Mi van ma?

A XX. század kiemelkedő államférfija, a kortársai által "Nagy Kommunikátornak" nevezett Ronald Reagan az Egyesült Államok 40. elnöke 93 éves korában, hét évvel ezelőtt halt meg. Amikor először megválasztották elnöknek (1981.), hatvankilenc éves volt, s népszerűségének köszönhetően 1984-ben újraválasztották. Az amerikai elnökök közül ő lépett legidősebb korában hivatalba, és ő az USA legidősebb exelnöke. Csupán három volt amerikai elnök élte meg 90. születésnapját: Adams, Herbert Hoover és Reagan. Elnöksége számunkra a hidegháború végét, a szabadság győzelmét jelenti.

Fontos elismerni a kiállását, amit a magyar szabadság mellett egész életében mutatott. Az volt a véleménye, hogy vissza lehet szorítani a Szovjetuniót, a "Gonosz Birodalmát", mert a szabadság értékesebb, és az emberek a szabadság mellett fognak dönteni. A volt elnök nagyszabású fegyverkezési programot hirdetett elnöksége alatt, amelynek végül nagy szerepe volt a Szovjetunió gazdasági kifulladásában és összeomlásában.

Politikusi pályája előtt filmszínészként dolgozott. 1937-ben jutott el Hollywoodba, ahol hamar felfigyeltek a jóképű fiatalemberre. Színészi tehetsége nem sok volt, de ez is elégnek bizonyult ahhoz, hogy több tucat filmben játsszon, jórészt westernekben, és jórészt jófiúkat. Ekkor alakult ki az a szerepmodell, ami végigkísérte egész életében: a sármos, csibészes figuráé, aki mindig tudja a jó irányt és a helyes megoldást.

Hatvanhat évvel ezelőtt, 1945. május 9. első perceiben írták alá a hitleri Németország hadserege három haderőnemének képviselői - a szárazföldi erők nevében Wilhelm Keitel vezértábornagy, a Wehrmacht-főparancsnokság korábbi vezérkari főnöke, a haditengerészet részéről annak főparancsnoka, Hans-Georg Friedeburg flottatengernagy, a légierő részéről H. Stumpff vezérezredes - a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról (fegyverletételéről) szóló nyilatkozatot. Európában ezen a napon ért véget a második világháború.

A történelem egyik legmeghatározóbb alakja, kiemelkedő képességű államférfi, szónok, Nobel-díjas író, Winston Churchill ma 46 éve halt meg.

A Marlborough hercegi család tagja, Lord Randolph Henry Spencer Churchill brit pénzügyminiszter, és Jennie Jerome, egy befolyásos bankár lánya gyermekeként, 1874. november 30-án az angliai Oxfordshire-ben található Blenheim Kastélyban (Woodstock) született.

Tanulmányait a londoni Harrow Schoolban kezdte, majd a sandhursti Royal Military College-ben fejezte be.

Nem sokkal édesapja halála után (1895.), az Angol királynő negyedik személyes huszárezredébe sorozták be, majd 1899-ig haditudósítóként dolgozott.

1895-ben Kubából tudósított. Ekkor nyert betekintést a kubai szivarok világába, ezt követően élete végéig hódolt ennek a szenvedélyének.

1900-ban parlamenti képviselőnek választották az Oldham választókörzeti Alsóházba. Nem sok időt töltött el a parlamentben mint konzervatív képviselő, mivel pártján belüli nézeteltérései miatt 1903-ban átpártolt a liberálisokhoz - emiatt sokan komolytalannak, "politikai szélkakasnak" tekintették.

Első kormányzati megbízatását 1905-ben kapta: a gyarmatügyi miniszter helyettese lett. 1910-11 között az Asquith-kormány belügyminisztere volt. 1911-15 között haditengerészeti miniszterként az első világháborúra való felkészülésben vállalt jelentős szerepet; eltökélt szándéka volt, hogy fenntartsa Anglia haditengerészeti fölényét. Az I. világháború kitörésekor megszervezte Antwerpen védelmét, majd a Dardanellák, a mai Törökország fővárosát védő tengeri erődítmények sora ellen indított támadást Gallipolinál, azonban mindkét terve kudarcot vallott: közel 60 ezer angol katona vesztette életét az ütközetek során. Lemondott a haditengerészeti posztról, és 1915. november 18-án, önként a frontra indult.