Mi van ma?

Ki ne ismerné Roger Moore-t az Ivanhoe, Az Angyal, a Minden lében két kanál főszereplőjét, a vonzó angol úriember megtestesítőjét, a minden allűrtől mentes világsztárt! Négy házasság, három gyerek, rengeteg filmszerep (több mint 60 filmben és tévésorozatban szerepelt). Egy filmsztár, aki arra a legbüszkébb, hogy évi egy dollárt keres az UNESCO nagyköveteként, aki alig talál embert, akire rosszat mondjon, aki kellő alázattal kezeli saját tehetségét és sikereit.

84 éve 1927. október 14-én született egy londoni külvárosban szerény családi körülmények közé. Egyetlen gyermek volt a családban, apja George Moore rendőr volt, édesanyja Lillian háztartásbeli. 15 évesen festői ambíciókkal jelentkezett egy művészeti iskolába, majd grafikus-animátorként került kapcsolatba a filmmel.

A 40-es évek során statisztaként kezdte a színészi pályát Cambridge-ben, miután a Royal Academy of Drama (Királyi Drámai Művészeti Főiskola) kurzusán végzett. 1945-ben a tiszti iskola elvégzése után a brit hadsereg szórakoztatóegységének hadnagyaként a Szórakoztató Szolgálat színésze lett. A durhami egyetemre is járt, de sosem diplomázott le.

1952-től Hollywoodban filmezett a MGM-mel kötött szerződésnek köszönhetően. Kezdő színészként alig-alig tudott megélni. Első, korai házasságát az anyagi létbizonytalanság jellemezte a leginkább. Lépésről lépésre, szerepről szerepre, lassan épült fel a karrierje

Élete első főszerepe a 15 részes angol kalandfilm sorozat, az Ivanhoe (1958-1959.) volt. 1956-tól a BBC tv-sztárja.

Első jelentősebb filmszerepe az 1954-ben Elisabeth Taylor főszereplésével bemutatott Amikor utoljára láttam Párizst című filmben volt. Talán legismertebb szerepe Az Angyal című tv-filmsorozatban a mindig megnyerő, sármos kalandor, Simon Templar. A sorozat epizódjait 1962-től 1969-ig forgatták. Ettől kezdve világsztárként kezeli a közönség és a producerek is.

Antonio Banderas az egyik legismertebb és legnépszerűbb spanyol színész. Az 1980-as évek végén ő volt az európai mozik elsőszámú kedvence. Banderas nem egy alkalommal kijelentette: abszurdnak tartja a "szex-szimbólum" és a "latin szerető" szerepköröket, amelyekbe Hollywoodban sorolták be, olyannyira, hogy szívesen eljátszaná Quasimodót, a Notre Dame púpos toronyőrét.

1960. augusztus 10-én José Antonio Domínguez Bandera néven született Pablo Picasso szülővárosában Malagában.

Apja 40 évig titkosrendőr volt Spanyolországban, anyja tanítónő. Egyetlen testvére van, a két évvel fiatalabb öccse, Francisco Javier. Igazi dél-spanyolországi, középosztálybeli családból valók. A fiatal Antonio Banderas szeretett focizni. Egészen 14 éves koráig arról álmodozott, hogy profi focista lesz, mikor is játék közben eltörte a lábát.

13 évesen látta a Hairt, s a filmben kifejeződő szabadságvágy visszhangra talált a diktatúrában élő kamaszban. Érdeklődni kezdett a színjátszás iránt, tanulni kezdett a helybéli színeszektől. (15 éves volt, amikor hazájában gyökeres változás történt. 40 évnyi teljhatalmú uralkodás után meghalt a spanyol diktátor, Francisco Franco.) Antonio beiratkozott egy színifőiskolára és csatlakozott egy haknizó színjátszó csoporthoz.

19 éves korában elhagyta szülővárosát, Malagát és Madridba ment. Másfél évi küzdelmes nyomorgás után kijárt magának egy meghallgatást a nagy hírű Nemzeti Színháznál, ahová fel is vették. A színházban öt évet töltött. Mivel a kezdő fizetése elég kevés volt, ezért többek között pincérként és fotómodellként is dolgozott.

Egy színész ismerőse elvitte a fiatal rendezőt, Pedro Almodóvart a színházba. Almodovar megnézte a színpadon, majd megkérdezte :"Filmhez volna kedved?" Hamar megtalálták a közös hangot, együttmûködésükbõl számos sikerfilm született. Első közös filmjük A szenvedélyek labirintusa (1982.) volt . Némelyik filmjük nagy vitákat váltott ki, például A vágy törvénye (1987.), amelyben Banderas egy meleg férfit alakított.

Ha élne, 85 éves lenne minden idők egyik legismertebb filmsztárja Marilyn Monroe, akiről ma is találgatják, ki volt valójában. Szexbálvány, nagy művész, a szórakoztatóipar áldozata vagy a politika bábfigurája? Akár a gyógyszerek rabja, akár az amerikai tömegkultúra emblémája volt, máig nem lehet tudni, hogy a való életben is szerepet játszott-e vagy őszintén önmagát adta.

Norma Jeane Mortensonként született Los Angelesben 1926. június 1-jén, Apját nem ismerte, anyja elmegyógyintézetbe került Norma 5 éves korában. Gyermekkorát nevelőszülőknél és intézetben töltötte, majd anyja barátnőjének anyjához került. 16 évesen otthagyta a gimnáziumot, hozzáment az első férfihez, Jim Doughertyhez, aki 1944-ben bevonult katonának.

1944-ben egy hadianyaggyárban dolgozott betanított munkásként, amikor felfedezte a hadsereg magyar fotósa, André de Dienes, akivel bejárta a vadnyugatot, s aki beajánlotta egy ügynökséghez. Nemsokára modell lett, ezzel megkezdődött karrierje. 1948-ban a 20th Century Fox szerződtette kisebb szerepekre, majd meztelenül állt modellt. Gyönyörű teste, bájos arca megtette hatását: 1948-ban szerepelt először a felvevőgép előtt. A stúdió fél évig "csiszolta", új frizurát kreáltak neki, megtanították sminkelni, öltözködni, kicsit még színészkedni is. Ekkor festette szőkére a haját és változtatta meg a nevét. de a befektetés - akkor - kárba veszett.

A második filmjében, a A kóristalányokban (1948.) a feltörekvő tehetséget, Peggy Martint alakítja, akit szende szőke szépsége azonnal sztárrá teszi a kóristalányok között.

Húsz éve, 1991. március 18-án halt meg Bánky Vilma, a némafilm korszakának egyik legnagyobb hollywoodi sztárja.

Koncsics Vilma néven 1898. január 9-én a Tolna megyei Nagydorogon született. Édesapja, Bánky Koncsics János tisztviselő, később szerényen élő pesti rendőrőrmester. Édesanyja Ulbert Katalin színésznő. Vilma születése után nem sokkal Budapestre kerül a család, az édesapa áthelyeztetése miatt.

A Práter utca egy csendes házában élnek bátyjával, Gyulával és húgával. Iskolai tanulmányait az Egressy úti Polgári Iskolájának leányosztályában végzi négy esztendőn keresztül. Mint ahogy az osztálytársak visszaemlékeznek: "a IV/b osztály harmadik padjában ült Koncsics Vilma, a kis szőke Gretchenfrizurás, halk szavú leányka." Vilma az iskolában működő önképző kör kapcsán érez magában először elhivatottságot a színészi pálya iránt.

A polgári iskola után a kereskedelmibe iratkozik be, majd tisztviselőként dolgozik. A kis pesti gépírólány egy délután elhatározza, hogy órákat vesz filmjátszásból. Munka mellett szerzett filmszínésznői képesítést a Bolváry Géza és Mattyasovszky Ilona által vezetett Star Filmiskolában.