Mi van ma?

Rippl-Rónai József festő, grafikus, iparművész, a posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyar képviselője 150 éve, 1861. május 23-án született Kaposváron a Zárda utcában. Édesapja Rippl József megbecsült igazgató-tanítója volt az úgynevezett "cigli-iskolának", a szakmunkásképző elődjének. Édesanyja Knezevich Anna Paulina négy fiúgyermeket nevelt fel, majd katolikus leányneveldét vezetett. József, az elsőszülött, négy gimnázium után szülővárosában volt patikussegéd, majd Budapesten gyógyszerészeti mesteroklevelet szerzett. 1882-ben Zichy Ödönnél házi tanítóskodott, közben rajzórákat vett. 1884-től a müncheni művészeti akadémián tanult. 1887-ben Párizsba ment, ahol Munkácsy Mihály segédjeként dolgozott. Munkácsy képeinek másolása mellett megszülettek első jelentős alkotásai.

1982-ben számos képen halhatatlanná tett élettársával, későbbi feleségével, Baudrion Lazarine-nal és skót festőművész barátjával Knowles-szal Neuillybe költözik, s ott tíz évre nyugalmas otthont talál.

Kalitkás nő	Nő fehérpettyes ruhában	Öreganyám

A húsvét a zsidóság és a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. A zsidó húsvét a pászkaünnep, az egyiptomi szabadulásra való emlékezés, míg a keresztény húsvét Jézus Krisztus feltámadásáról való megemlékezés.

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek!

Babits Mihály (Szekszárd, 1883. november 26. - Budapest, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja 127 éve született.

Latinos műveltségű szekszárdi nemesi-értelmiségi nemzedékek leszármazottjaként indul el a tanári pályára. Görög-latin szakos, de ugyanúgy érdeklik a modern külföldi irodalmak. Nyelveket, esztétikát, filozófiát tanul. Kortársai mindig ámulva említik rendkívüli és mindhalálig gazdagodó műveltségét. Igazi filozopterfajta. A jogásznak indult költők és írók után vele kezdődik el irodalmunkban a bölcsészek nagy sora. Első művei A Holnap című antológiában jelentek meg. A Fekete ország című versével nagy botrányt kavart, mert Ady Fekete zongora c. művével egyetemben érthetetlennek találták.

1909-ben első verseskötetével ('Levelek Iris koszorújából') az új magyar költészet első vonalába lép. Ezekben a versekben - egészen az első világháborúig - a formák szépségében találta meg a magány ellen a vigaszt, de a szép formákban ki is fejezte a magányt, a társakra vágyódást, a mindenben kételkedő pesszimizmust.