Mi van ma?

Jimi Hendrix, a 20. századi gitárfenomén 27 évesen halt meg, akárcsak Brian Jones, Janis Joplin, Jim Morrison és Kurt Cobain. Nemhogy családja, semmilyen állandó kapcsolata nem volt soha. Röviddel halála előtt azt nyilatkozta egy riporternek: "Én már régóta halott vagyok, nem hiszem, hogy megérem a 28-at." Hendrixet két hónappal 28. születésnapja előtt, ma 41 éve, 1970. szeptember 18-án kora reggel holtan találták Londonban, a Samarkand Hotel alagsorában. A szerencsétlen fiú vélhetőleg az alkohollal együtt fogyasztott altató hatására, saját hányásába fulladt bele.

Johnny Allen Hendrix 1942. november 27-én látta meg a napvilágot Seattle-ben (USA). Jimi apai nagyanyja Nora Rose Moore, egy cseroki indián és egy mulatt nő lánya volt. Jimi nagyon közel állt a nagyanyjához, aki arra nevelte, hogy büszke legyen indián őseire. Édesapja, Al épp akkor kapta meg katonai behívóját, amikor Jimi édesanyja, Lucille megtudta, hogy várandós. Három nappal az esküvő után Al bevonult a frontra, így csak három év múlva találkozhatott először fiával. Hazatérését követően a gyerek nevét James Marshallra változtatta, mert úgy gondolta, a fiú eredeti neve Lucille háborús szeretőjére utal. Szülei egy darabig együtt maradtak, ám további négy gyermekük súlyos születési rendellenességekkel és betegségekkel látott napvilágot. Végül 1951-ben édesanyja otthagyta a családot, és elvált. A bíróság a 9 éves Jimit apjának ítélte, a többi, sérült testvére azonban nevelőotthonba került. Dorbézoló anyját túlzott italozása következtében májzsugorodás miatt kétszer kellett kórházba szállítani, majd 1958-ban leszakadt a lépe, és meghalt.

Jimit a szegénység és az elutasítottság félénk, érzékeny és zavart gyermekké tette. Gitározni autodidakta módon tanult meg, balkezes lévén a gitárját fordítva húrozta fel. Első koncertjét egy névtelen zenekarral egy zsinagóga alagsorában adta, ahonnan túlzottan vad stílusa miatt kirúgták. A középiskolát családi körülményei ellenére jó eredménnyel fejezte be. 1961-ben autólopáson kapták, a kétéves börtönbüntetését katonai szolgálatra válthatta be. Felettesei szerint azonban csapnivaló katona volt, a legalapvetőbb dolgokat is csak felügyelettel lehetett rábízni. Egy évvel később elbocsátották.

1962 novemberében Hendrix részt vett élete első stúdiófelvételén, de vad és kiforratlan stílusa miatt a végső változaton nem szerepelhetett. 1964 januárjában a Harlembe költözött, ahol megismerkedett későbbi barátnőjével, Lithofayne "Fayne" Pridgeonnal. 1965-ben lehetőséget kapott Little Richard kísérőzenekaránál, a The Upsettersnél. Bár Hendrix bálványozta Richardot, gyakran került vele összetűzésbe pontatlansága, öltözködése és színpadi bohóckodásai miatt. Egy rövid időre innen is kiszállt Ike és Tina Turner zenekarához csatlakozva, de vad szólói miatt innen is kirúgták. Zenélt még Frank Zappával is, aki megmutatta neki a gitár használatát.

1966 -ban Chas Chandler, a The Animals basszusgitárosa épp otthagyni készült zenekarát, és olyan zenészt keresett, akinek a producere lehet, magával vitte Angliába, s segített neki megalakítani zenekarát, a The Jimi Hendrix Experience-t. Első kislemeze a Hey Joe volt.

Egyszeri és megismételhetetlen volt, még ha próbálták is reprodulkálni. A szabadságot, a hippimozgalom tabuk és kényszerek nélküli szabad életformáját és felfogását hirdette. A fellépő rockzenészek és a többszázezres közönség között tökéletes volt az összhang. Az önmegvalósítás mellett a békés egymás mellett élést propagálták, amelyet az Allen Ginsberg amerikai költőtől kölcsönzött Flower Power szlogennel reklámoztak. Magyarországon 1970-ben nem is engedték bemutatni a fesztiválról szóló filmet - féltek, hogy vérszemet kap a fiatal nemzedék.

Joe Cocker az elmúlt négy évtized egyik legnagyszerűbb, az egyik leginkább megkülönböztethető hangja a zeneiparnak. A különleges hangszín a világ minden pontján népszerű: több mint 40 évvel zenei karrierje kezdete után Joe Cocker még mindig az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb művész világszerte. Eddigi 21 stúdióalbuma és 4 koncertlemeze közül számos ért el multiplatina státuszt, számtalan arany- és platinaminősítést. Karrierje során már elnyert több Grammy-díjat, Golden Globe-díjat és Oscar-díjat is dalaival. 2007-ben a Brit Birodalom Érdemrendjét is átvehette.

A legtöbb rocksztárhoz hasonlóan sem volt selyemmel bélelt gyerekszobája. 1944. május 20-án igazi munkáscsaládba született Sheffieldben. Példaképet korán választott magának, aki nem más volt, mint akkoriban nagyon sok kisrác bálványa, a nagy: Ray Charles. Az ő hatására kezdett el énekelgetni, amit nagyon komolyan is vett. Persze ez akkoriban csak hobbi volt. Pártfogók hiányában alkalmi munkákból kellett megélnie: volt szerelő, lakatos és végül benzinkutas. A munka mellett nem hagyott fel az énekléssel. Első együttesében, a Cavaliersben Vance Arnold művésznéven próbálkozott. Első stúdió felvételét 1963-ban jelentette meg - egy Lennon - McCartney-szám feldolgozását, az I'll Cry Insteadet A rockzenéből ekkor még mindig nem tudott megélni, így ismét a benzinkutasok cseppet sem irigylésre méltó életét élte.

Pár csendes év után ismét egy csodálatos Lennon - McCartney dalt énekelt: With A Little Help From My Friends. (1968-ban a Procol Harum együttes menedzsere fedezte fel, s első lemezén olyan nagyságokkal szerepelt együtt, mint Jimmy Page és John Paul Jones, akik később a Led Zeppelin együttessel lettek világhírűek.)

Minden idők legnagyobb fehér blues-énekesnője, Janis Joplin 68 éve, 1943. január 19-én született (Port Arthur, Texas). Olyan őszintén, szenvedélyesen és sodró erővel énekelt bluest, ahogy előtte (és talán utána) senki. Egy sokat idézett mondása szerint koncertjeit úgy élte meg, hogy "szeretkezem 25 ezer emberrel, aztán egyedül megyek haza".

Bár a helyi templomi kórusban énekelt (csengő szoprán hangon), a zene kamaszkoráig másodlagos volt számára. A gimnázium után a Texasi Egyetemen tanult, de nem sokáig bírta a maradi Dél bezártságát, kisstílűségét. Volt emiatt baja elég. Iskoláiban kiközösítették, a főiskolán megválasztották a "legcsúnyább fiúnak", pedig kifejezetten vonzó is tudott lenni.

Elszökött otthonról, ahol jól, de unalmasan élt átlagos családja körében. 1961-től a helybéli mulatókban énekelt, és ekkor kezdődött bensőséges és végzetes kapcsolata is az alkohollal. Kacérkodott a folkzenével és a countryval is, de végül a fekete blues varázsába került, különösen a tragikus sorsú Bessie Smith és a börtönviselt Leadbelly volt rá nagy hatással.

1963-ban San Francisco Haight-Ashbury városrészébe költözött, amely a 60-as évek hippi kultúrájának középpontja volt. 1966-ban tagja lett a hippi-kommuna zenészeiből szerveződött Big Brother And The Holding Company-nak.