"Vörösmarty mint ember is a legkiválóbb magyar férfiak közé tartozik; egyenes, őszinte, tartózkodó modorú, de önérzetes minden önhittség nélkül. Külső viselkedésében semmi sem sejteti kora egyik legkiválóbb emberét. Azon ritka emberek közé tartozott, kiknek nincsenek ellenségeik, akiket mindenki tisztel és becsül." Sík Sándor

 

 

 Életműve nemzetközi örökség,  világirodalmi érték.  A Szózat Kölcsey Himnusza mellett nemzeti imádsággá lett. A Csongor és Tünde a legszebb és legzeneibb hangzású magyar mesejáték. Eposzait ugyan nemigen olvassuk, de aki mégis ismeri, elámulva veszi tudomásul bennük a romantika szertelen színpompáját. Dramaturgiai és kritikai műveiből fejlődött ki a hazai színikritika, közvetlen szakmai hatásuk erősebb Bajzáénál is. Lírai versei és velük egy-egy balladája pedig élő és szakadatlanul ható költészet, előadóművészeink és műkedvelőink versengve mondják. S mindenekelőtt az életutat befejező A vén cigány olyan költői öröm, amelyet eddig legföljebb elért, de túl nem haladhatott néhány legremekebb alkotása gazdag költészetünknek.

 

Vörösmarty ötvenöt évet élt (1800-1855). Hivatásos költő. Ez a költői hivatás közéleti funkció. Azokban az években, amikor a társadalmi haladást a még nemesi hazában a polgári liberalizmus jelentette, Vörösmarty ennek a liberalizmusnak a lelke. 

 

A GUTTENBERG-ALBUMBA

 

Majd ha kifárad az éj a hazug álmok papjai szűnnek
S a kitörő napfény nem terem áltudományt;
Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből
S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;
Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús
S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;
Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról
És áldozni tudó szív nemesíti az észt;
Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával
És eget ostromló hangokon összekiált,
S a zajból egy szó válik ki dörögve: "igazság!"
S e rég várt követét végre leküldi az ég:
Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez
Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.

1839