Mi van ma?

Huszárik Zoltán a modern magyar filmművészet hányatott sorsú, zaklatott életű "mitologikus" alakja, akit kortársai és leszármazottai mintegy emblémaként őriznek emlékezetükben, akinek megadatott, hogy maradandó alkotásokkal írja be nevét művelődéstörténetünkbe.

80 éve, 1931. március 14-én született parasztcsaládban a Galga-melléki kis faluban, Domonyban. Kétéves volt, amikor édesapja meghalt. A tehetséges ifjú az Aszódi Gimnáziumban érettségizve (1950.) sikerrel pályázott a szegedi orvosi karra, a Képző - és Iparművészeti Főiskolára, a Színművészeti Főiskola filmrendezői szakára. A három hely közül e legutóbbit választja. Vesztére. Mert hiába abszolvál kitűnően, tanárai: Gertler Viktor, Makk Károly sem tudják megmenteni a könyörtelen kuláktörvény miatti eltávolítástól. 1953 - tól 1959 - ig földet túr, rajzfilmes, filmasszisztens, dekoratőr, biztosítási ügynök, művészeti előadó, segédmunkás, nyomorgó - hét esztendei "hrabáli sors" az úgymond szocializmusban. 1959 -ben azután negyedéves hallgatóként rehabilitálják, visszatérhetett a főiskolára, Máriássy Félix legendás osztályába. 1961-ben szerzett filmrendezői diplomát.

Mindkét vizsgafilmjével - Játék, Groteszk - vihart kavart, de kijelölte helyét a progresszív lázongók között. Vizsgafilmjeit sohsem forgalmazták.

83 éve született Bacsó Péter (Kassa, 1928. január 6. -Budapest, 2009. március 11.) A tanú Kossuth-díjas rendezője.

Polgári családban nevelkedett. Anyjától, Palotai Boris írónőtől a szépérzéket, a kultúra iránti fogékonyságot örökölte. A család a negyvenes évek elején költözött Budapestre. Először színházrendezőnek készült (1946-ban sikeresen felvételezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára), majd átiratkozott a filmes szakra.

1950-ben kapta kézhez rendezői diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Fehér Imrével, Makk Károllyal, Kovács Andrással együtt. Azonnal dramaturgi állást kapott a Filmgyártó Nemzeti Vállalatnál (a későbbi Hunnia Filmstúdiónál).

A dramaturg-státusban tevékenykedő Bacsó fáradhatatlanul ír, átalakít, szórja az ötleteket, nem marad ki szinte semmiből. Keze nyoma felfedezhető az azóta persze devalválódott filmeken. Részese lett a magyar film újjászületésének, forgatókönyvíróként a legsikeresebb Fábri Zoltán 1958-ban készült Édes Anna című filmjében volt.

Nemzedéktársaihoz hasonlóan ő is merész, éles művekkel vette ki részét a hatvanas évek magyar "új hullámából", mégis ritkán említik e korszak vezéregyéniségei között.

Már alig várta a pillanatot, hogy végre rendezhessen. A mélyvízbe 1963-ban került: a Nyáron egyszerű (1963.) fiatalok hétköznapjait örökítette meg kedves, bár helyenként dadogó közvetlenséggel, oldott hangvétellel, derűs epizódokban. Később is gyakran választott fiatalokat hősnek. A két főszereplő egy fiatal szerelmespár volt, akiket amatőr szereplők játszottak.

85 éves Makk Károly (Berettyóújfalu, 1925. december 23.), a modern magyar film egyik legjelentősebb rendezője. Több mint fél évszázados pályafutása alatt eddig 22 nagyjátékfilmet s 12 televíziós filmet készített, melyek között van remekmű, korszakos film, tisztes iparos munka, sima bukás és kínos tévedés, van betiltott film, bérmunka, társrendezés, koprodukció.

Szülei mozisok, alig húszévesen, 1944 nyarán már a Hunnia Filmgyárban hordja a kávét. Gertler Viktor első asszisztense éveken át. A 23 évesen betiltott első filmje az Úttörők című (eltűnt).

Az ötvenes évek elején Fábri Zoltán (Életjel) és Várkonyi Zoltán (Simon Menyhért születése) veszi maga mellé társrendezőnek.

Makk Károly rendezői bemutatkozása (1954. még harmincéves sem múlt), igazi első filmje, a Szigligeti Ede vígjátékából készült Liliomfi, melyben Darvas Iván másfél órára milliókkal felejteti el, hogy hol is élnek.