akivel kapcsolata megszűnt - naponta javította a forgatókönyvet, a forgatás után Clark Gable, akihez Monroe-t igaz érzelmek kötötték, meghalt, Marylin pedig Yves Montand-ba, DiMaggióba, Frank Sinatrába próbált kapaszkodni.

Utolsó estéjén, 1962. augusztus 5-én Los Angelesben Robert Kennedyvel, az elnök öccsével volt egy összejövetelen, 1962. augusztus 5-én pedig holtan találtak rá lakosztályában. A hivatalos verzió szerint Marilyn halálát gyógyszer-túladagolás okozta.

Monroe magánéletét  szívesen célba vette a sajtó. Arthur Miller íróval kötött házasságát folyamatosan tudósították 1956–1961 között, csakúgy, mint John F. Kennedyvel és öccsével, Roberttel való viszonyát is.

 

Sokak azt állítják, öngyilkos lett. Egyesek bizonyítékot vélnek felfedezni arra, hogy gyilkosságot követtek el ellene. Sorra születtek a legendák, összeesküvés-elméletek Marilyn Monroe haláláról. Képei még mindig mindenhol megtalálhatók, mítosza semmit sem halványodott.

Ő volt a férfiakat megőrjítő szőke démon. Egyesek szerint az ő figurája szülte a "szőke nő"-vicceket. Pusztító hatásánál csak önpusztítása volt erősebb. Imádták, miközben ő tele volt szeretetéhséggel. Ékszerként használták, hírességek felesége és  szeretője volt, ikon lett a plakátokon.

 

Marilyn Monroe a közeljövőben a tévében:


Kallódó emberek - MGM, 2011-06-01 20:30;  MGM, 2011-06-02 09:05