Mi van ma?

 Hosszas keresgélés után sem találtam meg A konyak világnapjának (december 12.) mibenlétét. Aztán ráakadtam erre a cikkre, s feladtam a keresést én is. Mégsem akarok szó nélkül elmenni mellette vagy helyette a pálinkáról írni, ha már egyszer ma van a konyak világnapja (valószínű, csak az ünneplés kedvéért tartják),  ezért összeszedtem a konyakkal (pontosabban: a cognackal) kapcsolatos tudnivalókat. Eddig elméletben én is csak annyit tudtam róla, hogy némely gépkocsit vezető jelszava: "Reggel konyak, este konyak, ettől leszünk mozgékonyak".

A Cognac történetének kezdete  a XVII. század első harmadára tehető. Franciaországot akkoriban XIII. Lajos  és Richelieau bíboros uralta. Az abszolutizmus és a gazdag udvartartás azonban komoly terheket rótt az államkincstárra, így a király a jól bevált trükkhöz, az adóemeléshez folyamodott. Csakhogy a magának mind több jogot követelő parasztság nem vette jó néven az udvar megszorító intézkedéseit.

Charente és a szomszédos Charente-Maritime megye szőlő- és bortermelői megelégelték a rájuk kivetett magas állami jussot: 1636-ban adóenyhítésért folyamodtak. A bor azonban nem kapott kedvezményeket.  A földműveseknek ám helyén volt az eszük: a termékeiket ezentúl nem adóköteles borként, hanem párlatként vitték a piacra így hát megszületett a Cognac. Az új, adómentes termék népszerűsége persze országszerte gyorsan növekedett. Az arisztokrácia és a nép egyaránt örömmel fogyasztotta.

A párlatnak, az egyszerűség kedvéért a tengeri kikötő, Rochefort felé folyó Charente jobb partján fekvő városról a Cognac nevet adták, amely - franciásan írva, ma védett márka.  Ami nem Charente környékéről származik, az Brandy néven kerül forgalomba.

A XVIII. század évtizedeire tehető a cognac hírnevének terjedése, ekkor kezdték el exportálni Európa számos országába. Olyan cégek vásárolták, mint a Remy Martin, Henessy, Martell vagy a Delemain. A XIX. században belépett a vásárlók sorába a Courvoiser és a Hine (Winston Churchill kedvenc cognacmárkája volt), ezen kívül a cognac elérte az amerikai földrészt is.

 A cognac minőségét meghatározza az időjárás, a talaj minősége, az érlelési idő, a pince sajátosságai és a keverés. A szakemberek szerint a konyak hétévente megduplázza minőségét, az ezidő alatt végbement párolgást hívják az „angyalok részének”. Cognac városában ez az elpárolgott mennyiség évi húsz millió palackot tesz ki.

A konyakot általában folle blanche és picpoul-blanc szőlőfajból készült borból készítik. Először melegített éléskamrában kierjesztik, majd kifőzik és kétszer desztillálják, így érve el a kívánt 70° körüli szeszerősséget. Ezután tölgyfahordóba kerül a párlat, ahol négy-öt évig tárolják. A hordóban a szesz nagyon apad, de innen veszi egyszersmind sárgás barna színét is, ami annál sötétebb, minél tovább volt a konyak a hordóban.

Legismertebb konyak márka a Grand Champagne, mely a minőség csúcsa. A másik nagyon híres márka a Petit Champagne, a harmadik a Les Borderies, mely szintén elsőrendű. További területek, ahol minőségi konyak készül: Bois Ordinaires, Bons Bois és a Fins Bois. A palackokon mindig fel van tüntetve a származási hely. A minőség második mutatója az érlelési idő, melynek törvény szerint minimum két és fél évnek kell lennie, de vannak 15 évnél tovább párolt konyakok is. A különleges konyakok jelzésére használják a Napoleon, Extra vagy Reserve feliratokat.

Vannak, akik egy húzásra lehörpintik, vannak, akik órákon át élvezik az ital különleges zamatát. Egyesek határozottan állítják hogy elengedhetetlen a tulipán alakú pohár használata, azonban sok fogyasztó számára tökéletesen megteszi egy nagyobb pohár is, hogy a kéz egy kissé felmelegítse ezt a fenséges italt.

Enyhén kavarjuk körbe, hogy felderüljön a szesz színe, és hogy a pohár szájához koncentrálódjon a felszálló pára. Ezzel tovább fokozhatjuk a szín, az aroma, az állag és a zamat élvezetét.

Az utóbbi időkben - főleg a franciáknál - nagy divat lett a fiatalabb évjáratú konyakot tonickal keverni, vagy jégkockákra önteni.

Sokak szerint a konyak elhagyhatatlan társa a szivar. "Tagadhatatlan a különlegesen szoros együttműködés a szivar és a konyak között. Jóllehet külön is élvezhetők, együtt azonban csodálatos és fenséges élményt nyújtanak."