Az 1937. április 28-án (al-Audzsa) született politikus, Szaddám Huszein egy személyben volt államfő, a hadsereg főparancsnoka, a Forradalmi Parancsnokság tanácsának elnöke és a Baath párt iraki parancsnokságának titkára és a párt fegyveres szárnyának első embere, miközben három vesztes háború fűződik nevéhez (Irán, Kuvait, illetve az Amerikai Egyesült Államok).
Szaddám egyszerű parasztfiúból küzdötte fel magát először merénylővé, majd vallatótisztté, később politikai orgyilkossá, mielőtt elnök vált belőle. Politikai pályája tulajdonképpen 1957-ben kezdődött, amikor csatlakozott az akkor még illegális Baath párthoz. Egy évvel később letartóztatják, mert megölte sógorát. Hat hónapot tölt börtönben. Az 50-es évek végén már ismét aktív, részt vesz egy Baath-párti puccskísérletben, amelyet azonban levernek és Szaddám Huszein Egyiptomba menekül (1960-ban távollétében halálra ítélik), ahonnan 1963. februárjában tér haza, miután megölik Abdil Karim Kaszemet, az akkori rendszer erős emberét.
1968. júliusában a Baath párt hatalomra jutása nyomán előbb a belbiztonsági erők vezetője. Szaddám vallatótisztként kínozta a politikai ellenfeleket. A kormányzatból azonban hamar kiszorították pártját, és újra az üldöztetés évei jöttek.
Mint politikai orgyilkos félelmetes hírnévre tett szert. Több tisztogató akciót is levezényelt a párton és az államszervezeten belül, míg végül 1979. júliusában megszerezte a hatalmat. Hat nappal azután, hogy elnökké nyilváníttatta magát, 20 vezető párttisztviselőt és katonai parancsnokot öletett meg összeesküvés vádjával. Elnökként túlélt számtalan ellene irányuló puccsot, merényletet, ellenfeleit pedig egyszerűen lelövette vagy kivégeztette. A Dudzsail iraki síita faluban 1982-ben 148 embert öltek meg az iraki biztonsági erők, megtorlásul egy Szaddám Huszein elleni merényletkísérlet miatt.
1980. szeptemberében indította meg az Irán elleni háborút. A nyolcéves háború azonban kudarccal végződik. 1988. március 28-án vegyi fegyvereket vet be Halabdzsa kurd város ellen, az akciónak becslések szerint 5000 civil halottja volt. 1990. augusztusában következik az úgynevezett Öböl-háború, Kuvait lerohanása. A következő évben elfojt egy déli síita felkelést és ezt egy észak-iraki kurd lázadás leverése követi.
2003. tavaszán megindul az amerikaiak támadása, amely Szaddám Huszein rendszerének bukásához vezet. A 69 éves exdiktátor hónapokig bujkál, s csak 2003. december 13-án tudják elfogni az amerikaiak, szülővárosa, Tikrit közelében. Közel két éven át egy titkos börtönben őrizték egy amerikai támaszponton.
Pere, pontosabban a 148 síita lemészárlásával végződött 1982-es dudzsaili mészárlás pere 2005. október 19-én kezdődött, de Szaddám Huszein már az előző nyáron, a vizsgálóbíró első kihallgatásán visszautasította a háborús bűnök és a népirtás vádját. 2006. augusztus 21-én újabb per kezdődik Szaddám Huszein és társai ellen, ezúttal azzal a váddal, hogy több tízezer kurd halálát okozták 18 évvel ezelőtt Irak északi részén.
2006 novemberében megszületik a halálos ítélet, kötél általi halálra ítélik. Az iraki fellebbviteli bíróság december 26-án elutasította a vádlottak fellebbezését, és közölte, hogy Szaddám és két alvezére halálos ítéletét 30 napon belül végre kell hajtani. Az iraki hatóságok az ítéletet virradat előtt, az íd al-adha muzulmán vallási ünnep kezdete előtt kívánták végrehajtani.
Szaddám ügyvédei az utolsó pillanatig harcoltak a kivégzés elhalasztásáért: pénteken egy amerikai szövetségi bíróságtól kérték, hogy a volt elnököt ne helyezzék át az amerikai hadsereg őrizetéből az iraki hatóságok felügyelete alá. Az ítélet kimondása után, de még fellebbezésének elutasítása előtt Szaddám Huszein az "iraki néphez" intézett levelében közölte: mártírként hal meg, aki "feláldozza magát" a népéért. Felszólította az irakiakat: maradjanak egységesek az amerikai és iráni ellenségekkel szemben.
Az akasztás
Az iraki bíróság ítéletét 2006. december 30-án szombaton, magyar idő szerint hajnali négy óra előtt hajtották végre. A helyszínt kezdetben titokban tartották, de szombat délelőtt Számi al-Aszkari, Núri al-Máliki kormányfő munkatársa, aki jelen volt a kivégzésen, bejelentette: az ítéletet Észak-Bagdadban, az iraki katonai hírszerzés kázimíjai laktanyájában hajtották végre reggel fél 6 és fél 7 között.
A kivégzésről videófelvétel készült, ennek egy részét az iraki köztelevízió és más arab tv-csatornák szombat reggel, néhány órával Szaddám Huszein kivégzése után leadták. A felvételen látszik, amint a símaszkos ítéletvégrehajtók Szaddám nyaka köré helyeznek egy fekete anyagot, majd a kötelet, majd pedig ahogy az exdiktátor az akasztófa felé tart. A halál beálltát a tv-k nem sugározták.
Csak erős idegzetűeknek:
Utolsó kommentek