Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Elhunyt a nagy magyar mesemondó


___________________________________________________________________

Életének 84. évében hosszan tartó betegség után 2014. április 4-én, pénteken elhunyt Szabó Gyula Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze.

____________________________________________________________

Buga Jakab szerepében vált egy csapásra az ország kedvencévé. Hangját a színházba csak alkalmanként járó közönség is minden bizonnyal felismeri. Doktor Bubó , Frakk , Columbo - mind az ő hangján vált maradandóvá, de nemzedékek egész sora nőtt fel a Magyar népmesék című sorozaton. Szabó Gyulát természetesen nem ismertebb szinkronszerepei miatt választották maguk közé a nemzet halhatatlanjai: több mint ötvenévnyi színházi pályafutása során közel hatvan darabban láthattuk főbb szerepben.

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész ma 81 éve, 1930. július 15-én született Kunszentmártonban, a család kilencedik gyermekeként. Már fiatalon ministrált és igét tanult, ugyanis pap szeretett volna lenni - aztán mégis inkább Thália papja lett, de csak jelentős kerülővel.

A második világháború után került Budapestre, ahol édesapja nyomására előbb szakmát tanult a Csonka János Gépgyárban, közben felvették a Zeneakadémiára, de mivel a gyárban három műszakban kellett dolgoznia, felhagyott a zenei tanulmányokkal. Az inasévek alatt, az iskola önképzőkörében diáktársaival megtanulták Az ember tragédiája két színének dialógusait, ezért jutalmul jegyet kaptak a Nemzeti Színház előadására. Ez az élmény döntő lökést adott neki ahhoz, hogy színész legyen.

Mint fiatal munkás is nagy lelkesedéssel vett részt az üzemi színjátszó csoport munkájában, innen jelentkezett néhány társával együtt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Voltaképpen nem is gondolta egészen komolyan, mégis megtörtént a hihetetlen: első nekifutásra felvették, méghozzá olyan időszakban, amikor a 12 ezer jelentkezőből 48 főt vettek fel.

1954-ben, friss diplomával a kezében a Petőfi Színházhoz szerződött. Első szerepe Boka figurája volt a Pál utcai fiúkban. majd a Jókai Színház tagja lett. Évtizedekig vezető színésze volt a Thália Színháznak, ahol emlékezetes, óriási sikerű produkciók részese volt. A Thália megszűnése után tagja volt a rövid életű Arizona Színháznak, majd az ugyancsak pár évig működő Művész Színháznak is, ezután a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz kötötte szerződés.

Az Ifjú szívvel (1953.) című film után főszerepet játszott Zsigmond Vilmos vizsgafilmjében, a A földben (1955.)

0 Tovább

Elhunyt Garas Dezső


A család és a Nemzeti Színház mély fájdalommal tudatja, hogy Garas Dezső, Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, a Nemzeti Színház társulatának tagja, 2011. december 30-án, 77 éves korában, hosszan tartó betegség után elhunyt.

Garas Dezsőt a Nemzeti Színház saját halottjának tekinti. Búcsúztatásáról később történik intézkedés.


A tavalyi születésnapjára készült posztommal emlékezek meg róla.


Garas Dezső (Budapest, 1934. december 9.) a sokoldalú színművész, rendező ma 76. éves

Családjában senki sem volt színész, így tehetségének első szikrái is csak az iskolatársak szórakoztatásáig pattantak el. Ő volt az osztály bohóca. Tizenhét éves korában azonban már ennél többre vágyott. 1957-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, mi életének legboldogabb időszaka volt. (A felvételire brahiból ment el.) A főiskola után a Nemzeti Színházhoz került, majd a Madách Színház társulati tagja lett. Dolgozott a 25. színház, majd a Mafilm munkatársává vált. 1990-től 1992-ig a szolnoki Szigligeti Színházban játszott, 1993-ban a Művész Színház alapító tagjai közé tartozott. 1993-2003 között szabadfoglalkozású, 2004 óta a Nemzeti Színház tagja.

1989-ben filmrendezőként is bemutatkozott a sajátos hangvételű Legényanyával. Sokoldalú, fanyar egyéniség: gyakran alakít ironikus, groteszk, végtelenül emberi, kiszolgáltatott figurákat.

1980 - Ripacsok

0 Tovább

Kutya úr ma lenne 86 éves

Az egész ország ismerte a becenevét: ő volt a Kutya, illetve a Kutyu. A Nemzet Színésze, a magyar színházművészet egyik legismertebb karakterszínészeként főként epizódszerepeket alakító Raksányi Gellért 1925. július 19-én Raksányi Árpád és Durkó Margit fiaként született Szigetváron. Dunántúli családból származik, melynek nemessége a XIII. századból datálódik. Felmenői értelmiségiek, a közélet jeles szereplői, ő viszont színész lett, minden akadály ellenére.

1947-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, végül a Nemzeti Színház társulatának tagja lett, ötvenhárom éven keresztül megszakítás nélkül itt játszott, 1989-től a társulat örökös tagjaként.

Átélte a 20. századi magyar színjátszás keserveit és örömeit. Mellőzték és ünnepelték. "1944-ben léptem először színpadra... Rumlis világ volt, bomba robbant az előadás alatt. Aztán egy kis sérüléssel, egy kis fogolytáborral megúsztam, elindult az élet, színészóriásokkal hozott össze a sors a Nemzeti Színházban".

Jó pályakezdés után zord idők jártak rá, tehetségéhez méltatlan szerepeket kapott. De mint "előadásmentő", kitűnő memóriájú színész, hozzájutott egy-egy neki való figurához is.

Több mint ötven filmben és televíziós produkcióban szerepelt. Felejthetetlen alakítása a türelmes és a munkájára büszke gondnoka, Kutya úr (tisztességes nevén Hegyi Bernát) a Szomszédok című tévéfilmsorozatban. Raksányi, aki ekkor már igazi színészlegendának számított, saját becenevén szerepelhetett a sorozatban

0 Tovább

A nagy mesemondó

Buga Jakab szerepében vált egy csapásra az ország kedvencévé. Hangját a színházba csak alkalmanként járó közönség is minden bizonnyal felismeri. Doktor Bubó , Frakk , Columbo - mind az ő hangján vált maradandóvá, de nemzedékek egész sora nőtt fel a Magyar népmesék című sorozaton. Szabó Gyulát természetesen nem ismertebb szinkronszerepei miatt választották maguk közé a nemzet halhatatlanjai: több mint ötvenévnyi színházi pályafutása során közel hatvan darabban láthattuk főbb szerepben.

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész ma 81 éve, 1930. július 15-én született Kunszentmártonban, a család kilencedik gyermekeként. Már fiatalon ministrált és igét tanult, ugyanis pap szeretett volna lenni - aztán mégis inkább Thália papja lett, de csak jelentős kerülővel.

A második világháború után került Budapestre, ahol édesapja nyomására előbb szakmát tanult a Csonka János Gépgyárban, közben felvették a Zeneakadémiára, de mivel a gyárban három műszakban kellett dolgoznia, felhagyott a zenei tanulmányokkal. Az inasévek alatt, az iskola önképzőkörében diáktársaival megtanulták Az ember tragédiája két színének dialógusait, ezért jutalmul jegyet kaptak a Nemzeti Színház előadására. Ez az élmény döntő lökést adott neki ahhoz, hogy színész legyen.

Mint fiatal munkás is nagy lelkesedéssel vett részt az üzemi színjátszó csoport munkájában, innen jelentkezett néhány társával együtt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Voltaképpen nem is gondolta egészen komolyan, mégis megtörtént a hihetetlen: első nekifutásra felvették, méghozzá olyan időszakban, amikor a 12 ezer jelentkezőből 48 főt vettek fel.

1954-ben, friss diplomával a kezében a Petőfi Színházhoz szerződött. Első szerepe Boka figurája volt a Pál utcai fiúkban. majd a Jókai Színház tagja lett. Évtizedekig vezető színésze volt a Thália Színháznak, ahol emlékezetes, óriási sikerű produkciók részese volt. A Thália megszűnése után tagja volt a rövid életű Arizona Színháznak, majd az ugyancsak pár évig működő Művész Színháznak is, ezután a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz kötötte szerződés.

Az Ifjú szívvel (1953.) című film után főszerepet játszott Zsigmond Vilmos vizsgafilmjében, a A földben (1955.)

0 Tovább

Haumann Péter, a Jóban Rosszban sztárja

Mindent el tud játszani. A legsokoldalúbb színészegyéniségek egyike, aki gazdag pályafutása során minden műfajban szerepet kapott és alakítása mindig hiteles volt.

Haumann Péter (1941. május 17.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező ma 70 éves.

Szülei női fodrászok voltak, sokáig úgy volt, hogy a családi üzletet ő veszi majd át. Ő orvos akart lenni, a Toldy Ferenc Gimnázium színjátszó körében azonban az egyik tanár felismerte tehetségét, és a színi pálya felé irányította. Érettségi után az orvosi egyetemre és a Színház- és Filmművészeti Főiskolára is jelentkezett, s nyomban fel is vették színész szakra, így 1959-1963 között a főiskola növendéke volt. A debreceni Csokonai Színháznál indult karrierje. 1966-1970 között a Pécsi Nemzeti Színház társulatának tagja lett. Vidéken töltött évek után a Szókratész védőbeszédének köszönheti Haumann Péter, hogy Budapestre került. A Dunántúli Színházak Fesztiválján látta meg ugyanis Gyurkó László, aki szerződést ajánlott neki az újonnan alakuló 25. Színházban. 1970-ben 2 évre leszerződött a színházhoz.

Ezután rövid ideig játszott a József Attila Színházban, 1973-ban mintha megállapodott volna: Ádám Ottó felkérésére Madách Színházhoz szerződött, ahol számos jelentős szerepet játszott, és a társulat vezető művésze lett, s egészen 1988-ig ott is maradt. A Macskák című Webber-musicalben több mint háromszáz alkalommal lépett fel.

1988-ban a Nemzeti Színház tagja lesz, de csak 1991-ig, amikor a tiszavirág életű Arizona Színházban (1991-93.) játszott, aztán pár hónap erejéig a Radnóti Miklós Színházban bukkant fel. Majd végre - saját szavai szerint is - megtalálja otthonát a Katona József Színházat, melynek tagja 1994 óta , de a Játékszínben és a Centrál Színházban is több darabban fellép.

Már első jelentős szerepe, a Platón műve alapján készült Szókratész védőbeszéde című monológ országosan ismertté tette: fiatalon is hitelesen személyesítette meg az agg, halálra ítélt filozófust, a két és félórás művet súgói segítség nélkül mondta el. A Katona József Színházban, a Sufniban idén február közepe óta ismét látható.

Emlékezetes színészi alakítása volt az Állítsátok meg Arturo Uit címszerepe, a Sok hűhó semmiért Benedekje, a Hamlet Claudiusa, A velencei kalmár Shylockja , a Vízkereszt vagy amit akartok Malvoliója.

0 Tovább

Psota a "félelmetes tragika" és a "hihetelen komika"

"Elementáris színésznő, hatalmas mágus, fenomenális, fregmetikus színésznő. Nagyon-nagyon meg kéne ünnepelni, hogy létezik, él, mozog, dolgozik, és van nekünk ... az Irén."

(Garas Dezső)

A Kaukázusi krétakör szegény szolgálólányától a Koldusopera Pollyján át Yermáig mindent eljátszhatott. Nem lehetett beskatulyázni, tragédiától a komédiáig mindenben nagyszerűt alakított. A zenés színház világában is otthon van, ének- és tánctudása imponáló. Sanzonokat énekel és kabaréjelenetekben lép fel.

Ugyanakkor ki ne emlékezne a bájos rajzfilm, Frédi és Béni kalandjairól szóló rajzfilm Vilmájának hangjára , a Kukori és Kotkoda című rajzfilmsorozat Kotkodájára, vagy a népszerű Lujza és Jenő c. rádiókabaréra?

A ma 82 éves Psota Irén (Budapest, 1929. március 28. ) a Nemzet Színésze, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművésznő, énekesnő gyermekkorától színészi pályára készült. Eleinte Dávid Irén néven játszott.

A művésznőt igazi jelenségként tartják számon, aki egyszer látta, biztosan nem feledi többé. Mindene jellegzetes. Tehetsége már kisgyerekként is szikrázó volt, mindig és mindenhol színházasdit játszott, ahol énekelt, táncolt, s ahol - az egyszerűség kedvéért - övé volt minden szerep. Nem csoda hát, hogy a Színház- és Filmművészeti Főiskolán kötött ki, amit 1952-ben el is végzett. Még abban az évben leszerződött a Madách Színházhoz.

Több mint 50 filmben nyújtott felejthetetlen alakítást. Többek között: Mese a 12 találatról (1956.)

0 Tovább

Ma 80 éves Avar István, a Nemzet Színésze

Avar István 1931. március 20-án született a Heves megyei bányászfaluban, Egercsehiben. Tizennégy éves korában bányamunkásként már családfenntartó volt, hadifogságba esett apja helyébe lépve.

"Apám és nagyapám is bányász volt - mondja Avar István. Apám 14 éves korában kezdte a bányamunkát. 1942. július 31-én nagy robbanás volt Tokod-Erzsébet aknában, apám akkor Dorogon dolgozott. Én is ott laktam 11 éves gyerekként. 53-an haltak meg a sújtólégrobbanásban. A tragédiát egy belobbant benzinlámpa okozta. 53 koporsó volt kirakva a bánya udvaron. Felismerhetetlenségig szénné égett emberekből tettek darabokat a koporsókba. Rettenetes volt. 53 család gyászolt"

Nem készült színi pályára, a papi hivatás vonzotta, bár a helyi amatőr színjátszókörben szívesen szavalgatott. "Hároméves voltam és még nem ismertem a pénzt. Az utcán megállítottak - apámat hívták Nagy Bimbónak engem, pedig ő utána Kis Bimbónak - azzal: Na, Kis Bimbó, mondj egy verset! - Ha pénzt kapok - mondtam. Mindig egy fillért adtak, amit én fekete pénznek hívtam, mert azok olyan fekete színűek voltak. Így kezdtem el a verselést."

0 Tovább

Már a spájzban vannak az oroszok

Tíz évvel ezelőtt halt meg Sinkovits Imre A tizedes meg a többiek című film népszerű főszereplője.

A Kossuth-díjas művész, a Nemzet Színésze 1928. szeptember 21-én született Kispesten. Apja vendéglős volt. A gazdasági válság a 30-as években tönkretette a családi vállalkozást, nehéz időszak következett, de amikor Sinkovits Imre az Árpád Gimnáziumba került, apja már az Ilkovics étterem főpincéreként dolgozott. A gimnáziumban cserkész lett, és elmondása szerint ez sok mindenre megtanította. A leventemozgalomban is részt vett a II. világháború idején, de a cserkészet jobban vonzotta.

A háború alatt kármegfigyelő volt a margitszigeti víztoronyban és a szemlőhegyi víztározónál, majd a család Somogy megyébe költözött Horvátnádaljára, rokonokhoz. Ott hadimunkára fogták, lövészárkot ásott. Háromszor is megszökött az orosz fogság elől, mígnem véget ért a háború. A gimnáziumot 1945-ben folytatta, majd két év múlva leérettségizett. A cserkészek színjátszó előadásainak hatására jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben diplomázott. Olyan mesterektől tanulhatott, mint Somlay Artúr, Bajor Gizi, Makláry Zoltán, Kiss Manyi.

Még ebben az évben a Nemzeti Színházhoz szerződött (korábban a Belvárosi Színházban és az Ifjúsági Színházban már játszott), és feleségül vette Gombos Katalint, aki szintén a színészpályát választotta. Tehetségére hamar felfigyelt a közönség és a színikritikusok is. Olyan szerepekben tűnt fel, mint Kurrah a Csongor és Tündéből, Fortinbras a Hamletből vagy Caius Cassius a Julius Caesarból. Egyre jelentősebb szerepeket kapott, 1964-ben már ő játszotta Ádámot az Ember tragédiájában, egy másik Madách-darabban, a Mózesben pedig a címszerepet kapta. Az utóbbi drámában több mint 700 alkalommal láthatta a közönség.

1956. október 23-án sok más színésztársával együtt Sinkovits is csatlakozott a Műegyetem diákjainak kezdeményezéséhez, a Petőfi-szobornál elszavalta a Nemzeti dalt, amely a forradalom egyik jellegzetes momentumainak egyikévé vált. Mivel a forradalom leverése után nem volt hajlandó "önkritikát gyakorolni", fizetését a felére csökkentették, a színházon kívüli szereplésektől eltiltották. Két éven át egy műanyagipari szövetkezetnek készített gyerekjátékokat, de ezt is rossz néven vették, mondván, hogy tüntetésképpen csinálja. 1958-ban aztán az angyalföldi József Attila Színházhoz irányították, innen 1963-ban hívta vissza Major Tamás a Nemzetibe. Itt többek között Németh László és Sütő András darabjaiban kapott szerepet. Egész élete során a Nemzeti Színház tagja volt, ezt az öt évet kivéve.

Összesen több mint 50 filmben játszott, igen sokszor főszerepet. 1949-ben forgatta első filmjét, az Úttörőket, melyet soha nem mutatnak be. A Rákóczi hadnagya (1953.) és a Gábor diák (1955.) után az 1956-ban forgatott Szakadék és A csodacsatár című filmben (rendező Keleti Márton) játszott.

4 Tovább

Mi van ma?

blogavatar

Az adott nap fontos eseménye a múltból, napjainkból, képekkel, videókkal, sok információval................................................................ Az oldalt szerkeszti: Kis Márta

Utolsó kommentek