___________________________________________________________________

Életének 84. évében hosszan tartó betegség után 2014. április 4-én, pénteken elhunyt Szabó Gyula Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze.

____________________________________________________________

Buga Jakab szerepében vált egy csapásra az ország kedvencévé. Hangját a színházba csak alkalmanként járó közönség is minden bizonnyal felismeri. Doktor Bubó , Frakk , Columbo – mind az ő hangján vált maradandóvá, de nemzedékek egész sora nőtt fel a Magyar népmesék című sorozaton. Szabó Gyulát természetesen nem ismertebb szinkronszerepei miatt választották maguk közé a nemzet halhatatlanjai: több mint ötvenévnyi színházi pályafutása során közel hatvan darabban láthattuk főbb szerepben.

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész ma 81 éve, 1930. július 15-én született Kunszentmártonban, a család kilencedik gyermekeként. Már fiatalon ministrált és igét tanult, ugyanis pap szeretett volna lenni - aztán mégis inkább Thália papja lett, de csak jelentős kerülővel.

A második világháború után került Budapestre, ahol édesapja nyomására előbb szakmát tanult a Csonka János Gépgyárban, közben felvették a Zeneakadémiára, de mivel a gyárban három műszakban kellett dolgoznia, felhagyott a zenei tanulmányokkal. Az inasévek alatt, az iskola önképzőkörében diáktársaival megtanulták Az ember tragédiája két színének dialógusait, ezért jutalmul jegyet kaptak a Nemzeti Színház előadására. Ez az élmény döntő lökést adott neki ahhoz, hogy színész legyen.

Mint fiatal munkás is nagy lelkesedéssel vett részt az üzemi színjátszó csoport munkájában, innen jelentkezett néhány társával együtt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Voltaképpen nem is gondolta egészen komolyan, mégis megtörtént a hihetetlen: első nekifutásra felvették, méghozzá olyan időszakban, amikor a 12 ezer jelentkezőből 48 főt vettek fel.

1954-ben, friss diplomával a kezében a Petőfi Színházhoz szerződött. Első szerepe Boka figurája volt a Pál utcai fiúkban. majd a Jókai Színház tagja lett. Évtizedekig vezető színésze volt a Thália Színháznak, ahol emlékezetes, óriási sikerű produkciók részese volt. A Thália megszűnése után tagja volt a rövid életű Arizona Színháznak, majd az ugyancsak pár évig működő Művész Színháznak is, ezután a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz kötötte szerződés.

Az Ifjú szívvel (1953.) című film után főszerepet játszott Zsigmond Vilmos vizsgafilmjében, a A földben (1955.)

A Kölyök (1959.) című filmben egy KISZ-titkárt játszik, aki nem veszi észre az érte epekedő kamaszlányt.

Egyik legismertebb - máig agyonismételve látható -, általa teremtett alak, Buga Jakab, A Tenkes kapitánya (1963.) című monstre tévésorozatban, melyben vidéket járó kurucként menti az ártatlanokat, üldözi a fránya labancokat, elszánt tekintettel, szebb jövőbe vetett hittel küzd az elnyomó ellen. Az ő érdeme is, hogy nem lett papírmasé figura ebből a szerepből.

Más sikeres tévéjátékban is játszott. Haszontalanok (1976.)

Ő volt Princ a katona (1966.) Csontos őrnagya, a Robog az úthenger (1977.) Józsija . De szerepelt a Rózsa Sándor (1979.) című betyár-sorozatban is.

Alkata, jellegzetes orgánuma népi hősök megformálására tette leginkább alkalmassá, de más szerepkörökben is kiváló alakítást nyújtott. Pályája során játszott többek között Molnár Ferenc, Shakespeare, Bulgakov, Stendhal, Katona József színműveiben. Emlékezetes alakítást nyújtott Hábetler János szerepében Fejes Endre Rozsdatemető című regényének drámaváltozatában és Tiborcként a Bánk bánban. Az általa megformált alakok mindig szerethetőek, gonosz, intrikus szerepet szinte soha nem kapott.

A két Bolyai (1978.)

Sokszor adott elő verseket is.

Az ő érdeme, hogy Colombo hadnagy nyomozásai olyan sikeresek a hazai képernyőkön is. Peter Falk szintén alulról jövő, kopott ballonkabátos, a gazdag befutottaknál nyomozó, fifikás hekusának remek hangot kölcsönzött. Érzékelteti a morfondírozásait, a töprengő hezitálásait, buldog természetét, amit sármmal, humorral teli iróniával tesz szimpatikussá, miközben rendet vág a fehér galléros bűnözők között.

A Magyar Népmesék c. rajzfilmsorozat harmadik évadjától - 1984. - kizárólag Szabó Gyula a mesemondó. A nagy mesemondó című szólólemeze 2005 őszén jelent meg, s 2006 januárjában a Fonogram Magyar Zenei Díj gálaestjén az Év hazai gyermek albuma kategóriában megnyerte az 1. díjat. 2006 májusában az album aranylemez lett. 2006. július hónapban a kiadvány platinalemez, 2007. tavaszán dupla platinalemez lett!

Szabó Gyula szinte minden művészeti elismerést megkapott: Kossuth- (2000.) és Jászai-díjas (1959., 1962.) Érdemes művész (1972.), Kiváló művész (1981.). 2003-ban Aphelandra-díjat kapott, amelyet kimagasló színészi alakításai mellett humánumával érdemelt ki. 2005 nyarán a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon életműdíjjal tüntették ki. 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, polgári tagozat kitüntetést kapta.

Szülővárosának 1998 óta díszpolgára, 2006-ban A Nemzet Színészévé választották.

1987-ben első feleségének halála után ismét megnősült. Pálma asszony két gyermeket szült neki: Gyuszkót és Zsófit. Lányát a TV2 népszerű Jóban-rosszban sorozatában láthatjuk hétköznaponként.

2006-ban a székesfehérvári színház Csongor és Tünde előadásának egyik szerepére készülve eltörte a bokáját. Nehezen épült fel. 2008. december 12-én kisebb agyvérzést kapott, és tíz napig feküdt kórházban. Amikor 2009. október 11-én kiderült, hogy agyhártyagyulladás támadta meg a szervezetét, három hetet töltött mélyaltatásban, egy ország drukkolt érte. Szerencsére sikerrel.