Ma 65 éves a Kossuth-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, rendező Bereményi Géza, aki a „nagy generáció” nemzedéke életérzéseinek megszólaltatója. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy minden irodalmi műfajt kipróbált, kiemelkedőek filmjei, színpadi művei, valamint dalszövegei is.

1946. január 25-én Budapesten Vetró Géza néven született, majd nevelőapja után Rozner, 20 éves korától nagyapja iránti tiszteletből Bereményi a neve.

1970-ben az ELTE BTK olasz–magyar szakán végzett. 1971-ig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat reklámpropagandistája, majd a Pannónia Filmstúdióban szinkrondramaturg. 1978-tól szellemi szabadfoglalkozású. 1995-ben a szolnoki Szigligeti Színházban rendez Schwajda Györggyel. 1997–2006 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban művészeti vezető, 2006-ban a színház örökös tagjává választotta. Cseh Tamás állandó alkotótársa. Négy házasságából két leány- és két fiúgyermeke van.

Érdekes módon, a mai ismert és elismert Bereményi Gézából az író a legkevésbé közkeletű. Pedig 1970-ben debütált íróként A svéd királlyal. Az 1970-es években már drámáit is játsszák (Halmi, vagy a tékozló fiú; Légköbméter /1979./), 

A másfél éve halott Cseh Tamás dalai szövegének nagy részét ő  írta, mint sok magyar film, többek között Gothár Péter nagyszerű filmje, a  Megáll az idő (1981.) forgatókönyvét.

  

Bizonyára akadnak olyanok is, akik nem tudnak arról, hogy filmrendező is volt. Első rendezése  A tanítványok c. film volt (1985.)

A Tanítványok sikerét meglovagolva, nagyapjának emlékére készült saját regénye alapján az Eldorádó, a magyar rendszerváltás meghatározó filmje. (1988.)

 A Turné (1993.)   után 2002-ben mutatták be a vegyes fogadtatású, sok vitát kiváltó  Hídember c. filmjét.

 

2009. márciusában mutatta be a Radnóti Színház az Apacsok c. munkáját.  A dráma a hatvanas évek elejét idézi. A történetben, mely egy aktuális, mindenkit foglalkoztató témát, az ügynök-kérdést járja körül, egy fiatal, harmincas generáció teszi fel a kérdést saját maga számára, miszerint van-e jogunk megismerni szüleink, nagyszüleink titkait, és lehet-e a jelenben objektíven értelmezni a múltban elkövetett vétkeket.A művész kiváló írói vénáját dicséri, hogy ilyen hiteles korrajzot fest. Az előadás alapjául szolgáló dráma a színház felkérésére, a színház színészeire íródott.

    

A mintegy 1200 Cseh Tamás-, Udvaros-,     Cserhalmi- és Básti Juli-dal   szövegszerzője. 

Több filmzene szövegét írta Bereményi Géza: pld. a Valami Amerika c. vígjáték egyik Dés László által szerzett dal szövegét     , mely 2002-ben "az év filmdala" volt. A közkedvelt "Nagy utazás" a Sose halunk meg című film és a szolnoki Szigligeti Színházban bemutatott, belőle készült musical betétdala. A zenét Dés László, szövegét Bereményi Géza írta. A filmben Presser Gábor énekelte, és ez a változat vált híressé.
 
Bereményi Gézát számtalan díjjal kitüntették: KISZ-díj 1979.; József Attila-díj 1984.; Balázs Béla-díj 1989.; SZOT-díj 1986.; Filmkritikusok Díja 1989.; A Magyar Filmszemle fődíja 1989; A Legjobb Európai Film Díja 1989.; A Magyar Művészetért Díj 1992.; Déri János-díj 1993.; Huszka Jenő-díj 1998.; Kossuth-díj 2000.