Mi van ma?

A 80-as évek egyik legjelentősebb magyar férfi filmszínésze Eperjes Károly tanár szülők gyermekeként született 1954. február 17-én a Fertő-tó melletti Hegykő községben.

Két nagybátyja pap volt, így szóba került, hogy ő is az lesz. Ám a Jóisten olyan szépnek teremtette a hölgyeket, hogy érezte, ebből balhé lenne. Nem lett pap, ami valljuk be, nagy szerencse.

Az érettségi után Székesfehérváron számítástechnikai műszerészként dolgozott , és a Videotonban focizott, de nem volt igazán elégedett az életével. Egy este a városban bolyongva meglátott egy plakátot, a helyi színjátszó körbe kerestek jelentkezőket, ahová Eperjes, ismert becenevén Szamóca is felvételizett.

Itt ismerkedett meg beszédtanárával, Montagh Imrével, aki elsőként figyelt fel a tehetségére, és arra buzdította, hogy jelentkezzen a főiskolára. Igen ám, de Eperjes a Gyógypedagógiai Főiskola logopédus szakára adta be a lapját. Hónapok teltek el, amíg tisztázták, hogy a tanár úr a Színház- és Filmművészeti Főiskolára gondolt.

Amikor elkezdte a főiskolát, már 27 éves volt, de ugyanolyan lelkesen veti bele magát a tanulásba, mint 18 éves osztálytársai. 1980-ban szerez diplomát. A főiskola elvégzése után - Major Tamás és Székely Gábor tanítványa volt - 1980-ban a kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdte pályáját. 1981-től a Nemzeti Színház tagja, majd 1982-tól a Katona József Színház színésze volt. 1987-ben rövid ideig a Radnóti Színpadhoz szerződött. 1988-től szabadfoglalkozású színész. 1993-tól a Művész Színház, Thália Színházban lép fel, 2000-től az Új Színházhoz szerződik. Jelenleg a veszprémi Petőfi Színház művészeti tanácsadója, s egyszerre több darabban játszik.

A filmes szakma igen korán felfigyelt széles repertoárjára és jellegzetes beszédmódjára. Első filmszerepét Fábry Péter Nyom nélkül című alkotásában kapta 1982-ben, azóta ötvennél több filmet forgatott. Első igazán emlékezetes szerepét Feleki Kamill oldalán alakította Gárdos Péter Uramisten című filmjében (1984.), melyben egy ifjú artistát játszik, aki a mester egykori világszámára pályázik. Együttműködése Bereményi Gézával 1985-ben A tanítványok című filmmel kezdődött, és a mai napig töretlen. A legnagyobb sikert az Eldorádó (1988.) című filmmel aratták, melyben Eperjes Monorit, a robosztus piackirályt játssza, aki mindenre hajlandó a családjáért az 50-es években.

Ma 65 éves a Kossuth-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, rendező Bereményi Géza, aki a "nagy generáció" nemzedéke életérzéseinek megszólaltatója. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy minden irodalmi műfajt kipróbált, kiemelkedőek filmjei, színpadi művei, valamint dalszövegei is.

1946. január 25-én Budapesten Vetró Géza néven született, majd nevelőapja után Rozner, 20 éves korától nagyapja iránti tiszteletből Bereményi a neve.

1970-ben az ELTE BTK olasz-magyar szakán végzett. 1971-ig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat reklámpropagandistája, majd a Pannónia Filmstúdióban szinkrondramaturg. 1978-tól szellemi szabadfoglalkozású. 1995-ben a szolnoki Szigligeti Színházban rendez Schwajda Györggyel. 1997-2006 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban művészeti vezető, 2006-ban a színház örökös tagjává választotta. Cseh Tamás állandó alkotótársa. Négy házasságából két leány- és két fiúgyermeke van.

Érdekes módon, a mai ismert és elismert Bereményi Gézából az író a legkevésbé közkeletű. Pedig 1970-ben debütált íróként A svéd királlyal. Az 1970-es években már drámáit is játsszák (Halmi, vagy a tékozló fiú; Légköbméter /1979./),

A másfél éve halott Cseh Tamás dalai szövegének nagy részét ő írta, mint sok magyar film, többek között Gothár Péter nagyszerű filmje, a Megáll az idő (1981.) forgatókönyvét.