Ady Endre szül. 1877. november 22-én született Érmindszenten (Szatmár m.). Középiskoláit 1896-ban fejezte be Zilahon, 1896-tól 1900-ig jogász és újságíró Debrecenben, 1900-1903: újságíró Nagyváradon. Itt találkozik Lédával, a nagy szerelemmel. 1904-ben megy először Párizsba. Budapestre jövet egy ideig a Budapesti Napló, majd a Nyugat belső munkatársa, 1911-től kezdve sokat betegeskedik, idejének nagy részét szanatóriumokban tölti. 1915-ben megnősül, feleségül veszi Boncza Bertát (Csinszkát). Ettől kezdve felváltva Budapesten és Csucsán, felesége birtokán él. Meghalt 1919. január 27-én.

A Nyugat előtt és a Nyugattal együtt Ady jelentette a századfordulón a totális lázadást irodalmunkban; ám ő nemcsak az irodalomban, hanem a magyar glóbuszon is felfordulást akart és hirdetett. Ízig-vérig újságíró volt, de Heine-i ambícióval és Nietzsche-i küldetéstudattal. Személyisége mélyen megosztotta kortársait, híveit és ellenfeleit egyaránt. A tízes évek fiatal nemzedékének épp úgy anyanyelve volt Ady költészete, mint az 1960-as, 1970-es évek ifjúságának József Attiláé.

Ő volt az, akiben teljes lett az idő, akinek elébe jutottak az előfutárok, aki kimondta a szót, amit ki kellett mondani. Az egész nemzedék köréje csoportosult, olyannyira, hogyha a régi egyéniségtisztelő iskola hívei lennénk, Ady Endre koráról kellene beszélni. Adyban volt valami prófetikus, volt benne valami a "jelből, amelynek ellentmondatik". Az első pillanattól kezdve, amint feltűnt, egyszerre formát kapott az addig kaotikus irodalmi tudat: Ady neve két ellenséges táborra osztotta az embereket, egyszerre mindenki pontosan tudta a helyét...Jelentősége messze elhagyta az irodalom határait, és a pro vagy kontra Ady-állásfoglalás politikai és világnézeti felfogások elkeseredett szembenállását váltotta ki... A nemzedék többi íróját is Ady Endre magyarázza meg - nem mintha Ady hatása nagyobb kortársaira jelentékeny lett volna, hanem, mert nem lettek volna azok, akik, Ady Endre aurája nélkül, az Ady körüli harcok, az Ady által megindított nagy áttörés, az Ady mögé csoportosuló társadalom lendülete nélkül.  

 /Szerb Antal/  

Úgy forradalmár, hogy hozza magával a nagy nemzeti hagyományokat, amelyek ellen szakadatlanul harcol. Mint öntudatos kisnemes átkozza el a nemesi örökséget. A protestáns prédikátorokban, a kurucokban, Csokonaiban, Vajda Jánosban tudja a saját elődeit. Indulatosan átélt magyarságtudattal áll ki a nacionalizmus ellen. És mindezt merőben új verseléssel.

Saját bevallása szerint nem érdekelte egyéb, mint "politika és szerelem". Szerelmi költészete szakítás minden hagyománnyal. Hatottak rá a világirodalom szimbolista dekadensei, de túllépett rajtuk: az álszemérem nélküli szenvedélyes szerelem új hangú dalnoka lett. Úgy egy évtizedig Léda volt az ihletője, majd más asszonyok, végül végső éveinek nagy szerelmi élménye: a felesége.               

                            HÉJA-NÁSZ AZ AVARON

Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.

Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.

Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.

Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az őszi avaron.

              .

Szerelmi költészet szenvedélyes őszintesége, politikai kiállás a hivatalos szenteskedés ellen. És az is politika, amikor hírül adja vallásos gyötrődéseit. Van egy mélységes, protestáns hagyományokon alapuló istenélménye, de úgy, hogy antiklerikális minden vallással szemben.

A háború idején több kötetnyi verset írt Ady, ezekből válogatta Hatvany Lajos segítségével A halottak élén (1918) anyagát. Bár néhány jelentős vers kimaradt, a gondos mérlegelés eredményeként olyan kötet született, melyhez hasonló színvonalú verseskönyvet a Vér és arany (1907) óta nem találunk életművében.

  

 MAG HÓ ALATT

Gyötrött és tépett magamat
Régi hiteiben fürösztve
Vérből, jajból és lángból
Szedegetem össze
S elteszem mint életes holtat.

Kell még Tegnapról hív tanu
S kell talán az én hadi-sarcom,
Hogy drága mementóként
Fölemeljem arcom
Egy új emberű új világra.

Vád nélkül széttekintgetek
Majd vertségek és diadalmak
Földjén, hogy a kaoszból
Harsos igét halljak,
Vagy harsos igét én hallassak.

Hős emberségem, várakozz,
Szép álmokat aludj, lefénylett
Jós és jó magyarságom,
Hívni fog az élet
S föltámadások örök Rendje.

Most tél van s szegény mag-magam
Megnémítva és behavazva
Rendeltetés hitével
Őrzöm meg tavaszra,
Igazimnak sarjadásáig.