Mi van ma?

Negyvkét évvel ezelőtt, 1968. december 21-én indult az Apollo-8, fedélzetén Frank Borman, Jim Lovell és Bill Anders űrhajósokkal, akik az emberek közül először pillanthatták meg saját szemükkel a Hold túlsó oldalát.

Az Apollo-8-at sokáig a holdkomp első emberrel történő kipróbálásának szánták, de az űrverseny üteme mást diktált: a Szovjetunió által a Holdhoz küldött Zond nevű automatikus űrhajók azt sugallták az amerikaiaknak, hogy az ellenfél hamarosan embert küld a Holdhoz, ráadásul a holdkomp (LM) elkészülte több hónapos késésben volt. Az oroszok megelőzése mindenek előtt álló feladat volt, ezért a NASA merész elhatározást hozott, ami szerint a holdkomp Föld körüli pályán történő kipróbálását elhalasztották és egy terven kívüli utat iktattak be, melyen az űrhajónak el kellett repülnie a Holdig és vissza.

1968. december 21. reggelére tűzték ki az indulást. Az Apollo-8-nak kettős feladatot szántak. Kiváncsiak voltak arra, hogy tényleg képes-e a hordozóeszköz eljuttatni az űrhajót a Holdhoz, valamint a holdűrhajó tényleg képes-e manőverezni a holdközi térségben, majd Hold körüli pályára állni. A másik feladata az volt az Apollo-8 utasainak, hogy a későbbi leszálló küldetések számára kiválasztott lehetséges leszállóhelyeket, valamint a Földről sohasem látható túlsó oldal jellegzetességeit kellett fényképeznie.

Az Apollo 8 keleti parti idő szerint reggel 8 órakor indult el 240 ezer mérföldes útjára. Lovell úgy emlékezett vissza arra a pillanatra, amikor a földi atmoszférát elhagyva kilőtték az űrhajót "transzlunáris útra", mintha egy alagútban utaznának, amelynek hátsó ablakából egyre kisebbnek látszik annak bejárata - a Föld.

Amerika első emberes Saturn V startjára többszázezer néző volt kíváncsi. A rakéta nem is okozott csalódást, rendben Föld körüli pályára gyorsította az űrhajót. Másfél Föld körüli fordulat erejéig még parkolópályán keringett az Apollo-8 (amely idő alatt rendszerellenőrzéseket futtattak végig az űrhajósok), majd ezután kapták meg a történelmi parancsot: - Indíthatjátok a TLI-t. (Trans Lunar Ignition - Hold irányú hajtóműindítás).

85 évvel ezelőtt ezen a napon mutatták be Sz. M. Eizenstein (1898. január 22., Riga, Lettország -1948. február 11., Moszkva) Patyomkin páncélos c. filmjét.

A moszkvai bemutatásakor frenetikus sikert aratott az egyszerűen és hatásosan megkomponált film, melyet Eizenstein az 1905-ös forradalmi felkelés huszadik évfordulójára forgatott. A Brüsszeli 12-be beválasztott filmek 1. helyezettje nemcsak a Szovjetunióban, hanem Nyugaton is nagy feltűnést keltett. Jóllehet a korabeli cenzúra több európai országban (köztük Németországban és Magyarországon) is betiltotta, a világ kritikusai számára mindmáig a filmművészet csúcsát jelenti.