Szeretem az eleven szerelmet, a felforgató humort, a lehetetlent és az illúziót. Szeretem a fiatal, szabad emberek nevetését. Gyűlölöm a lemondást, a türelmet, a hivatásos hősiességet és minden kötelező szépérzést. Félek, hogy megismerem a korlátaimat. (R. Magritte) |
A belga szürrealista iskola vezéralakját René Francois Ghislain Magritte-t (1898. november 21. — 1967. augusztus 15.) gyermekkori tragédia tette fogékonnyá a szürreális megragadására.
13 éves korában elvesztette anyját, aki egy folyóba ölte magát. Két hét múlva találták meg, a fejét hálóinge fedte. A festő számos képén találunk fedett, leplezett fejű alakokat, víz előtt fekvő testeket, koporsóba zárt személyeket. A festő nem volt tudatában képei sodró üzenetének, ösztönösen festett. Ha viszont nem ismernénk ezt az élettörténeti adalékot, kevesebbet tudnánk a művek tudattalan üzenetéről. Mindenkinek meg kell értenie a Magritte által összekötött valóságsíkokat, hogy az ezek kölcsönhatásából adódó jelentést magát megfejthesse. Misztikus világában csak az tud tájékozódni, aki elfelejti a szokványos világ képét. |
KÉPEIBŐL
A futurista festészet és Chirico hatására kezdett foglalkozni a szürrealizmussal. Képein Freud gondolataiból kiindulva a tudatalatti szimbólumok ábrázolásával kereste a dolgok közötti összefüggéseket. Tárgyai misztikus szürreális jelentést hordoznak.
A nyilvánosság érdeklődése az 1960-as években nőtt meg jelentősen művei iránt. Munkái tudatformálóan hatottak a nagyközönség számára. Képzetei különösen a pop-art, a minimalista és a konceptualista művészeket ihlették meg. 2005-ben a 9. helyet érte el a De Grootste Belg (a legnagyobb belga) vallon listáján. A flamand listán a 18. lett.
Filozófia a budoárban
PAUL ÉLUARD : René Magritte
Szem grádicsai
A formák lécein át
Folytonos lépcsők
Pihenők nélkül
Egyik felhőbe burkolózik
Másikat nagy kés vágja el
Megint másikra egy fa göngyölödik
Mint egy szőnyeg
Mozdulatlanul
Minden lépcső el van takarva
Zöld lombok szerteszórtan
Széles mezõk leszámított erdõk
Ólmos korlátok karjai közt
A tisztások térségeire
A reggel lágy tejében
Beissza a homok a napsugárt
A tükrökben suhanó árnyakat
Sápadt fagyos vállaikat
Látványos mosolyaikat
Sérthetetlen gyümölcsök árnyalják a fát.
Somlyó György fordítása
Utolsó kommentek