A magyar könnyűzene kiemelkedő személyisége, az egyik legsikeresebb zene- és dalszerző, billentyűs, énekes. Kimagasló zenészi és zeneszerzői tevékenysége révén a modern magyar rockzene történetének egyik megkerülhetetlen, legendás alakja. Saját bevallása szerint "...azt, hogy ki mennyit ér önmagának és másoknak, az elvégzett munkái, az eredményei határozzák meg". Először Sztevanovity Dusán akkor hároméves kisfia a hívta Pici bácsinak. Presser Gábor harminc valamennyi volt ekkor.  Azóta már sokan bácsizzák.

Budapesten született 1948. május 27-én. Négyéves korában kezdett el zongorázni, ötévesen már zenét szerzett. Egyik konzervatóriumi évfolyamtársa vitte el 1967-ben az Omega együtteshez, melynek zeneszerzője lett. 1967-ben a második Táncdalfesztiválon  hangszerelői díjat kapott Zalatnay Sarolta Nem várok holnapig című daláért. Néhány hónapig a Scampolo együttesben játszott. 1969 - 1971-ig zenélt és írt az Omega együttesnek, a Gyöngyhajú lány című szerzeménye a magyar rockzene egyik első nagy külföldi sikere volt. A világhírű Scorpions is feldolgozta.

    

1971-ben három zenésztársával megalakította az első magyar "szupergrupot". A Locomotiv GT elnevezés, a mozdony erejére, teherbírására a GT (Gran Turismo rövidítése) a tagok előtt álló hosszú útra utal. Az LGT-re külföldön is felfigyeltek. Koncerteztek Angliában és az Egyesült Államokban is, idővel a tagcserék nyomán csak ő maradt az eredeti felállásból.

Dalai ma is élnek a köztudatban, szinte nincs olyan ember az országban, aki legalább egyszer ne hallotta volna például a Neked írom a dalt,

  a Nem adom fel  vagy a  Szólj rám, ha hangosan énekelek című szerzeményét.

   

Az LGT, amely a tabáni koncertekkel hagyományt teremtett, 1992. május 17-én a Nyugati pályaudvar nagycsarnokában rendezett koncerttel köszönt el közönségétől,

   

1997-ben, majd 2002-ben újra lemezt készítettek (utóbbit az óbudai Hajógyári-szigeten rendezett LGT-fesztiválon mutatták be), s öt év hallgatás után 2007-ben  hatalmas sikert arattak a Sziget-fesztivál "nulladik" napján.

 

Presser Gábor több hazai előadónak (Zorán , Katona Klári, Zalatnay Sarolta, Kovács Kati), írt sikeres albumokat, emellett számos musical zeneszerzője. 1973-ban született Déry Tibor kisregénye alapján a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról 

 

1975-ben mutatták be a Harmincéves vagyok című musicalt  , két évvel később Fejes Endre regénye nyomán született a Jó estét nyár, jó estét szerelem.

 

1988-ban mutatták be a legendás A padlást.

 

1978 óta a budapesti Vígszínház zenei vezetője, ahol önálló dalesteket ad, s tízhárom évvel ezelőtt mutatták be a Szent István körút 14. című zenés darabját .

Ő írta az Operaházban 1982-ben bemutatott A próba című balett zenéjét   (az Electromantic egyik darabja a BBC televízió szignáljaként is felhangzott), s ő vitte sikerre Dés László Nagy utazás című dalát a Sose halunk meg című filmben.


1994-ben jelent meg szólólemeze Csak dalok címmel, ezt követte a Kis történetek, az Angyalok és emberek, 2006-ban a  T12enkettő, s több válogatásalbumot is kiadott. A gyerekekhez szólnak Meserádió sorozatának lemezei, s 2005-ben egész estés színpadi zenét írt Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című verses meseregényéhez.

2001 óta az Amadinda  együttessel együtt búcsúztatja az évet nagyszabású "házibuli" keretében a Zeneakadémián. Az elmúlt években a Megasztár televíziós tehetségkutató verseny zsűrijének tagja volt. Kezdeményezésére  rendezték meg a Sziget fesztivál "mínusz egyedik napján" a Magyar Dal Napját, ahol több órán át több száz egymást váltó zenész adja elő az elmúlt öt évtized beat-pop-rock klasszikus dalait.

2009. január 24-én 1 koncert címmel telt házas koncertet adott a budapesti Papp László Sportarénában. Ennek apropóját az adta, hogy rockzenészi pályafutása 40 éve kezdődött, és azóta még nem lépett fel ekkora helyen.

Dalainak szövegét eleinte Adamis Anna írta, Később Sztevanovity Dusán, mára a szövegek nagyrészét maga írja.

Tevékenységét számtalan kitüntetéssel ismerték el: 1977-ben (a rockműfaj kiválóságai közül elsőként) Erkel Ferenc-díjat vehetett át, 1990-ben Érdemes Művész lett, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjélvel jutalmazták. 1999-ben  Artisjus Életmű Díjat kapott. A magyar rockzene megteremtésében, majd megújításában betöltött meghatározó szerepéért, igényes zeneszerzői tevékenységéért és előadóművészetéért 2003-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 2003 decemberében az ENSZ Gyermekalap (UNICEF) Magyar Nemzeti Bizottsága jószolgálati nagykövetté nevezte ki, 2004-ben Prima Primissima-díjat. 2011-ben Radnóti-díjat kapott.