Mi van ma?

A magyar beat hőskorának kimagasló egyénisége, a magyar zenei élet egyik meghatározó alakja Tolcsvay László 1950. június 24-én, ma 61 éve született Budapesten. Klasszikus zenét tanult, már tizenhárom évesen játszott a Strangers amatőr beatzenekarban, majd a Wanderers együttessel rendszeresen fellépett a legendás Horizont Tánciskolában, tizenhat évesen pedig dalokat komponált. 1968-ban bátyjával, Bélával megalapították a Tolcsvay Triót. Ők ötvözték elsőként magyar népzenével a rock-muzsika elemeit, új utat nyitva ezzel a hazai rockzenének. Az 1968-as Ki mit tud?-on folk-beat kategóriában győztek.

1969-ben a legnépszerűbb hat zenekar közé választották őket. 1970-ben kiegészültek három emberrel, s felvették a Tolcsvayék és a Trió nevet. Rendszeresen felléptek az Illés klubban, és olyan slágereket adtak elő, mint a Ne menj el, Boldogtalan vándor, Lány, akit nem ismerek, A Hold és a lány. 1973 júniusában megszervezték és megrendezték az első magyar popfesztivált Miskolcon.

1972-ben   Bródy János fáradozásainak köszönhetõen alakult meg Koncz Zsuzsával és az Illés-együttessel a KITT-egylet (Koncz-Illés-Tolcsvay Trió).

1973-ban komponálta Petőfi Sándor versére az azóta már legendássá vált Nemzeti dalt, mely korosztályának himnuszává lett.

A Nemzeti dal zenéjét Tolcsvay László írta 1973-ban. A dalt elfogadta a Sanzonbizottság, tehát a megzenésített vers kiadásának, játszásának nem volt semmilyen hivatali-bürokratikus akadálya, ám nemzeti költőnknek ez a szövege fennakadt a hanglemezgyári, valamint a rádiós cenzorok szűrőjén. Csaknem egy évtizedig annak ellenére sem tartotta megjelentetésre, játszásra alkalmasnak a dalt a két nagyra becsült testület, hogy ezt a művet „felülről” rendelték meg a zeneszerzőtől.

1973 legvégén - a fáma szerint szilveszter napján -  új csapat állt össze, mely a Fonográf nevet kapta, s melynek megalakulásától tagja és zeneszerzője.

Több, mint húsz lemezt készítettek együtt 1984-es feloszlásukig. Legemlékezetesebb slágere Az első villamos,

Billentyűs hangszereken, gitáron, bendzsón és szájharmonikán játszott, de énekelt is, és Fonográf dalok zeneszerzőjeként is szerepet vállalt. Koncz Zsuzsa  énekesnő és Halász Judit  színésznő, énekesnő zeneszerzője volt, de nagyon sok színházi előadás zeneszerzőjeként is dolgozott.  számtalan dalt írt másoknak is. Száznál is több nagylemezen működött közre; a nyolcvanas évek közepéig Koncz Zsuzsa zenekarvezetője és legtöbb dalának szerzője volt.

Első szólólemeze, a Várd ki az időt 1983-ban jelent meg.

Azóta színpadi munkái ismertek.  Ezek közül közül a legjelentősebbek a Doctor Herz  (1987. - Müller Péterrel és Bródy Jánossal) című musical, melyet 300 előadáson láthatott a Madách Színház közönsége, és  1991-ben Angliában a manchesteri Royal Exchange Theatre-ben is bemutattak. A Mária evangéliuma, (1994. - Müller Péterrel és Müller Péter Sziámival) szintén a Madách Színházból indult diadalútjára, és Pozsonytól, Németországon Ausztrián és Svájcon át Olaszországon keresztül, Amerikáig örvendeztette meg az embereket.

1994-ben a Győri Balett mutatta be Bábel c. balettjét, melyet nemcsak Győrben adtak elő, hanem a Budapest Sportcsarnokban is. 1999 szilveszter éjjelén mutatta be a Madách Színház Beszterce ostroma című musicaljét. A  darab librettóját ezúttal is Müller Péter és Müller Péter Sziámi írták-

A Magyar Mise  (szövegíró: Tolcsvay Béla) ősbemutatóját 1987-ben a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartották. A rock-, a szimfónikus- és népzenét ötvöző oratórium, melyben a Muzsikás együttestől Vikidál Gyulán át Pitti Katalinig a hazai zenei élet nagyjai dolgoztak, nemcsak itthon aratott sikert: turnén járta be egész Németországot, Dortmundtól Münchenen át Aachenig a legnagyobb templomokban és előadótermek színpadán adták elő. 

Dickens Karácsonyi énekéből készült Isten pénze  című musicaljét 1995-től  játszotta a Madách Színház, melynek szerzőtársai ismét a két Müller.

Tolcsvay László zeneszerzőként nemzetközi sikereket aratott, de előadóként nem nagyon volt jelen az utóbbi másfél évtizedben. Minden energiáját lekötötte a színházi munka, közben színpadi énje várta a kellő pillanatot.

1994-ben elkészítette második szólóalbumát Kapcsolj át címmel, melynek dalaihoz Müller Péter Sziámi írt szövegeket

Ezt követte egy BS-beli koncert bátyjával közösen.

1997 februárjában  a Madách Színházban éjjel féltizenegykor bemutatkozott szerzői estjével, melynek akkora sikere volt, hogy háromszor meg kellett ismételni.

Ezen felbátorodva több vidéki meghívásnak is eleget tett (többek között Miskolc, Kaposvár, Szombathely). A Pepsi Sziget is vendégül látta, ahol nem kis meglepetést okozva lilahajú punkok énekelték kórusban Az első villamost. E koncertek hangulata inspirálta harmadik szólólemezének, a Fehér zaj elkészítését. Ennek dalait 1998 tavaszán egy országos koncertturnén mutatta be.

Az elmúlt években újra együtt dolgozott Koncz Zsuzsával szólólemezén és duettlemezén is, illetve ezek bemutató koncertjeire is elkísérte.  

Tolcsvay László 1992-ben a Mária evangéliumáért a közönség szavazatai alapján megkapta az Erzsébet-díjat; 1995-ben munkássága elismeréséül az Erkel Ferenc-díjat és a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét.