Mi van ma?

A magyar beat hőskorának kimagasló egyénisége, a magyar zenei élet egyik meghatározó alakja Tolcsvay László 1950. június 24-én, ma 61 éve született Budapesten. Klasszikus zenét tanult, már tizenhárom évesen játszott a Strangers amatőr beatzenekarban, majd a Wanderers együttessel rendszeresen fellépett a legendás Horizont Tánciskolában, tizenhat évesen pedig dalokat komponált. 1968-ban bátyjával, Bélával megalapították a Tolcsvay Triót. Ők ötvözték elsőként magyar népzenével a rock-muzsika elemeit, új utat nyitva ezzel a hazai rockzenének. Az 1968-as Ki mit tud?-on folk-beat kategóriában győztek.

1969-ben a legnépszerűbb hat zenekar közé választották őket. 1970-ben kiegészültek három emberrel, s felvették a Tolcsvayék és a Trió nevet. Rendszeresen felléptek az Illés klubban, és olyan slágereket adtak elő, mint a Ne menj el, Boldogtalan vándor, Lány, akit nem ismerek, A Hold és a lány. 1973 júniusában megszervezték és megrendezték az első magyar popfesztivált Miskolcon.

1972-ben Bródy János fáradozásainak köszönhetõen alakult meg Koncz Zsuzsával és az Illés-együttessel a KITT-egylet (Koncz-Illés-Tolcsvay Trió).

1973-ban komponálta Petőfi Sándor versére az azóta már legendássá vált Nemzeti dalt, mely korosztályának himnuszává lett.

A Nemzeti dal zenéjét Tolcsvay László írta 1973-ban. A dalt elfogadta a Sanzonbizottság, tehát a megzenésített vers kiadásának, játszásának nem volt semmilyen hivatali-bürokratikus akadálya, ám nemzeti költőnknek ez a szövege fennakadt a hanglemezgyári, valamint a rádiós cenzorok szűrőjén. Csaknem egy évtizedig annak ellenére sem tartotta megjelentetésre, játszásra alkalmasnak a dalt a két nagyra becsült testület, hogy ezt a művet "felülről" rendelték meg a zeneszerzőtől.

Tini, polgári nevén Bródy János Kossuth-díjas énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró a magyar kultúrtörténet meghatározó alakja 65 éve, 1946. április 5-én született Budapesten, Bródy András és Vajna Márta gyermekeként.

A hatvanas évek beatkultúrájának egyik sztárjává vált, afféle szószólóvá. Diplomáciai érzéke, intelligenciája komoly segítséget jelentett kimondani a tegnap még kimondhatatlant. Többnyire Szörényi Levente zenéire írt szövegei slágerek és kortörténeti dokumentumok egyszerre: Amikor én még kissrác voltam, Good Bye London, Little Richard, Sárga rózsa. Nagy gyakorlatra tesz szert, miként lehet a cenzúra sáncai mögé juttatni "ártatlannak" látszó sorait.

A zenekarok feloszlottak, átalakultak, de Bródy János folyamatosan képes volt önmagát adni és gitárral a kezében, mint a hétköznapok krónikása járta az országot, ironikus mosollyal idézve a reménytelen szerelem és a beteljesült csalódás közti rövid átmeneti boldogságot, vígasztalva a meg nem valósult álmaikból ébredő szorongókat.