Help Sales ÁSZF

Ki volt Gobbi Hilda?

"...A legijesztőbb, hogy lassan-lassan eltávoznak a tanúk. Elmennek, s magukkal viszik életünk egy-egy korszakát - homály fed bizonyos eseményeket, amiket már soha senkitől nem kérdezhetünk meg. Távozásukkal a mi életünk is elvékonyul, üresebb lesz, de fakóbb, valószí­nűtlenebb lesz a kor is - a múltunk -, amiben éltünk és játszottunk; ki-ki a maga szerepét."

Gobbi Hilda: Közben

Egy lány, aki gyűlölte a fasizmust, ezért kommunista lett. Egy színésznő, aki miután az illegalitásban együtt bujkált Kádár Jánossal, egyszerűen rátörte az ajtót, ha a főtitkár nem ért rá fogadni. Vagy egy olyan pasi, aki cseppet sem titkolta, hogy mikor ki a barátnője, hiába is húzták szájukat prűd elvtársai. Vagy egy öntörvényű színész, aki szinte mindent meg- és elért, amire vágyott. A politikai rendszert, a sikert, a hírnevet, a szerepeket, a szerelmet, a jólétet.
A 98 évvel ezelőtt született Gobbi Hilda (1913. június 6. - Budapest) Luigi a népszerű mantovai muzsikus dédunokájaként évekig kínozták a kis Hildát zeneórákkal. Sikertelenül. Antimuzikális volt, akár anyai nagyanyja Sieburger György osztrák gyáros lánya. Az arisztokrata fényűzés azonban addig tartott, míg Hilda bohém apja el nem szórta a családi vagyont.

Az apai ágon olasz származású Gobbi Hilda a gimnázium után a putnoki Gazdasági Felső Leánynevelő Intézetbe járt, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Botanikus Kertjének gyakornoka volt. 1932-ben jelentkezett a színiakadémiára, ahová elsőre felvették. Még szerencse, hogy zenélni nem kellett - mondta. Együtt járt Major Tamással, akinek anyukája szervezte a Fővárosi Ifjúsági Színpadot. A Horthy rendszer alatti szegénység, és a baloldali barátok hamar egyértelművé tették a fiatal lány számára, hogy neki is helye van a mozgalomban. A Színiakadémia ösztöndíjas növendékeként tanulmányait 1935-ben fejezte be, vizsgaelőadásán a Phaedrát játszotta. A Nemzeti Színház szerződtette, s a társulat tagja volt 25 éven át. 1960 és 1970 között a József Attila Színház, 1971-től 82-ig újra újra a Nemzeti, majd 1982-től haláláig a Katona József Színház tagja.

Első filmszerepe A kölcsönkért kastélyban volt 1937-ben. A következő évben pedig A hölgy kissé bogaras (1938.) című filmben egy őrült nőt játszott.

3 Tovább

A Nemzeti Színház teljhatalmú ura

Major Tamás nevét hol rajongva, hol rettegve ejtették ki színésztársai, nevezték mágusnak és a Nemzeti Színház teljhatalmú urának is, akinek kényétől-kedvétől színészek százainak múlt a sorsa.

Művészi munkáját csapongó ötletgazdaság, állandó megújulási készség, a színház iránti szenvedélyes szeretet jellemezte. Majorban nem volt különválasztható a színész, a rendező, a színészpedagógus, a versmondó, és mindez összefüggött közéleti tevékenységével, elkötelezett baloldaliságával. Ő volt a magyar színháztörténet leghosszabb ideig regnáló, szinte korlátlan hatalommal rendelkező kultúrpolitikusa. Megbízatását egyfajta pártfeladatnak tekintette, mert a színházigazgatáshoz valójában nem értett. 1945-ben, 35 évesen lett a Nemzeti Színház igazgatója, s tizenhét évvel később, 1962-ben váltották le. Ezután főrendezője lett a színháznak, de befolyása a hetvenes évek végéig mit sem csökkent.

Major azt vallotta, színházat csak dühösen lehet csinálni, a legjobbakkal kell dolgozni, és a legjobbat létrehozni. Igazi színházcsináló volt, akinek nevéhez legendás alakítások, emlékezetes rendezések fűződnek. Ellentmondásos figurája máig megosztja a művésztársadalmat. Kiismerhetetlennek tartották, talán ezért hitték el sokan, hogy Horty Miklós törvénytelen fia.

Voltak, akik csodálták, voltak, akik szívesen eltávolították volna a színházi életből. Azt azonban senki sem vitatta, hogy amikor 25 évvel ezelőtt, 1986. április 13-án Budapesten meghalt, a magyar színházművészet korszakos alakja távozott.

0 Tovább

Spiró György a korszak krónikása

Körülbelül huszonhat évvel ezelőtt, Szigligeten, egy kezdő drámaíró átnyújtotta nekem első kötetét, a Kőszegőket. Meglepve olvastam ezeket a keserű szenvedéllyel megírt, időben és térben szerteszét burjánzó darabokat, amelyek egy megszállt és - akkor úgy tűnt - reménytelen helyzetben lévő országban történelmi létkérdésekkel foglalkoznak. Valami egészen különös szellemi izgalom feszült ezekben a darabokban, egyszerre emlékeztettek Schiller a Haramiákjára és az érett Sartre Az ördög és a jóisten című egzisztencialista darabjára. Igazi fiatalkori, semmiféle engedményt nem ismerő művek voltak ezek, kócosak és forradalmiak, és aggódva mérlegeltem, hogy vajon mi vár a szerzőjükre ebben a környezetben, ebben az országban, ahol a tehetség általában kihívásnak minősül s ennek megfelelően büntetik.

Kertész Imre (2002. szeptember 27.)

Ma ünnepli 65. születésnapját Spiró György Kossuth-díjas író, költő, irodalomtörténész. 1946. április 4-én született Budapesten. Apja mérnök, anyja színésznő volt. Magyar-orosz-szerb-horvát szakon diplomázott az ELTE Bölcsészkarán 1970-ben, illetve 1972-ben. Az Újságíró Főiskolán szociológus-diplomát szerez 1972-ben.

1970-71-ben a Magyar Rádióban újságíró-gyakornok. 1971 és 75 között a Corvina Kiadó szerkesztője. 1975-től három évig ösztöndíjas aspiráns. Az MTA kelet-európai kutatócsoportjának, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának tudományos munkatársa. 1978-tól a világirodalmi tanszéken, 1991-től az esztétika tanszéken tanít. 1981-ben kandidátus, 1997-ben habilitált professzor. Az ELTE Esztétika és Kommunikáció Tanszékének egyetemi docense.

1981 és 1992 között dramaturg a kaposvári Csiky Gergely Színházban. 1992-1995-ben a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója. 1990-1997-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára 2008-tól nyugdíjas. Budapesten él, két gyereke van.

A Szépirodalmi Könyvkiadó jelentette meg először 1974-ben Kerengő című regényét. Első nagyregénye az Az Ikszek szintén a kiadó gondozásában jelent meg 1981-ben. A következő évben drámakötete A békecsászár címmel (négy drámát tartalmazott) jelent meg.

Spiró György több mint egy évtizedig asztalfióknak írta színdarabjait. Saját bevallása szerint dühében vetette papírra Kerengő című regényét, mert rájött, idehaza drámaírással nem lehet rangot szerezni. 1983. október 28-án mutatta be a Budapesti Katona József Színház Az imposztor című komédiáját. A mű előzménye az író Az Ikszek című regénye. A darab Major Tamás számára készült (és bizonyos értelemben róla szól), aki halála előtt nem sokkal eljátszotta a főszerepet. A rendező Zsámbéki Gábor volt. Ötven alkalommal került színre. Az író eddigi pályafutása során ezzel a darabbal aratta élete első közönségsikerét.

0 Tovább

Mi van ma?

blogavatar

Az adott nap fontos eseménye a múltból, napjainkból, képekkel, videókkal, sok információval................................................................ Az oldalt szerkeszti: Kis Márta

Utolsó kommentek