Az egész ország ismerte a becenevét: ő volt a Kutya, illetve a Kutyu. A Nemzet Színésze, a magyar színházművészet egyik legismertebb karakterszínészeként főként epizódszerepeket alakító Raksányi Gellért 1925. július 19-én Raksányi Árpád és Durkó Margit fiaként született Szigetváron. Dunántúli családból származik, melynek nemessége a XIII. századból datálódik. Felmenői értelmiségiek, a közélet jeles szereplői, ő viszont színész lett, minden akadály ellenére.
1947-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, végül a Nemzeti Színház társulatának tagja lett, ötvenhárom éven keresztül megszakítás nélkül itt játszott, 1989-től a társulat örökös tagjaként.
Átélte a 20. századi magyar színjátszás keserveit és örömeit. Mellőzték és ünnepelték. "1944-ben léptem először színpadra... Rumlis világ volt, bomba robbant az előadás alatt. Aztán egy kis sérüléssel, egy kis fogolytáborral megúsztam, elindult az élet, színészóriásokkal hozott össze a sors a Nemzeti Színházban".
Jó pályakezdés után zord idők jártak rá, tehetségéhez méltatlan szerepeket kapott. De mint „előadásmentő”, kitűnő memóriájú színész, hozzájutott egy-egy neki való figurához is.
Több mint ötven filmben és televíziós produkcióban szerepelt. Felejthetetlen alakítása a türelmes és a munkájára büszke gondnoka, Kutya úr (tisztességes nevén Hegyi Bernát) a Szomszédok című tévéfilmsorozatban. Raksányi, aki ekkor már igazi színészlegendának számított, saját becenevén szerepelhetett a sorozatban
A legenda szerint hároméves volt, amikor egy vadászaton kutyák hívták fel a hajtók figyelmét az eltévedt kis Gellértre, innen származott a ragadványnév.
Ezzel szemben Raksányi Gellért ezt mondta: "Kitalálhatnék érdekes történetet erre, például azt, hogy hároméves koromban lemaradtam a vadászatról, majdnem „megsréteztek”, de a kutyák megmentették kispajtásukat... De nem. A tábori kórházban kaptam egy levelet azzal a címzéssel, hogy édes kis kutyám... Így került át a szakmába és ragadt rám a Kutya név. "
Jelentősebb színpadi szerepei között volt Biberach (Katona József: Bánk bán), Szmirnov (Csehov: A medve), a postás. Illyés Gyula Fáklyalángjában (1963.) Horváth Mihály, Csurka István: Döglött aknák című darabjában az orvos szerepét játszotta.
Játszott többek között a Rákóczi hadnagya (1953.),
a Kristóf, a magánzó (1965.) a Húsz óra (1965.) című filmben,
a Rózsa Sándor című tv-sorozatban.
2000-től a Magyar Színházban játszott.
2003-ban különleges irodalmi összeállítással lepte meg a versszerető magyar közönséget. CD-jén drámai átéléssel és emberi közvetlenséggel szólaltatta meg a címadó Szózat mellett többek között Tompa Mihály, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor költeményeit.
2005-től a Magyar Színházban Rejtő Jenő A néma revolverek városa című regényének színpadi változatában a részeg házmestert játszotta.
Művészetét a legrangosabb kitüntetésekkel ismerték el. 1966-ban Jászai Mari-díjas lett, 1978-ban érdemes művész, 1989-ben kiváló művész lett. A Kossuth-díjat 1992-ben, a Nemzet Színésze címet - az első tíz művész között - 2000-ben kapta meg.
Raksányi Gellért robosztus alkata, jellegzetes, zengő orgánuma, szépen megformált beszéde és karakterformáló képessége, melyet a pontosság és a humor jellemzett a magyar színházművészet egyik legismertebb karakterszínészévé tette. Utolsó alakítása a Magyar Színházban a házmester szerepe volt az Andersen, avagy a mesék meséje című darabban.
Raksányi Gellért a közeljövőben a tévében:
Szomszédok - Movies 24, 2011-07-18 13:20, 2011-07-19 07:50
Utolsó kommentek