Tini, polgári nevén Bródy János Kossuth-díjas énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró a magyar kultúrtörténet meghatározó alakja 65 éve, 1946. április 5-én született Budapesten, Bródy András és Vajna Márta gyermekeként.

A hatvanas évek beatkultúrájának egyik sztárjává vált, afféle szószólóvá. Diplomáciai érzéke, intelligenciája komoly segítséget jelentett kimondani a tegnap még kimondhatatlant. Többnyire Szörényi Levente zenéire írt szövegei slágerek és kortörténeti dokumentumok egyszerre: Amikor én még kissrác voltam, Good Bye London, Little Richard, Sárga rózsa. Nagy gyakorlatra tesz szert, miként lehet a cenzúra sáncai mögé juttatni „ártatlannak” látszó sorait.

A zenekarok feloszlottak, átalakultak, de Bródy János folyamatosan képes volt önmagát adni és gitárral a kezében, mint a hétköznapok krónikása járta az országot, ironikus mosollyal idézve a reménytelen szerelem és a beteljesült csalódás közti rövid átmeneti boldogságot, vígasztalva a meg nem valósult álmaikból ébredő szorongókat.

1964-ben, az érettségi után került a legendás Illés-együttesbe, ahol, mint mondja, kiderült: a dallamokhoz illeszthető szavak egymás után rendezéséhez neki volt a leginkább tehetsége.  (Érdekesség, hogy Bródy első bemutatkozása a próbán balul ütött ki, a zongora ráesett a lábára, így a további próbákon törött lábbal játszott.) Már diplomás villamosmérnök volt, mikor még ugyanott játszott. Az Illés akkoriban felforgatta a nyugalmas hazai zenei életet. 1973-as felbomlásukig vad életérzéseket fejeztek ki, gondolkodásokat formáltak át, meghatározták hallgatóik életét.

A felbomlás után ő a Fonográfhoz került, hol nemcsak időt álló dalokat szereztek, de más előadóművészek pályáját is egyengették. A zenekar 1973 szilveszterén alakult. Nevét egy újság címéről kapta, melyet Bródy János szerkesztett. Ebben  az alkotóműhelyben születtek Koncz Zsuzsa és a Halász Judit lemezei is, melyeknek értelmi szerzője elsősorban Bródy János.

Szövegeit ebben az időben még erősebben cenzúrázták, mint korábban, de ő mindig megtalálta a lehetőségét annak, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen. Öt év alatt körülbelül 400 hazai, illetve majdnem ugyanennyi külföldi koncertet adtak. 16 nagylemez és 14 kislemez őrzi az együttes emlékét.

Az önálló korszak 1978-ban kezdődött a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon tartott előadásaival. A műsor már akkor Az utca másik oldalán címet viselte, kifejezve az alkotó művészi magatartását. E dalok személyes hangulata és érzelmi elkötelezettsége szinte megkövetelte, hogy szerzőjük személyesen álljon velük a közönség elé. Így tudta jobban érvényre juttatni a sok mélyen elfojtott érzést és gondolatot. Hitelesen és mindenki által érthetően fogalmazta meg a kor álmait és csalódásait, mi által a hatóságok gyanakodva figyelt figurája lett.

1980-ban jelent meg első lemeze Hungarian Blues címmel, mi olyan felejthetetlen dalokat jegyzett, mint a Filléres emlékeim , a Földvár felé félúton  , a Mama kérlek, a Bródy dalok jelbeszédes módján helyzetjelentést adó Maszkabál .

Ezt az 1984-ben kiadott Ne szólj szám követte, rajta az Egy hétig tart egy szerelem árulkodó történetével, és a hatvanas években betiltott, himnusznak számító Ha én rózsa volnék kezdetű dallal.

Az 1989-ben  Hang nélkül címmel megjelent nagylemez már nyíltan szólt a változás iránti vágyról.

Az utca másik oldalán 1994-ben jelent meg, s olyan ironikus-kritikus szövegeket tartalmazott, mint a Tangó LeMondó , a Haggyá' má' békibe' , de művészi hitvallást is jelzett a Mit tehetnék érted, A földön járj vagy az Őszinte bohóc című dalokkal.

Hét évvel később, az új évezred kezdetén Kockázatok és mellékhatások címmel jelent meg újabb album, mely arra próbál magyarázatot találni, hogy törékeny ünnepeink és bizonytalan hétköznapjaink közepette miért nem válnak be a rendkívül nagy hírveréssel beharangozott sikerreceptek és boldogságpirulák.

Lemezkészítés közben jutott ideje a színpadi művek szerzésére, szövegek írására is: Kőműves Kelemen , István a király, Doktor Herz , Fehér Anna, Will Shakespeare vagy akit akartok stb.

Kiemelkedő előadást nyújtott 1994-ben a Madách Színházban bemutatott Az utca másik oldalán című estjével, valamint a Budapest Sportcsarnokban, több mint tízezer néző előtt. Mégis jobban kedveli a kamara jellegű előadások meghittségét.

Díjai:

SZOT-díj (1981.) Kossuth-díj az Illés együttes tagjaival megosztva (2000.) Fonogram Életműdíj (2011.)

2010. április 24-én mutatták be Bródy János versként is olvasható dalszövegeinek gyüjteményét Ne várd a májust címmel.

A közeli tervek között szerepel három korábban megjelent album újramaszterelt kiadása. Tavasszal elérhetőek lesznek Az utca másik oldalán, a Volt egyszer egy Bródy János Koncert és a Kockázatok és mellékhatások című lemezek hangzásban felújított változatai. Az igazi meglepetés azonban, hogy egy évtized után, ősszel egy teljesen új Bródy János album is megjelenik az EMI-nál!

Dalaiban, magatartásában ma is azt képviseli, amit a '60-as évek végén. Beszél a korról, amiben mindannyian élünk, az érzelmekről, gondolatokról, örömről és a bánatról, magánéletről és politikáról.