Mi van ma?

Antonio Banderas az egyik legismertebb és legnépszerűbb spanyol színész. Az 1980-as évek végén ő volt az európai mozik elsőszámú kedvence. Banderas nem egy alkalommal kijelentette: abszurdnak tartja a "szex-szimbólum" és a "latin szerető" szerepköröket, amelyekbe Hollywoodban sorolták be, olyannyira, hogy szívesen eljátszaná Quasimodót, a Notre Dame púpos toronyőrét.

1960. augusztus 10-én José Antonio Domínguez Bandera néven született Pablo Picasso szülővárosában Malagában.

Apja 40 évig titkosrendőr volt Spanyolországban, anyja tanítónő. Egyetlen testvére van, a két évvel fiatalabb öccse, Francisco Javier. Igazi dél-spanyolországi, középosztálybeli családból valók. A fiatal Antonio Banderas szeretett focizni. Egészen 14 éves koráig arról álmodozott, hogy profi focista lesz, mikor is játék közben eltörte a lábát.

13 évesen látta a Hairt, s a filmben kifejeződő szabadságvágy visszhangra talált a diktatúrában élő kamaszban. Érdeklődni kezdett a színjátszás iránt, tanulni kezdett a helybéli színeszektől. (15 éves volt, amikor hazájában gyökeres változás történt. 40 évnyi teljhatalmú uralkodás után meghalt a spanyol diktátor, Francisco Franco.) Antonio beiratkozott egy színifőiskolára és csatlakozott egy haknizó színjátszó csoporthoz.

19 éves korában elhagyta szülővárosát, Malagát és Madridba ment. Másfél évi küzdelmes nyomorgás után kijárt magának egy meghallgatást a nagy hírű Nemzeti Színháznál, ahová fel is vették. A színházban öt évet töltött. Mivel a kezdő fizetése elég kevés volt, ezért többek között pincérként és fotómodellként is dolgozott.

Egy színész ismerőse elvitte a fiatal rendezőt, Pedro Almodóvart a színházba. Almodovar megnézte a színpadon, majd megkérdezte :"Filmhez volna kedved?" Hamar megtalálták a közös hangot, együttmûködésükbõl számos sikerfilm született. Első közös filmjük A szenvedélyek labirintusa (1982.) volt . Némelyik filmjük nagy vitákat váltott ki, például A vágy törvénye (1987.), amelyben Banderas egy meleg férfit alakított.

Kevés olyan embert ismerünk, mint Arnold Schwarzenegger, aki élete során több dologba is teljes erődbedobással ugrott fejest, s még ráadásul majdhogynem a maximumot is hozta ki azokból.

A világszerte népszerű testépítő, filmszínész, sportoló, üzletember és közéleti személyiség. Stájerország egy eldugott falujában, Thalban született 64 évvel ezelőtt, 1947. július 30-án. Volt egy testvére Meinhard aki 1971-ben autóbalesetben meghalt. Arnold édesapja Gustav Schwarzenegger rendőrfőnök, édesanyja Aurelia Jadrny volt. Az apa a versengést belenevelte gyermekeibe, különböző sportokban egymás ellen kellett összemérni erejüket, ügyességüket. Arnold és bátyja minden reggel 6 órakor keltek, és csak akkor kaptak reggelit, amikor megcsináltak egy jó pár fekvőtámaszt, guggolást és felülést. Mindössze vasárnap este kaptak egy kis kimenőt, amikor császkálhattak a városban, esetleg nagy ritkán beülhettek egy moziba, de ezekről is több oldalas beszámolót kellett írniuk az apjuknak, aki szolgált a második világháborúban, miután önként kérte felvételét 1938-ban a náci pártba. A család nehéz körülmények között élt.

Apja hatására Schwarzenegger kicsi gyermekkorától a sportnak élt. Több sportot kipróbált. Először 1960-ban fogott kezébe súlyzókat, amikor futballedzője csapattársaival együtt egy helyi edzőterembe küldte. Így 14 évesen a futball helyett testépítéssel kezdett foglalkozni, majd egy grazi edzőtermet kezdett látogatni. 1965-ben egy év kötelező katonai szolgálatát töltötte az osztrák hadseregben, amikor megnyerte a Junior Mr. Europe versenyt.

Tavaly az amerikai Forbes magazin bejelentette, hogy 2010-ben 56 millió amerikai dolláros jövedelmével Sandra Bullock a világ legjobban kereső színésznője.

A ma 47 éves Sandra Annette Bullock a Virginiai Arlingtonban született 1964. július 26-án. Apja John Bullock (énektanár), anyja Helga Meyer (német operaénekesnő). Helga asszony a német színpadokon lett híres a hetvenes években, így Sandra és húga a papával meg a mamával, mint egy jól összeszokott társulat, városról városra zarándokolt minden évadban.

Sandra 12 évig élt családjával Németországban (és több európai városban is), ahol tagja volt a nürnbergi gyermekkórusnak. Folyékonyan beszéli a német nyelvet, filmjeit is ő szinkronizálja németre. Anyja révén német útlevéllel is rendelkezik. A középiskolát már az Egyesült Államokban végezte. Diákként mazsorettezett és tagja volt a színjátszó társulatnak is. Tudott valamit, amit kevesen: figyelmesnek kell lennie, ha azt szeretné, hogy rá is figyeljenek. Egy ízben a srácok neki ítélték oda az "Ő az a lány, aki bearanyozza a napod" címet, amely fölért egy közönségdíjjal.

A középiskola befejezése után 1982-ben beiratkozott az East Carolina Universitybe. Ennek elvégzése után az ifjú színészpalánta New Yorkba költözött, hogy további színi tanulmányokat folytasson a Neighborhood Playhouse színésziskolában, s este pincérnőként dolgozott, mivel a szülők úgy vélték, tanulnia kell az életet, s ennek megfelelően csak mérsékelt anyagi támogatást kapott otthonról. Több diákfilmben is szerepelt. Az iskolában figyelt fel rá Alan J. Levi rendező, aki felajánlott neki egy szerepet a készülő új tv-filmjében a Bionic Showdown: The Six Million Dollar Man and the Bionic Woman (1989.) című sci-fiben.

A népszerű amerikai filmszínész, Kurt Russell 1951. március 17-én, 60 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot az amerikai Springfieldben.

Szülei Louise Julia táncosnő és Bing Russell színész. Russell a 60-as évek közepén végzett a Thousand Oaks középiskolában Kaliforniában. Karrierjét a fiatalon, a 60-as évek elején kezdte. Számos televíziós sorozat alkalmi szereplője volt, majd a Disney stúdiónál dolgozott (tíz éves szerződést kötött a Walt Disney társasággal) többek között a The Barefoot Executive és az Utánam, fiúk! című családi filmekben. Meghallgatáson volt a Csillagok háborúja Han Solo szerepére, amit Harrison Ford kapott meg végül.

A 70-es évek közepén felhagyott a filmezéssel, hogy régi álmát megvalósítva profi baseballjátékosként keresse kenyerét. A sors azonban másként akarta, egy vállsérülés nyomán fel kellett adnia sportkarrierjét, pedig a texasi liga vezető ütőjátékosa volt.

1979-ben az Elvis című filmmel tért vissza. Főszerepéért Emmy-díjra jelölték. Bár a filmben nem ő énekelte fel a dalokat - Ronnie McDowell country énekes énekelt -, az 1994-ben készült Forrest Gump című filmben ő kölcsönözte Elvis Presley hangját. Ekkor először, a következő évtizedben több alkalommal dolgozott John Carpenterrel.

Elvis Presley többször is Russell pályájának része volt. Azon kívül, hogy gyerekszínészként feltűnt A világkiállításon történt című Elvis-musicalben, az Carpenter rendezte Elvis c. filmben, majd 1994-ben a Forrest Gump című filmben ő volt Elvis Presley hangja, majd 2001-ben a Milliókért a pokolba című filmben egy ál-Elvist alakít, aki egy las vegasi kaszinórablásban vesz részt.

John Travolta amerikai színész, producer, rendező, a hetvenes évek szupersztárja, ma is az egyik legjobban kereső filmsztár 57 éves.

1954. február 18-án született a New Jersey állambeli Englewoodban. Ő volt a legfiatalabb a hat gyerek közül. Apja egykor profi futballista volt, majd üzletember lett, anyja pedig főiskolai tanár volt, drámaelméletet oktatott. Késői gyerekként valóságos csodát jelentett a vallásos katolikus szülőknek, ezért nagy szabadságot engedtek a gyerkőcnek, aki egyik unokatestvére példáját követve mindenáron színész akart lenni. John tizenkét évesen már egy helyi színjátszó csoport tagja volt, musicalekben és matinékon lépett fel. Közben ének- és táncleckéket vett, a sztepptáncot Gene Kelly testvére, Fred Kelly tanította meg neki.

Szülei beleegyezésével 16 évesen otthagyta az iskolát, hogy ideje nagy részét a színészetre fordítsa. A fiatalember Manhattanba költözött, fellépett néhány Off-Broadway produkcióban.

Az ABC tv egyik sitcomjával (szituációs komédia-sorozat) lett híres: 1975-ben a kölyökképű, csillogó szemű fiatalember megkapta Vinnie Barbarino szerepét a Welcome Back Kotter című szituációs komédiában. John a tinédzserek bálványa lett, s énektudása gyakorlására is módja nyílt, számos poplemezt készített.

1977-ben a Szombat esti láz c. film főszerepe tette szupersztárrá. A brooklyni diszkókirályt, Toni Manerót formálta meg, s zajos sikert aratott vele. Egy egész generáció életérzését ragadta meg a film, melyben Travolta maradandó erővel ábrázolta a kiugrási lehetőségek után vágyó hétköznapi fiatalember útját, akinek végül a tánc és diszkó nyújtja a beteljesülés lehetőségét.

Következő filmje, a Grease (1978.) már ellentmondásosabb fogadtatású alkotás, abban azonban biztosak lehetünk, hogy ez is meghatározó filmélmény annak a generációnak az életében, amely annyira szerette a Szombat esti lázat. A filmért Oscar-díj ra jelölték.