Help Sales ÁSZF

Pici bácsi ma 63 éves

A magyar könnyűzene kiemelkedő személyisége, az egyik legsikeresebb zene- és dalszerző, billentyűs, énekes. Kimagasló zenészi és zeneszerzői tevékenysége révén a modern magyar rockzene történetének egyik megkerülhetetlen, legendás alakja. Saját bevallása szerint "...azt, hogy ki mennyit ér önmagának és másoknak, az elvégzett munkái, az eredményei határozzák meg". Először Sztevanovity Dusán akkor hároméves kisfia a hívta Pici bácsinak. Presser Gábor harminc valamennyi volt ekkor. Azóta már sokan bácsizzák.

Budapesten született 1948. május 27-én. Négyéves korában kezdett el zongorázni, ötévesen már zenét szerzett. Egyik konzervatóriumi évfolyamtársa vitte el 1967-ben az Omega együtteshez, melynek zeneszerzője lett. 1967-ben a második Táncdalfesztiválon hangszerelői díjat kapott Zalatnay Sarolta Nem várok holnapig című daláért. Néhány hónapig a Scampolo együttesben játszott. 1969 - 1971-ig zenélt és írt az Omega együttesnek, a Gyöngyhajú lány című szerzeménye a magyar rockzene egyik első nagy külföldi sikere volt. A világhírű Scorpions is feldolgozta.

0 Tovább

Haumann Péter, a Jóban Rosszban sztárja

Mindent el tud játszani. A legsokoldalúbb színészegyéniségek egyike, aki gazdag pályafutása során minden műfajban szerepet kapott és alakítása mindig hiteles volt.

Haumann Péter (1941. május 17.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező ma 70 éves.

Szülei női fodrászok voltak, sokáig úgy volt, hogy a családi üzletet ő veszi majd át. Ő orvos akart lenni, a Toldy Ferenc Gimnázium színjátszó körében azonban az egyik tanár felismerte tehetségét, és a színi pálya felé irányította. Érettségi után az orvosi egyetemre és a Színház- és Filmművészeti Főiskolára is jelentkezett, s nyomban fel is vették színész szakra, így 1959-1963 között a főiskola növendéke volt. A debreceni Csokonai Színháznál indult karrierje. 1966-1970 között a Pécsi Nemzeti Színház társulatának tagja lett. Vidéken töltött évek után a Szókratész védőbeszédének köszönheti Haumann Péter, hogy Budapestre került. A Dunántúli Színházak Fesztiválján látta meg ugyanis Gyurkó László, aki szerződést ajánlott neki az újonnan alakuló 25. Színházban. 1970-ben 2 évre leszerződött a színházhoz.

Ezután rövid ideig játszott a József Attila Színházban, 1973-ban mintha megállapodott volna: Ádám Ottó felkérésére Madách Színházhoz szerződött, ahol számos jelentős szerepet játszott, és a társulat vezető művésze lett, s egészen 1988-ig ott is maradt. A Macskák című Webber-musicalben több mint háromszáz alkalommal lépett fel.

1988-ban a Nemzeti Színház tagja lesz, de csak 1991-ig, amikor a tiszavirág életű Arizona Színházban (1991-93.) játszott, aztán pár hónap erejéig a Radnóti Miklós Színházban bukkant fel. Majd végre - saját szavai szerint is - megtalálja otthonát a Katona József Színházat, melynek tagja 1994 óta , de a Játékszínben és a Centrál Színházban is több darabban fellép.

Már első jelentős szerepe, a Platón műve alapján készült Szókratész védőbeszéde című monológ országosan ismertté tette: fiatalon is hitelesen személyesítette meg az agg, halálra ítélt filozófust, a két és félórás művet súgói segítség nélkül mondta el. A Katona József Színházban, a Sufniban idén február közepe óta ismét látható.

Emlékezetes színészi alakítása volt az Állítsátok meg Arturo Uit címszerepe, a Sok hűhó semmiért Benedekje, a Hamlet Claudiusa, A velencei kalmár Shylockja , a Vízkereszt vagy amit akartok Malvoliója.

0 Tovább

Dömdödöm

Ma lenne 75 éves Lázár Ervin, akit főként meseíróként azonosít a köztudat, s erre maga is mindig büszke volt. Gyermektörténeteinek elsöprő sikere - A Négyszögletű Kerek Erdő, Berzsián és Dideki, A hétfejű tündér, a Szegény Dzsoni és Árnikából 1983-ban film készült, művei rengeteg rádiós és színpadi feldolgozásban élnek tovább - többnyire elfeledteti velünk, hogy nem kizárólag a mese műfajával foglalkozott.

A Kossuth-díjas író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja 1936. május 5-én született Budapesten, de szülőföldjének Alsó-Rácegrespusztát tekintette, ahol egész gyerekkorát töltötte. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre, majd Sárszentlőrincre járt át iskolába. Olvasni még az iskola elkezdése előtt megtanult, s attól kezdve az irodalom, a könyvek szeretete meghatározó volt számára.

Tízéves korában a székesfehérvári ciszter gimnáziumba iratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, hazahívták és egy öreg tanár magántanítványa lett Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szülei, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

0 Tovább

A fény festője - Koltai Lajos operatőr

Aki látta az Az óceánjáró zongorista legendáját, a Megáll az időt, a Redl ezredes I-II. -t, a Mephistót, A napfény ízét, a Sorstalanságot, az akaratlanul is találkozott már Koltai Lajossal, csak talán nem tud róla.

Ma a legismertebb nemzetközi hírű magyar filmesek egyike. Tíz éve már könyv is megjelent róla (A fény festője Koltai Lajos operatőr), - abban mesélte el, hogyan alakult ki speciális látásmódja. Kiskorában szülei elvitték úszni a Tisza egyik holtágához - ahogy ott nevezték, a Dögtiszához. Egy ideig a parton játszottak, majd szülei elindultak úszni egyet. Ő rögtön követte őket - egészen addig, amíg össze nem csaptak feje felett a hullámok. Egy néni vette észre a partról, ahogy a feje eltűnik a vízben, ő kiabált a szülőknek. Állítólag akkor, a kissé zavaros vízen át úgy látta a világot, a part menti fasort, hogy az mély benyomást tett rá. Képeire ezért jellemzőek az opálos árnyalatok, a sejtelmes, a nézőben mélyen rögzülő hangulatok.

65 évvel ezelőtt (1946. április 2.) Budapesten született. Már a gimnáziumban is amatőr filmes volt, a főiskola előtt a Magyar Televízió segédoperatőreként dolgozott. 1965 és 1970 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakát Illés György tanítványaként. Az Agitátorok című filmmel diplomázott, majd 1970-től a Mafilmnél dolgozott. Kezdetben dokumentumfilmeket készített, s három filmben segédoperatőr volt mestere, Illés György mellett.

0 Tovább

Mi van ma?

blogavatar

Az adott nap fontos eseménye a múltból, napjainkból, képekkel, videókkal, sok információval................................................................ Az oldalt szerkeszti: Kis Márta

Utolsó kommentek