"Elementáris színésznő, hatalmas mágus, fenomenális, fregmetikus színésznő. Nagyon-nagyon meg kéne ünnepelni, hogy létezik, él, mozog, dolgozik, és van nekünk ... az Irén."

(Garas Dezső)

 

 

 

A Kaukázusi krétakör szegény szolgálólányától a Koldusopera Pollyján át Yermáig mindent eljátszhatott. Nem lehetett beskatulyázni, tragédiától a komédiáig mindenben nagyszerűt alakított. A zenés színház világában is otthon van, ének- és tánctudása imponáló. Sanzonokat énekel és kabaréjelenetekben lép fel.

Ugyanakkor ki ne emlékezne a bájos rajzfilm, Frédi és Béni  kalandjairól szóló rajzfilm Vilmájának hangjára  , a Kukori és Kotkoda  című rajzfilmsorozat Kotkodájára, vagy a népszerű Lujza és Jenő  c. rádiókabaréra? 

A ma 82 éves Psota Irén (Budapest, 1929. március 28. ) a Nemzet Színésze, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművésznő, énekesnő gyermekkorától színészi pályára készült. Eleinte Dávid Irén néven játszott.

 A művésznőt igazi jelenségként tartják számon, aki egyszer látta, biztosan nem feledi többé. Mindene jellegzetes. Tehetsége már kisgyerekként is szikrázó volt, mindig és mindenhol színházasdit játszott, ahol énekelt, táncolt, s ahol - az egyszerűség kedvéért - övé volt minden szerep. Nem csoda hát, hogy a Színház- és Filmművészeti Főiskolán kötött ki, amit 1952-ben el is végzett. Még abban az évben leszerződött a Madách Színházhoz. 

Több mint 50 filmben nyújtott felejthetetlen alakítást. Többek között: Mese a 12 találatról (1956.)

 

Csendes otthon (1957.)

Szent Péter esernyője (1958.)

A sok fergeteges alakítása közül is kiemelkedik  a Makk Károly 1958-ban készített filmjében (Ház a sziklák alatt) púpos Tera szerepében.

Rangon alul (1960.)

Napfény a jégen (1961.) 

 

Játszotta Mátyás király feleségét, Beatrixet a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964.)  c, filmben . Emlékezetes az Iszony (1965.) , az  Én vagyok Jeromos (1970.)  .Bordélyházi madámot  játszott az  Egy erkölcsös éjszakában  (1977.)

Szabadíts meg a gonosztól (1979.)  ,  Buborékok (1983.) stb.

Psota Irén 1980-ban a Népszínház, majd 1983-ban a Nemzeti Színház tagja lett, de 1990-ben visszatért a Madáchba. A Madách Színházban olyan színészóriásokkal játszott együtt, mint Pécsi Sándor, Kiss Manyi, Tolnay Klári, Gábor Miklós. Minden műfajban otthon érzi magát. Az általa ábrázolt alakoknak szinte nincsenek határai. Groteszk, olykor fanyar, temperamentumos, szelíd, vad, kemény, lágy, letisztult, vibráló. Minden szerepét összetetten, egyedi módon ábrázolja. A tragédiákban finoman meg tudja csillogtatni a humort, épp úgy, mint a vígjátéki szerepeiben a rejtőzködő tragédiát. Teszi mindezt a csak rá jellemző egyedi, utánozhatatlan gesztusaival, senkivel össze nem téveszthető orgánumával.

Macskajáték - Örkény Színház

 Bertolt Brecht: Koldusopera  - Madách Színház

Apácák - musical; Örkény Színház

Az 1990-ben a Madách Kamara Színházban (Örkény Színház) bemutatott (2004-től a  Karinthy Színházban is)  Roncsderby c. "magányos musical"-ben egy magányos asszony történetét játssza és dalolja el, aki hirdetések és társkereső gmk. útján keresi élete, párját, társát, szerelmét, az igazit. Teli vággyal, szenvedéllyel, humorral, kétségbeeséssel és öniróniával. Nemcsak eljátssza, de eltáncolja, végigdalolja ezt az estét, vérbeli Psota módon. Vidám kupléktól, a fülbemászó slágereken át, vad rock számoktól a megrendítő áriáig.

 Doktor Herz - Madách Színház (1988.)

      

 A vörös malom című musicalt 1994. december 31-én mutatta be a Madách Színház Psota Irénnel a főszerepben.

 

"Csodálatos, gazdag szakmai életem volt. Igazságtalan lennék, ha bármelyik szerepem is kiemelném, imádtam mindegyiket, megszenvedtem mindegyikkel, míg teljesen az enyémek lettek.de olyan jó, hogy ma is fölidézhetem őket önálló estemen - mondta a művésznő"

Munkáját a szakma 1959-ben Jászai Mari-díjjal jutalmazta, 1966-ban megkapta a legrangosabb elismerésnek számító Kossuth-díjat a Koldusopera nagy sikerű torinói fesztiválszereplése és a Yerma című Garcia Lorca-darab címszerepéért. Érdemes művész 1976-ban lett, Kiváló művész pedig 1982-ben, a Fővárosi Nívódíjat 1990-ben adományozták neki, az Erzsébet-díjat 1992-ben, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével 1994-ben jutalmazták, Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában pedig 1996-ban.

Önéletrajzi ihletésű könyvei:  Szerelmeim, szerepeim és a szemtanúk; Psota; Csak a halálom előtt olvasható el, de siess!.  Hangját több zenei lemez is őrzi.


 

 

Psota Irén a közeljövőben a tévében:

Légy jó mindhalálig   - FilmMúzeum, 2011-04-03 16:00