Mi van ma?

Az egyik legnépszerűbb és befutott musical előadóművész Magyarországon, producer, zenész, zenei szerkesztő, kiadó, Bereczki Zoltán 35 éve, 1976. május 2-án született Budapesten. Anyja Temesvári Nóra, apja Bereczki Károly. Egy nővére van, Bereczki Dóra. Öt éves korától 1986-ig versenyszerűen úszott a Vasas SC-ben, majd ezután 4 évig kajakozott az MTK-VM-ben. A Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolában érettségizett. Ebben az időben működött első zenekara, a Styx. Két évig dobolt, hegedült, és két évig énekelt a Magyar Rádió Gyermekkórusában.

A középiskolás korában került Toldy Mária énektanárhoz, aki felismerve tehetségét, az első meghallgatás után felvette.

2001-ben végzett a Színház és Filmművészeti Főiskola operett-musical tanszakán.

Ugyanebben az évben megjelent első szólólemeze Száz év címmel.

Földes László, a zenészlegenda 66 évvel ezelőtt 1945. február 13-án, Újpesten született.

Elemi tanulmányait a Városmajor utcai iskolában végezte, s úgy tűnt, hogy hosszú ideig a kosárlabdázásnak kötelezi el magát, ugyanis tizenöt éven keresztül aktívan sportolt, s olyan csapatokban játszott, mint a Dózsa vagy a BEAC.

Érdeklődésével nem éppen összhangban - szülői ráhatásra - a Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskolába iratkozott be, de érettségi bizonyítványátel már a veszprémi vegyipari technikumban szerezte meg 1963 nyarán. "Érett" férfiként már nem költözött vissza a szülői házhoz, nagynénjénél lelt menedékre.

Ez év szeptemberében vegyész-technikusként kezdett el dolgozni az Egyesült Izzóban, majd 1964 szeptember elsején behívták Mezőtúrra katonának. Itt hallotta meg az egész életét meghatározó zenét, Willie Dixon The Little Red Roosterét (A kis vörös kakas) a Rolling Stonestól. 1965. augusztus 1-jén szerelt le, majd megkezdte tanulmányait ELTE Bölcsészkarán, magyar- történelem szakon. 1966-ban Máriássy Félix felajánlotta neki, hogy ha megtanul valamilyen verset, felvéteti a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, de Hobo visszautasította a lehetőséget. 1968-ban írta meg első dalszövegét Lakájdal címen. Ez a dal az Eötvös Klubban működő Omega zenekart, valamint annak közönségét ócsároló Népszabadságos cikk ellen szól

1968-tól rátalált a film. Bekerült Kovács András Extázis 7-től 10-ig című filmjébe (Tizennegyedik fiú), amelyben a rockról nyilatkozott, és nagy feltűnést keltett az Olympia együttes buliján előadott groteszk "Hobo-táncával" (a filmet 1969-ben mutatták be).

Negyvkét évvel ezelőtt, 1968. december 21-én indult az Apollo-8, fedélzetén Frank Borman, Jim Lovell és Bill Anders űrhajósokkal, akik az emberek közül először pillanthatták meg saját szemükkel a Hold túlsó oldalát.

Az Apollo-8-at sokáig a holdkomp első emberrel történő kipróbálásának szánták, de az űrverseny üteme mást diktált: a Szovjetunió által a Holdhoz küldött Zond nevű automatikus űrhajók azt sugallták az amerikaiaknak, hogy az ellenfél hamarosan embert küld a Holdhoz, ráadásul a holdkomp (LM) elkészülte több hónapos késésben volt. Az oroszok megelőzése mindenek előtt álló feladat volt, ezért a NASA merész elhatározást hozott, ami szerint a holdkomp Föld körüli pályán történő kipróbálását elhalasztották és egy terven kívüli utat iktattak be, melyen az űrhajónak el kellett repülnie a Holdig és vissza.

1968. december 21. reggelére tűzték ki az indulást. Az Apollo-8-nak kettős feladatot szántak. Kiváncsiak voltak arra, hogy tényleg képes-e a hordozóeszköz eljuttatni az űrhajót a Holdhoz, valamint a holdűrhajó tényleg képes-e manőverezni a holdközi térségben, majd Hold körüli pályára állni. A másik feladata az volt az Apollo-8 utasainak, hogy a későbbi leszálló küldetések számára kiválasztott lehetséges leszállóhelyeket, valamint a Földről sohasem látható túlsó oldal jellegzetességeit kellett fényképeznie.

Az Apollo 8 keleti parti idő szerint reggel 8 órakor indult el 240 ezer mérföldes útjára. Lovell úgy emlékezett vissza arra a pillanatra, amikor a földi atmoszférát elhagyva kilőtték az űrhajót "transzlunáris útra", mintha egy alagútban utaznának, amelynek hátsó ablakából egyre kisebbnek látszik annak bejárata - a Föld.

Amerika első emberes Saturn V startjára többszázezer néző volt kíváncsi. A rakéta nem is okozott csalódást, rendben Föld körüli pályára gyorsította az űrhajót. Másfél Föld körüli fordulat erejéig még parkolópályán keringett az Apollo-8 (amely idő alatt rendszerellenőrzéseket futtattak végig az űrhajósok), majd ezután kapták meg a történelmi parancsot: - Indíthatjátok a TLI-t. (Trans Lunar Ignition - Hold irányú hajtóműindítás).

1519. szeptember 20-án a portugál származású Ferdinand Magellan (Fernao de Magalhaes) spanyol korona zászlaja alatt elindult arra a Föld körüli útjára, ahonnan ő maga már nem térhetett vissza. Halhatatlanságáról azonban többek között a róla elnevezett Magellán-szoros gondoskodik.

Magellánnak a kezdeti nehézségek után még több problémával kellett szembenéznie. A hajókón a hosszú, nehéz út során gyakoriak voltak a zendülések, melyeket néha csak a felbújtók megöletésével tudott megfékezni, valamint csak kemény küzdelmek után találták meg azt a csendes-óceáni átjárót, amelyet ma Magellán-szorosként emlegetünk.

Előbb a Santa Cruz folyó torkolatáig hajózott el, majd továbbhaladt dél felé, s október 21-én, a Vírgenes-fok megkerülésével, a déli szélesség 52° 50'-énél bejutott a keresett átjáróba, amelyet később róla neveztek el Magellán-szorosnak.

1520. november 28-án három hajó, a Trinidad, a Concepción és a Victoria kiért a "Déli-tenger", azaz a Csendes-óceán nyílt vizére. A rákövetkező, szélcsendtől hátráltatott átkelés miatt nevezte el így Magellán. A három hajót eleinte a Perui-áramlás sodorta, majd szinte csak a parancsnok vasakarata hajtotta tovább. A szomjúságtól és skorbuttól gyötört, előbb patkányrágta kétszersültön tengődő, majd kínjában bőrt rágó legénység végül átjutott a Csendes-óceán túloldalára.

(A Magellán-szo rosnak eredetileg Mindenszentek-szoros volt a neve, később a spanyol király adta neki mai nevét, a híres hajós tiszteletérte. Itt játszódik Jules Verne Grandt kapitány gyermekei című regénye.)

A hajóút során számos ismeretlen állatot láttak, felfedezték a déli féltekéről látható csillagképet, a Magellán-felhőt.