A múzeum létesítését hosszú előkészítés után 1896-ban határozták el, és a millenniumi törvény mondta ki. Miután a főváros ingyen átadta a területet, 1898-ban pályázatot írtak ki az épület megtervezésére. A kilenc pályamű közül Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervét választották ki megvalósításra. Az épületegyüttes 1900 és 1906 között épült, először a neoreneszánsz képtárszárny, utána a klasszicista. Az 1906. december 1-jei felavatáson Ferenc József császár és király is részt vett. A múzeumot 104 éve, december 6-án nyitották meg a nagyközönség előtt.

A Szépművészeti Múzeum törzsállományát több korábbi képzőművészeti gyűjtemény egyesítésével hozták létre.

Az Országos Képtár teljes anyagát a Szépművészeti Múzeum újonnan elkészült épületébe költöztetették át, így megkezdődhetett a gyűjtemények bemutatása, tudományos igényű feldolgozása. Az új múzeum birtokába került további néhány fontosabb gyűjtemény is.

A Szépművészeti Múzeum épületének megnyitásakor jószerével csak néhány osztrák biedermeier festmény, valamint a századforduló éveiben az Országos Képtár által megvásárolt kortárs művek képviselték a megelőző évszázad művészetét. Ez utóbbi, meglehetősen jó ízléssel válogatott vásárlások (Stuck, Lenz, Khnopff, Segantini egy-egy műve) a legjobb pillanatban, csaknem a képek elkészülésének évében történtek, és máig a századvégi szimbolista és szecessziós anyag magját adják. A Modern Gyűjteménynek ez a hangsúlyos és hosszú ideig nem eléggé méltányolt része ma már önálló egységként kerül bemutatásra az újonnak helyreállított ión csarnokban.

Gyűjteményeiben ma már az európai képzőművészet minden korszakába bepillantást engednek, a leghíresebb művészek alkotásai is megtalálhatók. Műtárgyainak száma jóval meghaladja a százezret.

Egyiptomi Gyűjtemény

A kiállítás az ókori Egyiptom fontosabb időszakainak emlékeiből ad válogatást, látványos darabjai többek között a festett múmiakoporsók.

Antik Gyűjtemény

A nem hazai lelőhelyű ókori műtárgyakat őrzi. A kiállítás elsősorban a görög és római művészet emlékeit mutatja be. A vázagyűjtemény kiállított darabjai alapján képet alkothatunk az ókori vázafestészet különböző műhelyeiről. A gyűjtemény  kiemelkedő darabja a Budapesti táncosnő néven híressé lett, Kr. e. 3. századból való márványszobor.

 

Régi képtár

Ez a múzeum leghíresebb és legteljesebb gyűjteménye. Alapját az Esterházy-gyűjteményből vásárolt műalkotások képezik. Mintegy 3000 festményének jelentős részét az állandó kiállításon mutatják be, amely végigkíséri az európai festészet fejlődését, stílusirányzatainak változásait a 13. századtól a 18. század végéig.

Különösen gazdag az állandó kiállítás olasz része, az itáliai reneszánsz olyan kimagasló alkotásaival, mint Raffaello Esterházy Madonnája és az Ifjú képmása, Giorgione, Sebastiano del Piombo, Correggio, Tiziano, Tintoretto, Veronese és Bronzino képei, illetve a későbbi, barokk mesterek - köztük Carracci, Bellotto, Tiepolo - remekműveivel.

A németalföldi alkotások között szerepel id. Pieter Bruegel híres Keresztelő Szent János prédikációja című műve, a flamand barokk festők között Peter Paul Rubens és Anthony Van Dyck néhány képe. A spanyol anyag a képtár leggazdagabb, világhírű gyűjteménye. Azzá teszi többek között El Greco, Diego Velázquez korai életképe, Francisco de Goya festményei. 

Régi szobor gyűjtemény

A szobortár legnagyobb része a középkortól a 17. századig terjedő időszak olasz anyagát öleli fel. A gyűjtemény alapját a Pulszky Károly itáliai vásárlásaiból és Ferenczy István bronzgyűjteményéből származó műalkotások képezik. Utóbbiból való a gyűjtemény egyik féltett kincse, Leonardo da Vinci kisméretű Lovas szobra is. Az olasz mellett a 15.-17. századi német és osztrák szobrászati anyag is igen gazdag, köztük számos festett faszobor látható. A szobortár műtárgyai nem egyetlen tömbben, hanem több szinten, a múzeum különböző termeiben láthatók.

Grafikai Gyűjtemény

A kb. tízezer eredeti rajz és százezer metszet fele az Esterházy-gyűjteményből, továbbá Delhaes István és Majovszky Pál kollekciójából származik. A fényre érzékeny egyedi rajzoknak nincs állandó kiállítása, egyes részei időszaki kiállításokon kerülnek a közönség elé. A rendkívül gazdag gyűjteményben az európai grafika – rajzok, karcok, fa- és rézmetszetek – minden korszaka képviselve van. Köztük az olasz reneszánsz és barokk mestereinek alkotásai, mint Leonardo de Vinci Harcos fej, Rafaello, Coreggio; a németalföldi, holland művészek közül például Rembrandt kb. 15 rajza, a német-osztrák anyagban többek között Altdorfer, Dürer, a spanyolok közül Goyának 200-nál több grafikai alkotása. A francia művészeket például Jean-Honoré Fragonard, Eugène Delacroix, Honoré Daumier grafikái, Pierre-Auguste Renoir, Paul Cezanne akvarelljei képviselik.

Modern gyűjtemény

A 19. és 20. századi festészeti és szobrászati anyagát foglalja magában. A festészeti anyag törzse az osztrák biedermeier (Ferdinand Georg Waldmüller, Friedrich von Ameling) és a francia anyag. A francia romantika például Eugène Delacroix, az ún. barbizoni iskola Camille Corot, Gustave Courbet (Birkózók) műveivel szerepel az állandó kiállításon. A francia impresszionizmust Édouard Manet, Claude Monet, Camille Pissaro, Pierre-Auguste Renoir, Henri de Toulouse-Lautrec egy-egy festménye képviseli. A szobrászati anyag két súlypontját a francia Auguste Rodin és a belga Constantin Meunier több darabból álló kollekciói jelentik.

 

Chagall: Kék falu Gauguin: Fekete sertések Cezanne: Tálaló

 

Toulouse-Lautrec:

Hölgyek az ebédlőben

Renoir:

Lány Arcképe

Monet:

Három halászbárka

*

1983 novemberében hét festményt, köztük két Raffaellót elraboltak, amelyek nagy nemzetközi nyomozás eredményeképpen kerültek vissza.

*

2011. január 9-ig megtekinthető, a Nuda Veritas. Gustav Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei 1895-1905. c. kiállítás.

A kiállítás megnyitója