Mi van ma?

A napjainkban is tündöklően szép Sophia Loren még a régi korok filmcsillagai közé tartozik, ám csillaga még annyi év elteltével is fényesen ragyog. Két évvel ezelőtt nyilatkozata szerint nem a sebészkésnek köszönheti, hogy idős korában csodásan fest, hanem annak, hogy a férfiak szemében ma is látja a vágyat, ha ránéznek.

Sofia Villani Scicolone néven, törvénytelen gyermekként született Rómában 1934. szeptember 20-án, s csak későbbi férje tanácsára változtatott nevén. Anyja Romilda Villani, apja Riccardo Scicolone. A férfi elhagyta az állapotos Romildát, de aztán mégis nevére vette a gyereket, és egy időre visszatért hozzájuk. Nápoly szegénynegyedében nőtt fel. Tizenöt éves korára a gyufaszálnak csúfolt kislányból hosszú lábú, dúskeblű bakfis lett, és egy szépségversenyen "megváltotta" vasútjegyét Róma, a siker és a csillogás felé. 1950-ben az egész család felköltözött a fővárosba. A céltudatos mama kivette Sophiát az iskolából, és állandó statiszta állást szerzett neki a Cinecittá filmstúdióban.

Itt ismerkedett meg az akkor 40 éves Carlo Pontival, akivel végül kalandos körülmények között keltek egybe. (Loren már fiatal lányként rajongott a híres amerikai sztárért, Cary Grantért, aki gálánsan felajánlotta, hogy segít Sophiának az angol nyelv gyakorlásában. Munkakapcsolatuk szerelemmé mélyült. A színésznőt kételyek gyötörték: szerette Pontit, hálás volt a férfi támogatásáért, de a producer nős volt. Loren és Grant újabb filmet forgattak együtt, és románcuk kezdett kiteljesedni. A független Cary megkérte szépséges partnernője kezét. Ponti ekkor gyors cselekvésre szánta el magát: Mexikóban sikerült elválnia, és 1957. szeptember 17-én mexikói törvények szerint nőül vette Sophiát. Az olasz törvények szerint viszont a házasság érvénytelen volt, a hazai sajtó pedig kíméletlen támadásokat intézett a házaspár ellen. Cary Grant azonban tökéletes lovagként viselkedett, és élete végéig Sophia egyik legjobb barátja maradt. Mikor Loren és Ponti visszatértek Olaszországba, kénytelenek voltak külön lakásban élni. Házasságukat 1962-ben érvénytelenítették, majd négy év múlva ismét egybekeltek.)

Sophia első főszerepe az Aida (1953.) volt.

1832. december 15-én Dijonban született Alexandre Gustave Eiffel a mérnök, aki Magyarországon is számos épület tervezője volt.

Egyetemi tanulmányai után vasúti mérnökként dolgozott, és főként hidakat tervezett. 1865-ben Párizs mellett egy hatalmas gépgyárat alapított, amely nemcsak a gazdagságot hozta meg számára, hanem a hírnevet is. Az 1878-as világkiállításra megalkotta a Párizs városának pavilonját. Az ő gyárában készült el a Bartholdi által tervezett, New York városában álló Szabadság-szobor is. Aztán következett egy újabb világkiállítás 1889-ben, amelynek monumentális építménye az Eiffel-torony

Még ebben az évben a francia akadémia tagjává választották. Nem sokáig örülhetett sikereinek. 1892-ben a francia képviselőházban kitört Panama-botrányba ő is belesodródott. Kénytelen volt az esküdtszék elé állni, ahol azzal vádolták meg, hogy az általa gyártott vasáru a csatorna körüli építkezésekkor használhatatlan volt. E vádak alapján a bíróság Eiffelt 2 évi fogságra és 20.000 frank fizetésére kötelezte. de ügyvédjének köszönhetően a legfelsőbb semmítőszék felmentette és ez az ítélet lehetővé tette rehabilitálását. Visszavonult, s kizárólag tornya örökkévalóságának szentelte magát. Franciaországban úgy tekintettek rá, mint aki örök dicsőséget szerzett az országnak. Az idős férfi 1923. december 27-én hunyt el párizsi, Rabelais utcai palotájában. Rangjához méltóan temették el a Levallois-Perret-i temetőben.

Az Eiffel-torony kecses, sudár, modern, jellegzetes körvonalai világszerte ismertek. Aligha akad olyan ember, ki nem vágyik a tetejére, hogy lenézhessen onnan, s szívébe zárja Párizs látképét.

A múzeum létesítését hosszú előkészítés után 1896-ban határozták el, és a millenniumi törvény mondta ki. Miután a főváros ingyen átadta a területet, 1898-ban pályázatot írtak ki az épület megtervezésére. A kilenc pályamű közül Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervét választották ki megvalósításra. Az épületegyüttes 1900 és 1906 között épült, először a neoreneszánsz képtárszárny, utána a klasszicista. Az 1906. december 1-jei felavatáson Ferenc József császár és király is részt vett. A múzeumot 104 éve, december 6-án nyitották meg a nagyközönség előtt.