Gojko Mitić több mint egy tucat indiánfilmben játszott úgy, hogy soha nem látott indiánt. A filmek mégis sikert arattak, egy egész nemzedék nőtt fel rajtuk. Az NDK-s indiánfilmek főszerepeiben tündöklő híresség sokak számára ma is a gyerekkori hű barátot testesíti meg, sok országban elég csak keresztnevét említeni, és mindenki tudja, kiről van szó, noha évtizedek teltek el első sikerei óta.

Csoda lett volna, ha az indiánok bőrébe bújó színész érdeklődése nem támadt volna fel a valódi rézbőrűek iránt. Jónéhány éve egy chemnitizi fiatalember megszervezte, hogy felkeressen egy észak-amerikai rezervátumotSeattle-ben . Az indiánoknak előtte levetítették Mitić egy filmjét, mire azok teljesen a szívükbe zárták. - Már a reptéren Testvéremnek neveztek, és teljesen befogadtak - mondta meghatottan egy interjúban. Lelki társai egyébként Farkasnak keresztelték.

A ma 71 éve Strojkovce-ban született Gojko Mitić sportiskolába járt, kiválóan lovagolt, első zsebpénzét egyébként - egy indiántól kissé szokatlanul - síedzőként kereste. földműves apja, Živojin Mitić partizánként harcolt, ő Dragan bátyjával a nagyszüleinél, egy dél-szerbiai, Morava melletti faluban nőtt fel, ahol német nevelést kapott. Húsz évesen, testnevelőtanár-jelöltként alkalmi dublőr szerepeket vállalt a Belgrádban forgatott brit és olasz filmekben.

Kaszkadőrként működött éppen, amikor a Jugoszláviában utazgató keletnémet filmesek felfigyeltek rá egy válogatáson. Véletlenül németül is tudott, így egy kisebb szerepet rábíztak. (Keselyűk karmaiban - 1964.)