Help Sales ÁSZF

A fény festője - Koltai Lajos operatőr

Aki látta az Az óceánjáró zongorista legendáját, a Megáll az időt, a Redl ezredes I-II. -t, a Mephistót, A napfény ízét, a Sorstalanságot, az akaratlanul is találkozott már Koltai Lajossal, csak talán nem tud róla.

Ma a legismertebb nemzetközi hírű magyar filmesek egyike. Tíz éve már könyv is megjelent róla (A fény festője Koltai Lajos operatőr), - abban mesélte el, hogyan alakult ki speciális látásmódja. Kiskorában szülei elvitték úszni a Tisza egyik holtágához - ahogy ott nevezték, a Dögtiszához. Egy ideig a parton játszottak, majd szülei elindultak úszni egyet. Ő rögtön követte őket - egészen addig, amíg össze nem csaptak feje felett a hullámok. Egy néni vette észre a partról, ahogy a feje eltűnik a vízben, ő kiabált a szülőknek. Állítólag akkor, a kissé zavaros vízen át úgy látta a világot, a part menti fasort, hogy az mély benyomást tett rá. Képeire ezért jellemzőek az opálos árnyalatok, a sejtelmes, a nézőben mélyen rögzülő hangulatok.

65 évvel ezelőtt (1946. április 2.) Budapesten született. Már a gimnáziumban is amatőr filmes volt, a főiskola előtt a Magyar Televízió segédoperatőreként dolgozott. 1965 és 1970 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakát Illés György tanítványaként. Az Agitátorok című filmmel diplomázott, majd 1970-től a Mafilmnél dolgozott. Kezdetben dokumentumfilmeket készített, s három filmben segédoperatőr volt mestere, Illés György mellett.

0 Tovább

Mácsai Pál ma ötven éves

Ma ünnepli 50. születésnapját Mácsai Pál (Budapest, 1961. március 31.) Jászai Mari-díjas színész, rendező, Érdemes Művész színész, rendező.

A magyar művészeti élet egyik legsokoldalúbb előadó- és alkotó művésze, akiről az utóbbi években kiderült, hogy csapatot is tud irányítani. A volt Madách Kamarából ő hozta létre igazgatóként az egyik legszínvonalasabb fővárosi teátrumot, az Örkény István Színházat.

Művészcsalád gyermekeként született, édesapja Mácsai István festőművész volt. János testvére zenetörténész. Első nyilvános fellépése kilencéves korában a rádió Harsona és kürtszó című műsorában volt. Bár iskolás évei alatt ő volt az osztály bohóca, aki a többieket szórakoztatta, sokáig nem készült színésznek. Gimnazista korában aztán felvették az országos hírű Pince Színház tagjai közé, és ettől kezdve semmi más nem érdekelte, csak a színház. .

1980-ban vették fel a Színművészeti Főiskolára (bár illemből beadta az ELTE BTK-ra is a jelentkezési lapját), ahol 1984-ben szerzett színész diplomát. Már főiskolás korában megismerték nevét: kétosztálytársával, Funtek Frigyessel és Hirtling Istvánnal olyan hármast alkottak, akikre odafigyelt nem csak a szakma, hanem a közönség is.

0 Tovább

Szamóca ma 57 éves

A 80-as évek egyik legjelentősebb magyar férfi filmszínésze Eperjes Károly tanár szülők gyermekeként született 1954. február 17-én a Fertő-tó melletti Hegykő községben.

Két nagybátyja pap volt, így szóba került, hogy ő is az lesz. Ám a Jóisten olyan szépnek teremtette a hölgyeket, hogy érezte, ebből balhé lenne. Nem lett pap, ami valljuk be, nagy szerencse.

Az érettségi után Székesfehérváron számítástechnikai műszerészként dolgozott , és a Videotonban focizott, de nem volt igazán elégedett az életével. Egy este a városban bolyongva meglátott egy plakátot, a helyi színjátszó körbe kerestek jelentkezőket, ahová Eperjes, ismert becenevén Szamóca is felvételizett.

Itt ismerkedett meg beszédtanárával, Montagh Imrével, aki elsőként figyelt fel a tehetségére, és arra buzdította, hogy jelentkezzen a főiskolára. Igen ám, de Eperjes a Gyógypedagógiai Főiskola logopédus szakára adta be a lapját. Hónapok teltek el, amíg tisztázták, hogy a tanár úr a Színház- és Filmművészeti Főiskolára gondolt.

Amikor elkezdte a főiskolát, már 27 éves volt, de ugyanolyan lelkesen veti bele magát a tanulásba, mint 18 éves osztálytársai. 1980-ban szerez diplomát. A főiskola elvégzése után - Major Tamás és Székely Gábor tanítványa volt - 1980-ban a kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdte pályáját. 1981-től a Nemzeti Színház tagja, majd 1982-tól a Katona József Színház színésze volt. 1987-ben rövid ideig a Radnóti Színpadhoz szerződött. 1988-től szabadfoglalkozású színész. 1993-tól a Művész Színház, Thália Színházban lép fel, 2000-től az Új Színházhoz szerződik. Jelenleg a veszprémi Petőfi Színház művészeti tanácsadója, s egyszerre több darabban játszik.

A filmes szakma igen korán felfigyelt széles repertoárjára és jellegzetes beszédmódjára. Első filmszerepét Fábry Péter Nyom nélkül című alkotásában kapta 1982-ben, azóta ötvennél több filmet forgatott. Első igazán emlékezetes szerepét Feleki Kamill oldalán alakította Gárdos Péter Uramisten című filmjében (1984.), melyben egy ifjú artistát játszik, aki a mester egykori világszámára pályázik. Együttműködése Bereményi Gézával 1985-ben A tanítványok című filmmel kezdődött, és a mai napig töretlen. A legnagyobb sikert az Eldorádó (1988.) című filmmel aratták, melyben Eperjes Monorit, a robosztus piackirályt játssza, aki mindenre hajlandó a családjáért az 50-es években.

0 Tovább

Nagy utazás az életünk

Ma 65 éves a Kossuth-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, rendező Bereményi Géza, aki a "nagy generáció" nemzedéke életérzéseinek megszólaltatója. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy minden irodalmi műfajt kipróbált, kiemelkedőek filmjei, színpadi művei, valamint dalszövegei is.

1946. január 25-én Budapesten Vetró Géza néven született, majd nevelőapja után Rozner, 20 éves korától nagyapja iránti tiszteletből Bereményi a neve.

1970-ben az ELTE BTK olasz-magyar szakán végzett. 1971-ig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat reklámpropagandistája, majd a Pannónia Filmstúdióban szinkrondramaturg. 1978-tól szellemi szabadfoglalkozású. 1995-ben a szolnoki Szigligeti Színházban rendez Schwajda Györggyel. 1997-2006 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban művészeti vezető, 2006-ban a színház örökös tagjává választotta. Cseh Tamás állandó alkotótársa. Négy házasságából két leány- és két fiúgyermeke van.

Érdekes módon, a mai ismert és elismert Bereményi Gézából az író a legkevésbé közkeletű. Pedig 1970-ben debütált íróként A svéd királlyal. Az 1970-es években már drámáit is játsszák (Halmi, vagy a tékozló fiú; Légköbméter /1979./),

A másfél éve halott Cseh Tamás dalai szövegének nagy részét ő írta, mint sok magyar film, többek között Gothár Péter nagyszerű filmje, a Megáll az idő (1981.) forgatókönyvét.

0 Tovább

Cseh Tamás, alias Füst a szemében

A huszadik század második felének egyik legjelentősebb magyar énekes-dalszerzője, egy nemzedék igazodási pontja, Cseh Tamás 68 évvel ezelőtt, 1943. január 22-én született Budapesten .

Tizenhárom éves koráig a Fejér megyei Tordason élt, a középiskolát már a fővárosban, az Apáczai Csere János Gimnáziumban végezte. A Budapesti Tanítóképző Főiskolán, az egri Tanárképző Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Ezt követően, 1967-74-ig rajzot tanított egy budapesti általános iskolában.

1970 óta Bereményi Gézával közös dalok szerzője és előadója. Cseh és Bereményi a hatvanas évek legvégétől, a kulturális élet "féllegális" színterein - lakásokon, házibulikban, az Egyetemi Színpadon, a Huszonötödik Színházban - tűntek fel összetéveszthetetlen hangulatú dalaikkal, amelyek egyébként a kor zenei divatjának a legkevésbé sem feleltek meg sem akkor, sem később. 1972 és 1977 között a Huszonötödik Színház tagja, 1977 és 1978 között az Új Tükör Pinceklubban és az Egyetemi Színpadon tart önálló dalesteket. 1982 és 1998 között a Katona József Színház tagja volt. 1998-tól a Bárka Színház társulatának tagja.

1977-ben jelent meg az első Cseh Tamás lemez Bereményi Géza dalszövegeivel, Másik Jánossal közös előadásban: ez volt a Levél nővéremnek.

2 Tovább

Mi van ma?

blogavatar

Az adott nap fontos eseménye a múltból, napjainkból, képekkel, videókkal, sok információval................................................................ Az oldalt szerkeszti: Kis Márta

Utolsó kommentek