Mi van ma?

Bánhidy László (Szatmárnémeti, 1906. márc. 11.- Budapest, 1984. nov. 22.)

Szüleivel nehéz körülmények között élt. Először teológiát tanult, majd jelentkezett a Színművészeti Akadémiára, ahol 1928-ban végzett. Az Országos Kamara Színházban játszott 1929-től 1930-ig, 1930 és 1931 között pedig Kassán. Ungvár és Munkács következett 1931 és 1934 között.

1934-ben szerződött a Bethlen téri Színházba Budapestre. 1937-től 1939-ig a Magyar Színház, majd a Belvárosi Színház tagja volt egy évig. 1941-ben a miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött egy évre, 1942-től pedig a Vidám Színpadon játszott 1944-ig. Ekkor ismét a Nemzeti Színház tagja lett, de játszott a Madách Színházban is ezzel egyidőben. 1949-ben újra a Belvárosi Színház tagja lett, 1951 és 1957 között pedig a Néphadsereg Színházban játszott. 1957-ben a Petőfi Színházhoz szerződött, majd 1960 és 1963 között a Jókai Színház tagja volt. 1963-ban szerződött a Thália Színházhoz, itt játszott nyugdíjazásáig, 1966-ig.

Nyugdíjas színészként is rendszeresen fellépett a Pesti Színházban.

Játékfilmekben, tévéfilmekben és rádiójátékokban is gyakran szerepelt. Karakterszerepeket formált meg remek megfigyelőképességgel, ízes beszéddel, egyénien fanyar humorral. Általában munkás- és parasztfigurákat keltett életre, a sematikus jellemből is hús-vér alakot formált.

1938-ben filmezett először a Pillanatnyi pénzzavar c. filmben , de pályafutása a háború után bontakozott ki. Sok filmben formált meg epizód- és karakterszerepeket: Lúdas Matyi (1949.) , Dalolva szép az élet (1950.) , Talán a legemlékezetesebb alakítása volt Matula bácsi , a berek lakója a Tüskevárban (1967.)

A huszadik század második felének egyik legjelentősebb magyar énekes-dalszerzője, egy nemzedék igazodási pontja, Cseh Tamás 68 évvel ezelőtt, 1943. január 22-én született Budapesten .

Tizenhárom éves koráig a Fejér megyei Tordason élt, a középiskolát már a fővárosban, az Apáczai Csere János Gimnáziumban végezte. A Budapesti Tanítóképző Főiskolán, az egri Tanárképző Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Ezt követően, 1967-74-ig rajzot tanított egy budapesti általános iskolában.

1970 óta Bereményi Gézával közös dalok szerzője és előadója. Cseh és Bereményi a hatvanas évek legvégétől, a kulturális élet "féllegális" színterein - lakásokon, házibulikban, az Egyetemi Színpadon, a Huszonötödik Színházban - tűntek fel összetéveszthetetlen hangulatú dalaikkal, amelyek egyébként a kor zenei divatjának a legkevésbé sem feleltek meg sem akkor, sem később. 1972 és 1977 között a Huszonötödik Színház tagja, 1977 és 1978 között az Új Tükör Pinceklubban és az Egyetemi Színpadon tart önálló dalesteket. 1982 és 1998 között a Katona József Színház tagja volt. 1998-tól a Bárka Színház társulatának tagja.

1977-ben jelent meg az első Cseh Tamás lemez Bereményi Géza dalszövegeivel, Másik Jánossal közös előadásban: ez volt a Levél nővéremnek.

83 éve született Bacsó Péter (Kassa, 1928. január 6. -Budapest, 2009. március 11.) A tanú Kossuth-díjas rendezője.

Polgári családban nevelkedett. Anyjától, Palotai Boris írónőtől a szépérzéket, a kultúra iránti fogékonyságot örökölte. A család a negyvenes évek elején költözött Budapestre. Először színházrendezőnek készült (1946-ban sikeresen felvételezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára), majd átiratkozott a filmes szakra.

1950-ben kapta kézhez rendezői diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Fehér Imrével, Makk Károllyal, Kovács Andrással együtt. Azonnal dramaturgi állást kapott a Filmgyártó Nemzeti Vállalatnál (a későbbi Hunnia Filmstúdiónál).

A dramaturg-státusban tevékenykedő Bacsó fáradhatatlanul ír, átalakít, szórja az ötleteket, nem marad ki szinte semmiből. Keze nyoma felfedezhető az azóta persze devalválódott filmeken. Részese lett a magyar film újjászületésének, forgatókönyvíróként a legsikeresebb Fábri Zoltán 1958-ban készült Édes Anna című filmjében volt.

Nemzedéktársaihoz hasonlóan ő is merész, éles művekkel vette ki részét a hatvanas évek magyar "új hullámából", mégis ritkán említik e korszak vezéregyéniségei között.

Már alig várta a pillanatot, hogy végre rendezhessen. A mélyvízbe 1963-ban került: a Nyáron egyszerű (1963.) fiatalok hétköznapjait örökítette meg kedves, bár helyenként dadogó közvetlenséggel, oldott hangvétellel, derűs epizódokban. Később is gyakran választott fiatalokat hősnek. A két főszereplő egy fiatal szerelmespár volt, akiket amatőr szereplők játszottak.

A négyszeres Oscar-díjas (ebből egy Életmű-díj), amerikai filmrendező, producer, a világ legsikeresebb filmjeinek rendezője, a brit birodalom lovagja, Steven Spielberg, 64 évvel ezelőtt, 1946. december 18-án Cincinnatiban született egy elektromérnök és egy zongoraművésznő gyermekeként.

Fiatalkorát az Arizonai Phoenix mellett töltötte. 13 évesen szüleitől kapta meg az első kameráját. Rövidesen elkészítette első kisjátékfilmjét, melynek forgatókönyvét nővére írta, s mellyel díjat nyert. 1965-ben beiratkozott a Kaliforniai Egyetem rendezői szakára, ám három évvel később abbahagyta a tanulmányait. 1968-ban az atlantai filmfesztiválon bemutatták Amblin című kisjátékfilmjét. Minden nap bejárt az Universal Pictures stúdióba dolgozni (valójában nem dolgozott ott). Egyszerűen elfoglalt egy üres íróasztalt, és úgy tett, mintha a cég munkatársa lenne. Hamarosan kapott is egy asszisztensi megbízást.

1969 és 1973 között a Columbo, és még számos sorozat epizódjait rendezte. Rendezett két önálló filmet, melyek közül az egyik - Párbaj (1971.) - még ma is klasszikusnak számít.