Mi van ma?

Egy lány, aki gyűlölte a fasizmust, ezért kommunista lett. Egy színésznő, aki miután az illegalitásban együtt bujkált Kádár Jánossal, egyszerűen rátörte az ajtót, ha a főtitkár nem ért rá fogadni. Vagy egy olyan pasi, aki cseppet sem titkolta, hogy mikor ki a barátnője, hiába is húzták szájukat prűd elvtársai. Vagy egy öntörvényű színész, aki szinte mindent meg- és elért, amire vágyott. A politikai rendszert, a sikert, a hírnevet, a szerepeket, a szerelmet, a jólétet.

Az apai ágon olasz származású Gobbi Hilda a gimnázium után a putnoki Gazdasági Felső Leánynevelő Intézetbe járt, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Botanikus Kertjének gyakornoka volt.  1932-ben jelentkezett a színiakadémiára, ahová elsőre felvették. Még szerencse, hogy zenélni nem kellett - mondta. Együtt járt Major Tamással, akinek anyukája szervezte a Fővárosi Ifjúsági Színpadot. A Horthy rendszer alatti szegénység, és a baloldali barátok hamar egyértelművé tették a fiatal lány számára, hogy neki is helye van a mozgalomban. A Színiakadémia  ösztöndíjas növendékeként tanulmányait 1935-ben fejezte be, vizsgaelőadásán a Phaedrát játszotta.  A Nemzeti Színház szerződtette, s a társulat tagja volt 25 éven át. 1960 és 1970 között a József Attila Színház, 1971-től 82-ig újra újra a Nemzeti, majd 1982-től haláláig a Katona József Színház tagja. 

Első filmszerepe A kölcsönkért kastélyban volt 1937-ben. A következő évben pedig A hölgy kissé bogaras (1938.) című filmben egy őrült nőt játszott.

A háború előtt 15 filmben szerepelt (Péntek Rézi (1938.)  ,  Áll a bál (1939.)   , Lelki klinika (1942.)  stb.).  Filmes és színházi munkája mellett részt vett a munkásszínjátszásban, szerepelt a Vasas Szakszervezet művészestjein és szerepet vállalt az ellenállási mozgalomban is. A német megszállás, 1944. március 19. után illegalitásba vonult. Apjától, Gobbi Ede századostól, egy munkaszolgálatos zászlóalj parancsnokától, katonai mentesítő űrlapokat szerzett az ellenállás részére, melyeket felsőbb kapcsolatain, Horváth Árpádon és Major Tamáson keresztül továbbított.

A háború után tevékenyen közreműködött a Nemzeti Színház újjáépítésében. Elkötelezett baloldaliként részt vett a közéletben is. Egy interjúban mondta egyszer: „Én sohasem voltam "csak" színész. Hiszek abban a sokak által ostobaságnak vélt közhelyben, hogy a színész akarva-akaratlanul mindig politizál. Már csak azért is, mert másfél méterrel magasabban áll a közönségnél, amikor szól hozzá.”

1949-ben Kossuth-díjat kapott. 1950-ben Érdemes Művész 1955-ben pedig  Kiváló Művész lett.

Felejthetetlen alakításokkal írta be nevét a magyar színháztörténetbe, országos ismertségét mégis filmes, televíziós és rádiós szerepeinek köszönhette.

1949-ben forgatták a Mágnás Miska c. filmet, melyben a kleptomániás nagymamát alakította.

Gobbi Hilda képtelen volt elfelejteni a fasizmus rémtetteit, a lebombázott Nemzeti Színház képét, és a deportálásokat. Lelkesen hitte, hogy egy jó rendszer épül. Még akkor is, amikor a Nemzetiben időnként úgy érezte, hogy legjobb barátja és bajtársa Major időnként a tehetségnél előbbre helyezi a politikai megbízhatóságot. Azt nem is sejtette, hogy káderlapján róla is gyűlnek az információk. Aztán vissza kellett vonulnia. Major Tamás ugyanis 1959-ben felmondott legjobb barátjának. Hogy pontosan, konkrétan miért is vesztek össze az egykori harcostársak, azt mindenki csak találgatta. Még az is felmerült, hogy Gobbi Hilda magánélete nem felelt meg a szocialista erkölcsnek.


Annak ellenére, hogy Gobbi Hilda a háború utáni színjátszás emblematikus alakja, főszerepet soha nem kapott. 74 film (Édes Anna, A mi kis családunk    , Hattyúdal  ,   Rokonok stb.) mellett több tucat tévéfilmben szerepelt (Bors (1968.) Egy óra múlva itt vagyok (1971.), Pillangó (1971.) stb.

„Mint egy anyuka, úgy nézett ki fiatalon is, amikor én már megismertem, és én ott láttam például abban a színházban Ibsent, az Aese anyót, ugye hát olyan öreg tudott lenni a színpadon, amilyen akart!” – mesélte Avar István.

Az első pillanatban nem túl hálásnak tűnő szerepkör élete végéig rajta maradt Hildán. Legyen az film vagy színház. Talán annyi mámit, nénit, házmestert, nagynénit, öregasszonyt, vagy idősödő bárónét azóta sem játszott magyar színésznő.

Drámai művekben és vígjátékokban egyaránt sikereket aratott, emlékezetes színházi és filmszerepeit felsorolni szinte lehetetlen. Híres színházi szerepei:  Gertrudis, Szent Johanna, Karnyóné, Mirigy, Aase,  Rizi  (Pisti a vérzivatarban)

1983-ban mutatták be a Katona József Színházban Schwajda György A szent család című egyfelvonásosát Gobbi Hildával a főszerepben.

A Csirkefej című drámát Spiró György Székely Gábor kérésére írta Gobbi Hildának. Az elkészült drámát Zsámbéki Gábor rendezte, s a színésznő haláláig játszotta a Vénasszony szerepét  a Katona József Színházban.

1988-ban 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje kitüntetéssel jutalmazták.

Rendkí­vüli humora,  karikirozó képessége sok felejthetetlen alakí­tást eredményezett színpadon, filmen, rádióban egyaránt.

Gyakran mondott verseket is, s állandó szereplője volt a Magyar Rádiónak, ahol a Szabó család cí­mű sorozatnak több mint ezer előadásában vett részt, Szabó néni szerepét még betegágyán is folytatva, egészen haláláig.

Kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi emlékmúzeum, a színinövendékeknek a Horváth Árpád kollégium, az idős színészek számára pedig a Jászai Mari és az Ódry Árpád  színészotthon. A Jászai otthonból később – szintén az ő kezdeményezésére – a fiatal színészek otthona lett. A Színházművészeti Szövetségben, valamint a Színész Szakszervezetben sokat tett a rászoruló színésztársaiért.

Gobbi Hilda 1988. július 13-án  halt meg. Végakaratának megfelelően vasládába helyezett hamvai mellé színésztársai egy csomag fűmagot, az Imperial versenyló patkóját és visegrádi villájának egy tégladarabját tették, mert egyik utolsó interjújában ezeket említette arra a kérdésre, mit vinne magával a földi létből a Styx túlpartjára.

Végrendeletében – mivel családja nem volt – vagyona egy részéből az Aase-díjat alapította meg, illetve az összeg kis részéből rászoruló, idős színésztársait támogató alapot hozott létre – ez a támogatás azonban mára jelentéktelen összegűvé vált. Visegrád- Szentgyörgypusztai  nyaralóját alkotóház céljára ajánlotta fel. Tiszteletére alapították meg 2001-ben a Gobbi Hilda-díjat a pályájuk delén túl lévő, korábban nem díjazott színészek számára.

Gobbi Hilda szí­nészi skálája a tragédiátől a ví­gjátékig mindent felölelt. Eszköztelen, elmélyült belső ábrázolással jelení­tette meg alakjait, de ha kellett, a szélsőségektől sem riadt vissza. Rendkí­vüli humora, karikirozó képessége sok felejthetetlen alakí­tást eredményezett szí­npadon, filmen rádióban egyaránt.

A Nemzeti Színház ügye mindig fontos szerepet töltött be Gobbi Hilda életében. A Blaha Lujza téri épület 1965-ös felrobbantása után szí­vügyévé vált az új Nemzeti Színház felépí­tése. 1983-ban a 70. születésnapjára kapott 100. 000.- Ft értékű takarékbetétkönyvének teljes összegét ajánlotta fel az új Nemzeti Színház első alapkövére. A felajánlást követően országos gyűjtési akciót kezdeményezett, amelynek során 3,3 milliárd Ft gyűlt össze. Nagy álma volt, hogy láthassa még az új Nemzeti Színház létrejöttét, de ez 1988-as haláláig nem valósult meg.

A régi Nemzeti, ma Magyar Színház, zártkörű klubja évtizedek óta az ő nevét viseli. Az új Nemzeti Színház épí­tői a teátrum parkjában lévő szoborral adóztak emlékének, 2007-ben pedig a Nemzeti Színház Stúdiószínpadát is róla nevezték el.