Mi van ma?

Ma 20 éve, 1991. január 16-án az amerikai, a brit és szövetséges légierők több hullámban támadtak iraki célpontokat. Ezzel a légitámadással vette kezdetét a Sivatagi Vihar (Desert Storm) nevű hadművelet. Ez volt a NATO fennállásának legelső fegyveres beavatkozása.

A mindössze kétmillió lakosú Kuvait 1961-ben vált függetlenné Iraktól. Amikor nem volt hajlandó hozzájárulni a az iráni háború költségeihez, 1990 augusztus 2-án Huszein lerohanta Kuvaitot.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte megszállást, és szankciókkal sújtotta Irakot. Hosszas sikertelen diplomáciai tárgyalások után 1990. november 29-én ultimátumban szólította fel Szaddam Huszeint, hogy 1991. január 15-ig vonja vissza csapatait. Egyben felhatalmazta a nemzetközi koalíciót, hogy "bármilyen szükséges eszközzel" kényszerítsék ki az iraki együttműködést. A több százezres koalíció vezetését Norman Schwarzkopf amerikai tábornokra bízták.

Az akció amerikai idő szerint este 7 órakor kezdődött (helyi idő: hajnali 3 óra), iraki és kuvaiti célpontok ellen. George H. W. Bush pár órával a támadás megindulása után a médiában is bejelentette a légitámadást.

A színész, rendező, színházigazgató, a Tűzvonalban c. tévésorozat Kolonics dandártábornoka, Jordán Tamás ma 68 éves.

A magyar színházi élet meghatározó alakja 1943-ban született Győrött. A Műszaki Egyetemen geodéta mérnöki diplomát szerzett 1966-ban.

1961-től 1970-ig az ELTE Universitas amatőr színjátszója, majd a 1971 és 1977 között a 25. Színház, 1977-ben a Várszínház, 1980 és 1991 között a kaposvári Csíki Gergely Színház művésze.

A Merlin Színház egyik alapítója és vezetője (1991-2002.), a Magyar Színészkamara elnöke (1992-96.).

2003-től öt évig a Nemzeti Színház elnök-vezérigazgatója. A Magyar Színházi Társaság 2006. novemberében elnökévé választotta.

2008-ban a szombathelyi Weöres Sándor Színház alapító igazgatójává nevezték ki, így lehetősége nyílt arra, hogy létrehozza Vas megye első állandó színtársulatát, valamint megvalósítsa régóta tervezett színházeszményét: a teátrumnak az adott térség agórájává kell válnia, tehát közéleti fórumként, szellemi műhelyként és művészeti intézményként egyaránt kell működnie.

1977-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1986-ban érdemes művész lett, majd 1996-ban megkapta a Kossuth-díj at.

Létrehozta a várbeli Csepürágó Fesztivált, a tabáni Versmondó Fesztivált, a Pécsi Országos Színházi Találkozót - a POSZT-ot -, és tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

1991-től rendezőként számos darabot állított színre.

Felesége Lázár Kati, lánya Jordán Adél szintén színészek.

Kevés olyan előadó van, aki annyira egyedi és különleges színt képvisel a magyar rock zene történetében, mint a ma 65 éves Nagy Feró, énekes, színész, dalszövegíró, a magyar könnyűzene ikonja, a Nemzet Csótánya.

Nagy Feró (Ferenc) Letenyén született 1946. január 14-én.

A család nem sokkal Feró születése után költözött a fővárosba. "Először egy kocsiszínben laktunk, onnan mentünk át egy pincelakásba, a Verőfény utcába. Apám áldott jó ember volt, nem voltak különösen nagy igényei. Az ötvenes években hőszigetelő-szakmunkás lett, majd később kisiparos. Nem foglalkozott azzal, hogy tanulok vagy sem, amúgy sem sok vizet zavart, hazaadta a pénzt, munka után mindig hazajött, és megitta a sörét. Náluk a mama volt az, aki rendet tartott a családban. Ő volt a parancsnok, rettegtünk is tőle" - emlékszik vissza Feró.

Középiskolai tanulmányait a kőbányai Szent László Gimnáziumban kezdte, de kirúgták. Tanulmányait a Kandó Kálmán Főikolán fejezte be.

1963-tól 1970-ig a Richmond Heads majd a Zárvatermők tagja.

Csuka Mónikával 1970-ben megalakult a Beatrice zenekar, ami akkor az egyetlen női beat-zenekar volt az országban. 1976-ban a változást Nagy Feró megjelenése hozta, aki feleségül vette Csuka Mónikát, és a zenekar tagja is lett. A kezdetben több stílusban játszó banda hamarosan komoly sikereket ért el. A "Tessék választani! fesztivál" megnyerését (1977.) a "Gyere kislány, gyere ..." című diszkószámnak köszönhették, de játszottak keményebb zenét is, sőt az NDK-ba is eljutottak.

Kilencven esztendős lenne Csákányi László (Németújvár, 1921. január 13.) a múlt századi magyar színjátszás kiemelkedő alakja. A fiatalabb korosztály, ha szerpeit nem is, de hangját biztosan ismeri: ő "Frédi, a kőkorszaki szaki" magyar hangja a Flinstone családban.

Eredetileg Zsigovitsnak hívták, az idegen hangzású nevet a harmincas években magyarosították. Pénzügyőr apja papnak szánta egyetlen fiát, így került Csákányi tízéves korában egy kőszegi papi internátusba. A szülei által választott hivatás ellen akkor kezdett el lázadni, amikor az iskola a növendékeknek kötelező színházlátogatást szervezett. Az előadás annyira elbűvölte, hogy elhatározta, színész lesz, amiről persze otthon hallani sem akartak. Ő azonban eltökélt volt, és végül megkapta a szülői beleegyezést. Az internátust ott kellett hagynia, végül Szentgotthárdon érettségizett le. A Színiakadémiára 1939-ben vették fel, osztálytársai között volt Szemere Vera, Zenthe Ferenc, Bakó Márta.

Színinövendékként már a Nemzeti Színházban statisztált. A színház igazgatója, Németh Antal megígérte neki, hogy diplomájának megszerzése után szerződteti. Az oklevéllel azonban katonai behívóját is kézhez kapta. A frontról és a szovjet hadifogságból csak négy év után tért haza. A Nemzeti már nem tartott igényt rá. Nehéz időszak következett: hónapokig a szülei tartották el, mígnem a háromtagú Görbe Tükör együttes befogadta: paródiákkal, zenés burleszkekkel járták a vidéket. 1948-ban Egri István szerződette a Pesti Színházba, útja innen az Úttörő, majd az Ifjúsági Színház hoz vezetett.

1953-tól a Fővárosi Operettszínház, 1956-tól a Petőfi Színház, 1963-tól a Vígszínház, 1971-től a József Attila Színház tagja volt, 1974-től élete végéig a Vidám Színpad tagja volt.

Csákányi László kiváló karakterszínész, sokoldalú jellemábrázoló művész, drámákban és vígjátékokban egyaránt otthonosan mozgott. Igazi népszerűségét mégis egy dalnak köszönhette. Az Operettszínház 1955-ben mutatta be Huszka Jenő Szabadság, szerelem című operettjét, ebben énekelte el Melchior doktorként a "Doktor úr, doktor úr, a maga szíve sose fáj" című dalt. A fülbemászó dal olyan sikernek bizonyult, hogy még jóval később sem tudott úgy dobogóra lépni, hogy a közönség ezt ne követelte volna tőle.

Harmincöt esztedeje halt meg Agatha Christie a detektívregény műfajának királynője, Hercule Poirot és Miss Marple "szülőanyja", minden idők egyik legsikeresebb írója.

Az irodalom talán legnagyobb "tömeggyilkosa" összesen 147 kisregény, 15 dráma, és 90 regény szerzője, de publikált Mary Westmacott néven is. Csak az angol nyelvű Christie-kiadásokból másfél milliárd példány kelt el, világszerte további egymilliárd, ezt csak a Biblia és Shakespeare múlja felül. Írásait több mint 45 nyelvre fordították le, az Egérfogót 45 országban mutatták be.

Agatha Mary Clarissa Miller 1890. szeptember 15-én született Ashfieldben (Anglia). Iskolába nem járt, otthon apja (Frederick Alvah Miller) számtanra, anyja (Clara Boehme) és nővére, Madge pedig a humán tárgyakra oktatták. Ötéves korára megtanult olvasni, és élénk képzelőereje is korán megmutatkozott: előbb a Cicákról, majd egy ölebcsaládról, végül az iskoláról és az ott tanuló lányokról kiagyalt történeteit játszotta el. Tizenegy éves korában pedig nyomtatásban is megjelent egy verse. Még ebben az évben elveszítette édesapját, ami után a család anyagi helyzete szűkösebbé vált. Az akkoriban "kötelező" párizsi lányintézetben való nevelést viszont megengedhették maguknak: itt Agatha a rajz és főként az éneklés felé kacsingatott, azonban egyikben sem bizonyult kiemelkedően tehetségesnek.

Első novelláját egy influenzából való gyógyulása alatt írta, amely A szépség háza (The House of Beauty) címet viselte, és később átdolgozott formában, Az álmok háza címmel 1926 januárjában jelent meg. Ezután Mack Miller, később Nathaniel Miller álnév alatt szerzett novellákat, majd megszületett első regénye, a Hó a sivatagban (Snow Upon the Desert).

Közben Egyiptomban töltött tél hónapjai alatt a társasági életbe is bevezették, s több kérő és egy eljegyzés után 1912 őszén megismerkedett Archibald Christie pilótávaval, akivel 1914. december 24-én házasságot kötöttek.

Az első világháború alatt Agatha segédápolóként, majd a gyógyszertár laboratóriumában dolgozott, ahol kiismerte a későbbi regényeiben fontos szerepet kapó különféle méregfajtákat. Ekkor kezdte el papírra vetni első detektívregényét, amely hosszas huzavona után végül 1920-ban a Bodley Head kiadónál jelent meg A titokzatos stylesi eset címmel. A regénnyel egy időben "született meg" a zseniális belga nyomozó, Hercule Poirot, akinek alakja további 32 könyvben és 55 novellában tér vissza.

Eszenyi Enikő különleges színésznő, akit lehet nagyon szeretni és nagyon nem... Tehetségét, sokoldalúságát már nem csak a színpadon, filmen, hanem rendezőként is bizonyította. Határon innen és túl is (Egyesült Államok, Csehország, Szlovákia). 2008-ban a Vígszínház igazgatójává választották. A tisztséget 2009. februárjától 2014. január végéig viseli.

A Kossuth-díjas művész ma 50 éve született a román határ melletti Csengerben. Régi csengeri családból származik, apai nagyapja iskolaigazgató volt, aki a maga korában - mint az szokás volt - színdarabokat rendezett, énekkart irányított, hegedűn játszott, nótákat szerzett, műsoros estéket szervezett. Enikő minden bizonnyal tőle örökölte mindezt. Az 1970-es évek elején költözött a család Debrecenbe. 1974 és 1979 között a Kossuth Lajos Tudomány Egyetem Gyakorló gimnáziumában tanult s végzett. Már a gimnáziumi évek alatt is rendszeresen szerepelt, és a Csokonai Színház stúdiójában ismerkedett meg a szakma alapjaival. Nem véletlen, hogy tehetségére már korán felfigyeltek, s a Színművészeti Főiskolára 1979-ben érettségi után rögtön fel is vették. Itt Horvai István és Kapás Dezső voltak mesterei. Már a főiskolai évek alatt is kapott szerepeket, színházban és filmekben, s ekkortól a Vígszínház színésznője, 1983 óta társulati tagja. Fiatalon eljátszhatott olyan csúcsszerepeket, mint Szent Johanna vagy Lady Machbeth.

Eszenyi Enikő tizennyolc évig élt házasságban Kaszás Attila színművésszel. aki fájdalmasan fiatalon, 46 évesen távozott az élők sorából .(2007.) Válásuk után is jó viszonyban maradtak. Nyolc évig Milan Mikulcik szlovák színész kedvese volt, jelenleg pedig Kamondi Zoltán filmrendező a párja.

Törékeny szőkeségként érkezett a honi színivilágba, amelynek mára egyik meghatározó alkotója lett. Mintha semmit sem öregedett volna azóta, hogy a nézők bájos szöszke diáklányként ismerték meg a Cha-cha-cha című 1981-es filmben.

Ma 75 éves Mécs Károly (Budapest, 1936. január 10.) színművész, rendező, akinek fotója a 60-as években minden kollégiumi leányszobában ott díszelgett.

Az eltelt ötven évben klasszikus és modern darabok, tragédiák és színművek egész sorának hős-, illetve szerelmes szerepeit játszotta el. Alakításait könnyed, természetes szerepformálás jellemzi. Kellemes orgánuma van, szépen beszéli a magyar nyelvet, így szinkronszerepekre is gyakran hívják.

A budapesti Toldy Gimnáziumba, majd a Rózsahegyi Kálmán színi-iskolájába járt. A Színház-és Filmművészeti Főiskolán 1961-ben kapta meg a diplomáját, de már főiskolai hallgatóként fellépett a Nemzeti Színházban és a Petőfi Színházban.

Tanulmányainak elvégzése után Szegedre szerződött, aztán 1963-tól a budapesti, Kazimir Károly vezette Thália Színház társulatának tagja lett. A színház megszűnte után játszott az Arizona Színházban és a Művész Színházban, 1996-tól a Thália Társaság tagja volt. Jelenleg a Budaörsi Játékszín társulatához tartozik, itt megvalósíthatta régi álmát: több darabot nem csak színészként, hanem rendezőként is jegyez. Budaörsön kívül meghívott szereplőként fellépett a Karinthy Színpadon és a Nemzeti Színházban is. 2001 óta a Magyar Állami Operaházban is játszik.

A jóvágású fiatal színészt igen hamar felfedezte a film is. Pályájának elején őrá osztották a snájdig katona-és huszártiszt szerepeket. Még főiskolás korában megkapta Noszty Feri szerepét a Noszty fiú esete Tóth Marival (1960.) című filmben.

Joan Baez mexikói származású amerikai énekesnő 1941. január 9-én született New Yorkban.

A folkénekesek királynője ma 70 éves. Édesapja fizikatanár, édesanyja drámatörténetet adott elő az egyetemen. Családja felmenő ágaiban miniszterek is akadtak. A bostoni egyetemen tanult gitározni, alapos de nem virtuóz gitártudásra tett szert. A folkzenével 1958 körül kezdett komolyabban foglalkozni. Kitűnő énekhangját akusztikus gitárjának játékával kísérte. Először kávéházakban dermesztette meg a levegőt csodálatos hangjáva. Első jelentős fellépése 1959-ben a legendás Newport Folk Festivalon volt. Tehetségére a Vanguard cég figyelt fel, és hamarosan megtalálták a kapcsolatot egymással.

A szerződés megkötése után nemsokára megjelent első lemeze (1960.), amely az énekesnő nevét viseli. Ezen a korongon található a We Shall Overcome című szám, amely mondanivalója miatt a baloldali ifjúság himnusza lett. 1963-ban óriási tüntetés volt Washingtonban; a lelkes tömeg a We Shall Overcome-ot énekelte.

Elvis Presley (Topleo, 1935. január 8. - 1977. augusztus 16.) amerikai énekes, zenész és színész 76 évvel ezelőtt született. Egy kor jelképe, hatása az őt követő nemzedékre - s nemcsak a zenészekre - óriási.

Nem ő volt a legelső rock and roll-sztár, de népszerűsége felülmúlta a műfaj valamennyi királyáét. Az amerikai álom megtestesítője volt.

Elvis három éves kora óta a Tennessee állambeli Memphisben élt. Gyerekkorában sokat csúfolták érdekes hajviselete miatt, melyet már akkor "belőve" hordott. 12 évesen kapta első gitárját édesanyjától.

A helyi gospel együttesekben énekelt és egy alkalmi lemezfelvétel ügyében betévedt Sam Phillips Sun stúdiójába, ahol annak jószimatú főnöke 1954. július 5-én lemezre vette a That's All Right Mama című dalt. Megjelenését a rocktörténészek egy része kikiáltotta a rock and roll születésnapjának.

A felvételnél közreműködő zenészek, Scotty Moore (gitár) és Bill Black (basszusgitár) Elvis kíséretében turnéra indultak. További Sun kislemezek stabilizálták az énekes sikerét, akinek ezek az első felvételei mindenképpen a rockzene gyöngyszeneinek számítanak (Good Rockin Tonight , Mystery Train ) s akit "Colonel" Tom Parker menedzselt a továbbiakban. Az ő közreműködésével kötötték meg 1955-ben az RCA Victor Recordsszal azt a negyvezezer dolláros szerződést, amely Elvis Presley országos sikerét és világkarrierjét elíndította.

1956 nyarán jelent meg a Heartbreak Hotel című felvétele, amely új fejezetet nyitott a rock történetében.

Ma 47 éves Nicolas Cage (eredeti neve Nicolas Kim Coppola; Long Beach, 1964. január 7.) Oscar-díjas színész, rendező, producer.

August Coppola és Joy Vogelsang fia, és a hollywoodi rendező, Francis Ford Coppola unokaöccse. Miután számos filmben szerepelt, Cage úgy döntött, hogy nem használja családnevét, mert kényelmetlen volt a híres nagybácsi unokaöccseként feltűnni.

Cage akkor döntötte el, hogy színész lesz, amikor megnézte James Dean alakítását az Édentől keletre c. filmben, s hasonlóságot érzett Dean filmbeli alakjával, aki állandóan az apjának igyekezett megfelelni. Cage ezután iratkozott be a Young Conservatory-ba (a San Francisco-i American Conservatory Theatre egyik része, ahol egy nyáron át tanult).

Miután 12 éves korában Cage szülei elváltak, apjával élt San Franciscoban, ahol a válás előtti nyarakat Francis bácsikájával töltötte. A nagybácsijával és Sofia nagynénjével töltött nyarakat legszebb emlékeiként őrzi.

Nehezen hihető, de Cage -t a középiskolában kiközösítették társai, - túl félénk volt, hogy kapcsolatot létesítsen a lányokkal - különösen, ha olyan szerepekkel azonosítjuk, mint amilyeneket a Szikla és az Álarc c. akciófilmekben játszott.