Elhunyt a nagy magyar mesemondó


___________________________________________________________________

Életének 84. évében hosszan tartó betegség után 2014. április 4-én, pénteken elhunyt Szabó Gyula Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze.

____________________________________________________________

Buga Jakab szerepében vált egy csapásra az ország kedvencévé. Hangját a színházba csak alkalmanként járó közönség is minden bizonnyal felismeri. Doktor Bubó , Frakk , Columbo - mind az ő hangján vált maradandóvá, de nemzedékek egész sora nőtt fel a Magyar népmesék című sorozaton. Szabó Gyulát természetesen nem ismertebb szinkronszerepei miatt választották maguk közé a nemzet halhatatlanjai: több mint ötvenévnyi színházi pályafutása során közel hatvan darabban láthattuk főbb szerepben.

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész ma 81 éve, 1930. július 15-én született Kunszentmártonban, a család kilencedik gyermekeként. Már fiatalon ministrált és igét tanult, ugyanis pap szeretett volna lenni - aztán mégis inkább Thália papja lett, de csak jelentős kerülővel.

A második világháború után került Budapestre, ahol édesapja nyomására előbb szakmát tanult a Csonka János Gépgyárban, közben felvették a Zeneakadémiára, de mivel a gyárban három műszakban kellett dolgoznia, felhagyott a zenei tanulmányokkal. Az inasévek alatt, az iskola önképzőkörében diáktársaival megtanulták Az ember tragédiája két színének dialógusait, ezért jutalmul jegyet kaptak a Nemzeti Színház előadására. Ez az élmény döntő lökést adott neki ahhoz, hogy színész legyen.

Mint fiatal munkás is nagy lelkesedéssel vett részt az üzemi színjátszó csoport munkájában, innen jelentkezett néhány társával együtt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Voltaképpen nem is gondolta egészen komolyan, mégis megtörtént a hihetetlen: első nekifutásra felvették, méghozzá olyan időszakban, amikor a 12 ezer jelentkezőből 48 főt vettek fel.

1954-ben, friss diplomával a kezében a Petőfi Színházhoz szerződött. Első szerepe Boka figurája volt a Pál utcai fiúkban. majd a Jókai Színház tagja lett. Évtizedekig vezető színésze volt a Thália Színháznak, ahol emlékezetes, óriási sikerű produkciók részese volt. A Thália megszűnése után tagja volt a rövid életű Arizona Színháznak, majd az ugyancsak pár évig működő Művész Színháznak is, ezután a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz kötötte szerződés.

Az Ifjú szívvel (1953.) című film után főszerepet játszott Zsigmond Vilmos vizsgafilmjében, a A földben (1955.)

0 Tovább

Elhunyt Garas Dezső


A család és a Nemzeti Színház mély fájdalommal tudatja, hogy Garas Dezső, Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, a Nemzeti Színház társulatának tagja, 2011. december 30-án, 77 éves korában, hosszan tartó betegség után elhunyt.

Garas Dezsőt a Nemzeti Színház saját halottjának tekinti. Búcsúztatásáról később történik intézkedés.


A tavalyi születésnapjára készült posztommal emlékezek meg róla.


Garas Dezső (Budapest, 1934. december 9.) a sokoldalú színművész, rendező ma 76. éves

Családjában senki sem volt színész, így tehetségének első szikrái is csak az iskolatársak szórakoztatásáig pattantak el. Ő volt az osztály bohóca. Tizenhét éves korában azonban már ennél többre vágyott. 1957-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, mi életének legboldogabb időszaka volt. (A felvételire brahiból ment el.) A főiskola után a Nemzeti Színházhoz került, majd a Madách Színház társulati tagja lett. Dolgozott a 25. színház, majd a Mafilm munkatársává vált. 1990-től 1992-ig a szolnoki Szigligeti Színházban játszott, 1993-ban a Művész Színház alapító tagjai közé tartozott. 1993-2003 között szabadfoglalkozású, 2004 óta a Nemzeti Színház tagja.

1989-ben filmrendezőként is bemutatkozott a sajátos hangvételű Legényanyával. Sokoldalú, fanyar egyéniség: gyakran alakít ironikus, groteszk, végtelenül emberi, kiszolgáltatott figurákat.

1980 - Ripacsok

0 Tovább

A Hair című film legendás Bergere

Treat Williams ma hatvan éve, 1951. december 1-jén a Connecticut állambeli Rowaytonban született. Futballösztöndíjasként jutott be a Franklin and Marshall főiskolára. Itt ismerte meg a színjátszást is. 1969-ben középiskolai futballedző. Kiváló hangja miatt gyakran tűnt fel musicalekben és zenés darabokban.

1976-os Broadway-debütálása is egy ilyen darabhoz, a Grease-hez fűződik.

Több mint 75 film- és több televíziós sorozatban játszott.

1976-ban forgatta első filmjét, a A Ritz fürdőház című vígjátékot. Majd a Dustin Hoffman, Roy Scheider és Laurence Olivier főszereplésével készült Marathon életre-halálra (1976.) című thrillerben játszott .

1979-ben Miloš Forman Hair című filmjével vált híressé, mely az azonos című musical alapján készült, s a hippikorszak "nagy passiójává" vált. Főszerepet kap benne a zene, a tánc, a szerelem, a szabadság és az értelmetlen háború. 1980-ban Williamst Golden Globe-díjra jelölték a legjobb férfi főszereplő (Berger) kategóriában.

4 Tovább

Férje ölte meg a legendás színésznőt?

Ma harminc éve, hogy Natalie Wood, egy átmulatott éjszaka után, rejtélyes körülmények között a Santa Catalina szigetnél vízbe fulladt. Akkor balesetnek nyilvánították az esetet, mivel a baleset előtt ivott és nyugtatókkal tömte tele magát.

Most ismét nyomoznak halálának ügyében, mivel az új információk szerint férjének is köze lehetett a tragédiájához.

Natalie Wood, Natalja Nyikolajevna Zakharenko, másként Natasha Gurdin San Franciscoban, 1938. július 20-án született. A kétszeres Golden Globe-díjas, a háromszoros Oscar-díj-jelölt amerikai színésznő ötévesen kezdte filmes pályafutását. Hét éves korára anyja álmait megvalósítva világszerte híressé válik Natalie Wood néven. Testvére, Lana Wood szintén színésznő lett, Bond lányként jelent meg a filmvásznon. Volt még egy Olga nevű testvérük is.

Wood szülei, Nyikoláj és Mária Zakharenko orosz bevándorlók voltak. Nem sokkal születése után a család Santa Rosába költözött, ahol felfigyeltek rá és megkapta első szerepét. Natasha Gurdin néven szerepelt a Boldog ország című filmben. Édesanyja hamarosan Los Angelesbe költöztette a családot, és hozzákezdett lánya filmes karrierjének kiépítéséhez. Wood gyermekkorában 20 filmben szerepelt. A holnapért élni kell (1946.) című filmben olyan hírességekkel szerepelt együtt, mint Orson Welles, Claudette Colbert.

Az 1947-es Csoda a 34. utcában című filmje tette széles körben ismertté, gyerekszárrá.

1 Tovább

Franco Nero, a spagettiwesternek kék szemű sztárja

A '60-as évek elején kezdett filmezni a ma 70 éves Franco Nero. Előnyös megjelenése, kitűnő fizikai adottságai figyelemre méltó jellemábrázoló képességgel párosultak, ezért az évtizedek során a legkülönbözőbb műfajú filmekben foglalkoztatták.

Eredeti neve: Francesco Giuseppe Sparanero 1941. november 23-án született pármai népes család gyermekekeként: öt testvére van. Szülei egyszerű, vidéki emberek voltak. Édesapja rendőr, a mama háztartásbeli, akik nagy anyagi nehézségek között nevelték a népes családot. Franko színészet iránti vonzalma hamar megmutatkozott, már hatévesen színpadon állt. Milánóban járt esti egyetemre kereskedelmi szakra, napközben pedig a helyi Elektromos Műveknél dolgozott és éjszakai klubokban énekelt.

Jövedelmét azzal egészítette ki, hogy az akkortájt divatos fényképregények (fotoromanza) egyik modellje volt. A művészetek iránt fogékony fiatalember félbehagyta egyetemi tanulmányait, hogy színészetet tanuljon a Piccolo Theatre-ben. Rómában a Cinecittà filmstúdióban próbált szerencsét, ahol az első filmszerep 1963-ban talált rá, az áttörésre azonban még három évet kellett várnia.

1964-ben Rómába költözött. A fényképregényekben való közreműködésének köszönhetően kisebb filmszerepekhez jutott. A sármos, kék szemű színész rövid ideig könyvelőként is dolgozott, ám végül a filmszínészi pálya vonzóbbnak bizonyult a bonyolult számsoroknál.

A '60-as évek közepén a Cinecittàban forgatták A Biblia című monumentális alkotást a tekintélyes amerikai John Huston rendezésében, aki az ismeretlen színészre bízta Ábel szerepét. A látványos filmben a nagy sztárok - Richard Harris, Ava Gardner, Peter O'Toole - ellenére a kritikusok a bemutató után egymást licitálták túl a lesújtó jelzők halmozásában, a "szép meséskönyv" minősítés már dicséretnek számított.

Nero a bukásból levonta a megfelelő következtetéseket: mindenekelőtt azt, hogy aki tartós sikereket szeretne elérni ezen a pályán, annak minél szélesebb skálán kell játszania, valamint folyamatosan tovább kell képeznie magát, nem elegendő az előnyös külsőre építeni egy hosszú távra tervezett karriert. Ennek jegyében kezdett például az angol nyelv elsajátításába, hogy a nemzetközi produkciókban is szerepekhez juthasson.

Nevét az 1966-ban készült Django című spagettiwestern tette nemzetközileg is ismertté. Corbucci filmjében Nero játssza a címszerepet, a bosszúálló magányos idegent, aki egy koporsót vonszol maga után, melyben fegyverét rejtegeti.

1 Tovább

Száz éve született Básti Lajos

Kétségkívül a XX. századi magyar színjátszás egyik legszebben beszélő, fejedelmi megjelenésű alakja Básti Lajos volt. Neve meghatározott szí­nészi stí­lust jelentett, tökéletes beszédtechnika, visszafogott szí­npadi mozgás, elmélyült karakterformálás, átgondolt játék, s nem utolsó sorban, a megjelenés utánozhatatlan eleganciája jellemezte.

Száz évvel ezelőtt 1911. november 16-án született Keszthelyen. Eredeti neve Berger Lajos volt, első szerepeit még e néven játszotta. Az elemi iskolát és a gimnáziumot szülővárosában végezte, 1930-ban érettségizett a Premontrei Gimnáziumban. Berger Rezső keszthelyi rövidáru-kereskedő fia valójában nem színész akart lenni, hegedülni tanult a helyi cigányprímástól, írónak vagy orvosnak készült (hallgatott is egy szemesztert az egyetemen), de egy véletlen találkozás megváltoztatta elhatározását. Megismerkedett a Keszthelyen nyaraló Mányai Lajos színiakadémiai növendékkel, aki olyan hatással volt rá, hogy ősszel jelentkezett a Színművészeti Akadémiára. Ódry Árpád egyetlen Ady-vers meghallgatása után felvette. 1935-ben szerzett diplomát. Bárdos Artúr Belvárosi Színházában kezdte pályafutását.

A különösen szép orgánumú Básti fiatal korában énekes-bonviván szerepekben is bemutatkozott. Társalgási darabokban, operettekben szerepelt, mint fiatal amorózó, bonviván. A harmincas évek filmjeiben is ilyen jellegű szerepeket játszott: 120-as tempó (1937.),

0 Tovább

A western királya, a legismertebb kemény fickó

Charles Bronson neve egyet jelent a Vadnyugattal. Mindenki emlékszik felejthetetlen alakításaira, a távolba meredő tekintetre, a napbarnított vonásokra, szikár termetére. Főleg western hősöket és kemény legényeket alakított. Ma lenne 90 éves.

Charles Dennis Buchinsky néven 1921. november 3-án jött a világra az Egyesült Államok Pennsylvania államában, litván bevándorlók 11. gyermekeként (összesen 15-en voltak testvérek). Igen sanyarú körülmények között tengették életüket. A középiskolát be sem tudta fejezni, mert a család megélhetése érdekében édesapja mellett kellett dolgoznia szénbányászként. Később is kemény fizikai munkával kereste kenyerét. A II. világháborúban katonai szolgálatra jelentkezett, a légierő lövészeként szolgált.

Miután hazatért, bokszolóként, rakodómunkásként és kazánfűtőként dolgozott, majd egy philadelphiai színházi társulathoz szegődött, hogy díszlettervezői ambícióit kiteljesítse. Néhány kisebb szerepet követően pedig színészként kereste a boldogulást.

Az '50-es években vágott neki Hollywoodnak, ahol kezdetben csak kisebb epizódszerepeket bíztak rá. Közben azonban rátalált a művésznevére, melyet a Paramount Pictures filmstúdió egyik bejáratáról, a Bronson Gate-ről kölcsönzött. Az 1954-es Drum Beat című filmben már Charles Bronson néven bukkan fel a stáblistán.

Mozikarrierjét 1952-ben együtt kezdte a később szintén westernszínészként ismertté vált Lee Marvinnal a Most a flottánál vagy! című filmben. Ezt követően hol indiánként (Az apacs harcos - 1954.), hol szláv bevándorlóként, hol szökött fegyencként tűnt fel, rendszerint kiismerhetetlen és kezelhetetlen vagányok szerepében, A fordulópont 1954-ben jött el Bronson életében, amikor felfigyelt rá Tóth Endre, magyar rendező. A Géppuskás Kelly (1958.) című film meghozta az ismertséget is, és a hatvanas években szinte futószalagon szállította a hatalmas bevételt és sikereket fialó mozikat.

A '60-as években vált igazi sztárrá többek között az 1960-ban készült A hét mesterlövész című alkotással.

1 Tovább

Burt Lancaster, az ötvenes évek tökéletes férfija

Az Oscar-díjas Burt Lancaster 98 évvel ezelőtt, 1913. november 2-án New Yorkban született egy postás apa fiaként. Kelet-Harlemben nőtt fel. Utcagyerek volt, de már fiatalon elkezdte érdekelni a testedzés. 1930-ban csatlakozott egy cirkusz társulatához, ahol akrobataként dolgozott, amíg egy sérülés véget nem vetett a karrierjének.

1939-1945 között a katonaévek alatt különféle revükben lépett fel, és itt határozta el, hogy színész lesz. Felvételizett s szerepet kapott a Broadway-n. Bár a darab nem volt sikeres, Lancaster teljesítménye egy hollywoodi ügynök, Harold Hecht figyelmét felkeltette.

Első alakításában, a Hemingway-novella alapján készült Gyilkosokban (1946,) Ava Gardnerrel az oldalán vált híressé. A magas, izmos színész jelentős elismerést kapott.

0 Tovább

Piedone ma 82 éves

A 192 cm magas, körülbelül 150 kilós Bud Spencer közel 110 filmet készített. Generációk nőttek fel rekeszizmot nem kímélő filmjein. Mégis, saját elmondása szerint nem tartja magát színésznek. A sportban elért eredményeire sokkal büszkébb, mint a filmjeire.

Nápolyban született 1929. október 31-én, eredetileg Carlo Pedersoli néven. A Bud-ot, az egyik kedvenc sörmárkája - Budweiser - neveként vette fel, a Spencer név pedig kedvenc színészére, Spencer Tracyre utal. Állítólag mókásnak találta, hogy termete ellenére "bud" (rügy) néven hívják.

Nyolcévesen lett tagja a helyi úszóklubnak, ahonnan aztán Rómába igazolt, amikor a család 1940-ben elköltözött a fővárosba. Tanulmányi eredményei egészen kimagaslóak voltak, ötévesen volt elsős, majd az ötödik osztályt átugorva került hatosztályos gimnáziumba. Ezután a római egyetem vegyészkara következett, (mindössze 16 évesen vált az egyetem hallgatójává), tanulmányait azonban meg kellett szakítania, mert a család 1947-ben elhagyta Olaszországot és Brazíliába költözött. Másfél év múlva hazaköltözött, jogi karon folytatta az egyetemet és a sportolást. 1949-ben mellúszásban olasz bajnoki címet nyert, 1950-ben a 100 méteres gyorsúszás bajnoka lett egy perc alatti idővel. Még ebben az évben az olasz vízilabda-válogatottal 4. helyezést ért el az Európa-bajnokságon. Részt vett két olimpián (Helsinki - az olasz úszóválogatottal, Melbourne - olasz vizilabdacsapat). Utolsó vízilabda-mérkőzését a Kárpáti György és Gyarmati Dezső fémjelezte magyar válogatott ellen vívta.

Első (szöveg nélküli) filmszerepe a Quo Vadis című filmben 1951-ben volt mint Nero császár (Peter Ustinov) testőre.

Első tengeren túli szerződése (Isten megbocsát, én nem! - 1968.) bírta rá, hogy felhagyjon sportolói pályafutásával és költözzön át Amerikába, 1967-ben. Ennek a filmnek a forgatásán növesztette meg szakállát és alkotta meg, majd vette fel a Bud Spencer művésznevet. Ez a verhetetlen Bud Spencer-Terence Hill páros első közös filmje. Inkább spagettiwestern, a szúrós tekintetű Bud Spencerrel és a búsan cigarettázó Terence Hill-lel. És megtörténik a lehetetlen is: a páros csúnyán összeveri egymást egy vízparti jelenetben. A trilógia másik két darabja: A Pirinyó, a Behemót és a Jófiú (1968.), Akik csizmában halnak meg (1969.).

1 Tovább

80 éve született Nadia, a prostituált

Ma lenne 80 éves Annie Girardot a hatvanas-hetvenes évek francia filmjeinek meghatározó és rendkívül népszerű alakja. Neve vonzotta a közönséget, vibráló, temperamentumos, élénk eszű, csipetnyi humorral is megfűszerezett asszonyfigurái még ma is népszerűek.

A franciák egyik kedvence 1931. október 25-én született Párizsban, a filmvásznon Édesanyjához hasonlóan ápolónak tanult, ám végül a színészet mellett döntött . Húszévesen iratozott be a párizsi Conservatoire színész szakára. Diplomáját 1954-ben kapta meg. Tanulmányai végeztével a Comédie Francaise szerződtette, a társulatnak három évig volt tagja.

Szerepelt szerelmi drámában, pszichokrimiben és vígjátékokban is.

1955-ben a Tizenhárman az asztalnál című filmmel mutatkozott be. Öt évvel később legismertebb szerepét - Nadia, a prostituált - játszotta el Luchino Visconti a (1960.) Rocco és fivérei című klasszikus filmjében. Nadia szépsége éket ver a két testvér, Rocco és Simone közé, megőrjíti és egymás ellen fordítja a fivéreket.

0 Tovább

Mi van ma?

blogavatar

Az adott nap fontos eseménye a múltból, napjainkból, képekkel, videókkal, sok információval................................................................ Az oldalt szerkeszti: Kis Márta

Utolsó kommentek