Mi van ma?

Antonio Banderas az egyik legismertebb és legnépszerűbb spanyol színész. Az 1980-as évek végén ő volt az európai mozik elsőszámú kedvence. Banderas nem egy alkalommal kijelentette: abszurdnak tartja a "szex-szimbólum" és a "latin szerető" szerepköröket, amelyekbe Hollywoodban sorolták be, olyannyira, hogy szívesen eljátszaná Quasimodót, a Notre Dame púpos toronyőrét.

1960. augusztus 10-én José Antonio Domínguez Bandera néven született Pablo Picasso szülővárosában Malagában.

Apja 40 évig titkosrendőr volt Spanyolországban, anyja tanítónő. Egyetlen testvére van, a két évvel fiatalabb öccse, Francisco Javier. Igazi dél-spanyolországi, középosztálybeli családból valók. A fiatal Antonio Banderas szeretett focizni. Egészen 14 éves koráig arról álmodozott, hogy profi focista lesz, mikor is játék közben eltörte a lábát.

13 évesen látta a Hairt, s a filmben kifejeződő szabadságvágy visszhangra talált a diktatúrában élő kamaszban. Érdeklődni kezdett a színjátszás iránt, tanulni kezdett a helybéli színeszektől. (15 éves volt, amikor hazájában gyökeres változás történt. 40 évnyi teljhatalmú uralkodás után meghalt a spanyol diktátor, Francisco Franco.) Antonio beiratkozott egy színifőiskolára és csatlakozott egy haknizó színjátszó csoporthoz.

19 éves korában elhagyta szülővárosát, Malagát és Madridba ment. Másfél évi küzdelmes nyomorgás után kijárt magának egy meghallgatást a nagy hírű Nemzeti Színháznál, ahová fel is vették. A színházban öt évet töltött. Mivel a kezdő fizetése elég kevés volt, ezért többek között pincérként és fotómodellként is dolgozott.

Egy színész ismerőse elvitte a fiatal rendezőt, Pedro Almodóvart a színházba. Almodovar megnézte a színpadon, majd megkérdezte :"Filmhez volna kedved?" Hamar megtalálták a közös hangot, együttmûködésükbõl számos sikerfilm született. Első közös filmjük A szenvedélyek labirintusa (1982.) volt . Némelyik filmjük nagy vitákat váltott ki, például A vágy törvénye (1987.), amelyben Banderas egy meleg férfit alakított.

Angelina Jolie a világ leginkább közszájon forgó híressége. Gyönyörű, elegáns, szexis, és közismert a szokványostól jócskán elrugaszkodott életviteléről. Modellkedése és színészi szerepei révén évek óta szerepel a magazinok címlapján, kapcsolata Brad Pittel még inkább értékessé tette a média szemében, Hollywood legfelkapottabb álompárjaként tartják őket számon. De ugyanilyen rivaldafény követi akkor is, ha jótékonysági útra indul. Korunk egyik legmeghatározóbb médiaszemélyisége.

A ma 36 éves Angelina Jolie - születési nevén Angelina Jolie Voight - a kaliforniai Los Angelesben született színészházaspár - Jon Voight és Marcheline Bertrand - gyermekeként. 1976-ban szülei elváltak, Angelinát és bátyját (James Haven ) az édesanyjuk nevelte tovább, aki lemondott színészi karrierjéről és New Yorkba költözött. Édesanyja inspirálta későbbi színészi pályáján. 1986-ban visszatértek Los Angelesbe és Jolie beiratkozott a Lee Strasberg Theatre Institute-ban színjátszást tanulni.

14 évesen otthagyta az iskolát (később befejezte), lilára festette a haját, feketét hordott és arról ábrándozott, hogy temetkezési vállalata lesz. Elmondása szerint sok bántás érte a középiskolában. Diáktársai csúfolták jellegzetes arcvonásai, szemüvege, soványsága és fogszabályzója miatt, és elszigetelődött. Ekkor kezdte rituálisan vagdosni magát.

16 évesen már modellként dolgozott Los Angelesben, New Yorkban és Londonban, több videoklipben és reklámfilmben szerepelt.

A történelem egyik legmeghatározóbb alakja, kiemelkedő képességű államférfi, szónok, Nobel-díjas író, Winston Churchill ma 46 éve halt meg.

A Marlborough hercegi család tagja, Lord Randolph Henry Spencer Churchill brit pénzügyminiszter, és Jennie Jerome, egy befolyásos bankár lánya gyermekeként, 1874. november 30-án az angliai Oxfordshire-ben található Blenheim Kastélyban (Woodstock) született.

Tanulmányait a londoni Harrow Schoolban kezdte, majd a sandhursti Royal Military College-ben fejezte be.

Nem sokkal édesapja halála után (1895.), az Angol királynő negyedik személyes huszárezredébe sorozták be, majd 1899-ig haditudósítóként dolgozott.

1895-ben Kubából tudósított. Ekkor nyert betekintést a kubai szivarok világába, ezt követően élete végéig hódolt ennek a szenvedélyének.

1900-ban parlamenti képviselőnek választották az Oldham választókörzeti Alsóházba. Nem sok időt töltött el a parlamentben mint konzervatív képviselő, mivel pártján belüli nézeteltérései miatt 1903-ban átpártolt a liberálisokhoz - emiatt sokan komolytalannak, "politikai szélkakasnak" tekintették.

Első kormányzati megbízatását 1905-ben kapta: a gyarmatügyi miniszter helyettese lett. 1910-11 között az Asquith-kormány belügyminisztere volt. 1911-15 között haditengerészeti miniszterként az első világháborúra való felkészülésben vállalt jelentős szerepet; eltökélt szándéka volt, hogy fenntartsa Anglia haditengerészeti fölényét. Az I. világháború kitörésekor megszervezte Antwerpen védelmét, majd a Dardanellák, a mai Törökország fővárosát védő tengeri erődítmények sora ellen indított támadást Gallipolinál, azonban mindkét terve kudarcot vallott: közel 60 ezer angol katona vesztette életét az ütközetek során. Lemondott a haditengerészeti posztról, és 1915. november 18-án, önként a frontra indult.

Ma 20 éve, 1991. január 16-án az amerikai, a brit és szövetséges légierők több hullámban támadtak iraki célpontokat. Ezzel a légitámadással vette kezdetét a Sivatagi Vihar (Desert Storm) nevű hadművelet. Ez volt a NATO fennállásának legelső fegyveres beavatkozása.

A mindössze kétmillió lakosú Kuvait 1961-ben vált függetlenné Iraktól. Amikor nem volt hajlandó hozzájárulni a az iráni háború költségeihez, 1990 augusztus 2-án Huszein lerohanta Kuvaitot.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte megszállást, és szankciókkal sújtotta Irakot. Hosszas sikertelen diplomáciai tárgyalások után 1990. november 29-én ultimátumban szólította fel Szaddam Huszeint, hogy 1991. január 15-ig vonja vissza csapatait. Egyben felhatalmazta a nemzetközi koalíciót, hogy "bármilyen szükséges eszközzel" kényszerítsék ki az iraki együttműködést. A több százezres koalíció vezetését Norman Schwarzkopf amerikai tábornokra bízták.

Az akció amerikai idő szerint este 7 órakor kezdődött (helyi idő: hajnali 3 óra), iraki és kuvaiti célpontok ellen. George H. W. Bush pár órával a támadás megindulása után a médiában is bejelentette a légitámadást.

November 21. az ENSZ által 1996-ban hivatalosan elismert nemzetközi világnap.

Az ENSZ tagállamai 1996. november 21-én és 22-én tartottak egy kétnapos konferenciát, amely World Television Forumként, vagyis televíziós világfórumként vált ismertté. Ez volt az első nagyobb megbeszélés, ahol az ENSZ-tagállamok vezető médiaszemélyiségei azért találkoztak, hogy megvitassák a televízió szerepét a modern világban. A világfórumból nőtt ki aztán a televíziózás világnapja. A megemlékezés afféle megállapodás a tévétársaságok között, hogy ezen a napon olyan magasabb témákról ejtenek szót műsorrendjükben, mint a béke, az együttműködés, a fejlődés. Persze ez inkább csak elvileg van így, hisz például Magyarországon sincs ennek semmi gyakorlata - legalábbis a nagyobb tévék műsorrendjében semmi különöset nem látni.