Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

200 éve született a Tamás bátya kunyhójának írója

1850-ben szigorú törvényt hoztak az Egyesült Államokban: börtönbüntetés járt azért, ha valaki szökött rabszolgát fogadott a házába. Ráadásul a déliek nyomására ezt a törvényt a szabad államok területére, Északra is kiterjesztették, ahol az emberek többsége ellenezte a rabszolgatartást.

Ez az embertelen intézkedés és számtalan fájó személyes élmény késztette Harriet Beecher Stowe-t a Tamás bátya kunyhója megírására. A regénynek a maga korában is hatalmas sikere volt, már a megjelenését követő évben több százezer példányban fogyott el, és rövid időn belül sok nyelvre lefordították. Ám még ennél is fontosabb, hogy jelentős szerepe volt a közvélemény átformálásában és a rabszolgaság eltörlésében. A ma szentimentális ifjúsági regényként olvasott műalkotás saját korában puskaporos hangulatot, heves indulatokat kiváltó politikai kiáltványként robbant a köztudatba. Tamás bátya kunyhója "úgy tartozik hozzá az Egyesült Államokhoz, mint Petőfi költészete Magyarországhoz" .

"Világtörténeti cselekedet volt ez a könyv. Megmutatta az egész világnak Amerika szégyenét, arabszolgaságotHarriet Beecher Stowe könyve betöltötte hivatását. De csodálatos módon nem felejtették el azóta sem. Ma is százezrek olvassák szerte a világon, színdarabokat faragnak, mozidarabokat csinálnak belőle, és nincs nap, hogy sokan-sokan meg ne siratnák a nemes szívű, vallásos lelkű, öreg négert, Tamás bátyát, Úgy látszlk, még mindig van mit tanulnunk ebből a könyvből. Rabszolgák nincsenek bár; de még mindig megesik, hogy különbséget teszünk ember és ember között, és nem tudjuk elképzelni, hogy ami nekünk s a magunk fajtájú embemek fáj, az éppen úgy fáj a másfájta embernek is." - írta Benedek Marcell.

0 Tovább

Dömdödöm

Ma lenne 75 éves Lázár Ervin, akit főként meseíróként azonosít a köztudat, s erre maga is mindig büszke volt. Gyermektörténeteinek elsöprő sikere - A Négyszögletű Kerek Erdő, Berzsián és Dideki, A hétfejű tündér, a Szegény Dzsoni és Árnikából 1983-ban film készült, művei rengeteg rádiós és színpadi feldolgozásban élnek tovább - többnyire elfeledteti velünk, hogy nem kizárólag a mese műfajával foglalkozott.

A Kossuth-díjas író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja 1936. május 5-én született Budapesten, de szülőföldjének Alsó-Rácegrespusztát tekintette, ahol egész gyerekkorát töltötte. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre, majd Sárszentlőrincre járt át iskolába. Olvasni még az iskola elkezdése előtt megtanult, s attól kezdve az irodalom, a könyvek szeretete meghatározó volt számára.

Tízéves korában a székesfehérvári ciszter gimnáziumba iratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, hazahívták és egy öreg tanár magántanítványa lett Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szülei, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

0 Tovább

Spiró György a korszak krónikása

Körülbelül huszonhat évvel ezelőtt, Szigligeten, egy kezdő drámaíró átnyújtotta nekem első kötetét, a Kőszegőket. Meglepve olvastam ezeket a keserű szenvedéllyel megírt, időben és térben szerteszét burjánzó darabokat, amelyek egy megszállt és - akkor úgy tűnt - reménytelen helyzetben lévő országban történelmi létkérdésekkel foglalkoznak. Valami egészen különös szellemi izgalom feszült ezekben a darabokban, egyszerre emlékeztettek Schiller a Haramiákjára és az érett Sartre Az ördög és a jóisten című egzisztencialista darabjára. Igazi fiatalkori, semmiféle engedményt nem ismerő művek voltak ezek, kócosak és forradalmiak, és aggódva mérlegeltem, hogy vajon mi vár a szerzőjükre ebben a környezetben, ebben az országban, ahol a tehetség általában kihívásnak minősül s ennek megfelelően büntetik.

Kertész Imre (2002. szeptember 27.)

Ma ünnepli 65. születésnapját Spiró György Kossuth-díjas író, költő, irodalomtörténész. 1946. április 4-én született Budapesten. Apja mérnök, anyja színésznő volt. Magyar-orosz-szerb-horvát szakon diplomázott az ELTE Bölcsészkarán 1970-ben, illetve 1972-ben. Az Újságíró Főiskolán szociológus-diplomát szerez 1972-ben.

1970-71-ben a Magyar Rádióban újságíró-gyakornok. 1971 és 75 között a Corvina Kiadó szerkesztője. 1975-től három évig ösztöndíjas aspiráns. Az MTA kelet-európai kutatócsoportjának, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának tudományos munkatársa. 1978-tól a világirodalmi tanszéken, 1991-től az esztétika tanszéken tanít. 1981-ben kandidátus, 1997-ben habilitált professzor. Az ELTE Esztétika és Kommunikáció Tanszékének egyetemi docense.

1981 és 1992 között dramaturg a kaposvári Csiky Gergely Színházban. 1992-1995-ben a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója. 1990-1997-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára 2008-tól nyugdíjas. Budapesten él, két gyereke van.

A Szépirodalmi Könyvkiadó jelentette meg először 1974-ben Kerengő című regényét. Első nagyregénye az Az Ikszek szintén a kiadó gondozásában jelent meg 1981-ben. A következő évben drámakötete A békecsászár címmel (négy drámát tartalmazott) jelent meg.

Spiró György több mint egy évtizedig asztalfióknak írta színdarabjait. Saját bevallása szerint dühében vetette papírra Kerengő című regényét, mert rájött, idehaza drámaírással nem lehet rangot szerezni. 1983. október 28-án mutatta be a Budapesti Katona József Színház Az imposztor című komédiáját. A mű előzménye az író Az Ikszek című regénye. A darab Major Tamás számára készült (és bizonyos értelemben róla szól), aki halála előtt nem sokkal eljátszotta a főszerepet. A rendező Zsámbéki Gábor volt. Ötven alkalommal került színre. Az író eddigi pályafutása során ezzel a darabbal aratta élete első közönségsikerét.

0 Tovább

„Ösztönösen írok minimalista történeteket”

Ma ünnepli 75. születésnapját a közmondásosan kevés szavú, zárkózott Bodor Ádám Kossuth- és József Attila-díjas író.

1936. február 22-én Kolozsvárott született református, felső-középosztálybeli családban. Édesanyja, a székely Tóháti Ida felmenői között számos tisztviselőt találunk. Bankigazgató édesapját, a mérsékelten konzervatív, hívő, nagy tekintélyű Bodor Bertalant 1944-ben a budapesti székhelyű Országos Pénzintézeti Központ és a Pesti Takarékpénztár és Hitelbank élére helyezték. A háború után meghívták a debreceni kormányba, de a család inkább visszatelepült Kolozsvárra.

Kolozsvárott a kommunista hatalomátvétel után a családra a nélkülözés évtizedei vártak. A koros apát koholt vádak alapján elítélték a Márton Áron-féle politikai perben, és csak 1955-ben engedték szabadon. Magát Bodor Ádámot, a Református Kollégium diákját 16 éves korában, 1952-ben államellenes szervezkedés és röpcédulák terjesztése vádjával elítélték és letartóztatták. A szamosújvári politikai börtönben tartották fogva két évig. Társaival együtt egyikük állami kitüntetésben részesülő apjának közbenjárására szabadult. Szabadulása után volt gyári munkás, majd a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanult. A diploma megszerzése után dolgozott a kolozsvári egyházkerületi levéltárban, majd egy fordító-másoló irodában.

Erdély vallási és kulturális sokszínűsége, a magyar, a szász és a román kultúra szétválaszthatatlan keveredése, s egyszersmind a közeg kelet-európai letargikussága, szegénysége, kiszolgáltatottsága jelentett meghatározó élményt a későbbi író számára, műveiben részint ezt a kettősséget igyekszik megragadni.

0 Tovább

A Ponyvaregény sztárja, Travolta

John Travolta amerikai színész, producer, rendező, a hetvenes évek szupersztárja, ma is az egyik legjobban kereső filmsztár 57 éves.

1954. február 18-án született a New Jersey állambeli Englewoodban. Ő volt a legfiatalabb a hat gyerek közül. Apja egykor profi futballista volt, majd üzletember lett, anyja pedig főiskolai tanár volt, drámaelméletet oktatott. Késői gyerekként valóságos csodát jelentett a vallásos katolikus szülőknek, ezért nagy szabadságot engedtek a gyerkőcnek, aki egyik unokatestvére példáját követve mindenáron színész akart lenni. John tizenkét évesen már egy helyi színjátszó csoport tagja volt, musicalekben és matinékon lépett fel. Közben ének- és táncleckéket vett, a sztepptáncot Gene Kelly testvére, Fred Kelly tanította meg neki.

Szülei beleegyezésével 16 évesen otthagyta az iskolát, hogy ideje nagy részét a színészetre fordítsa. A fiatalember Manhattanba költözött, fellépett néhány Off-Broadway produkcióban.

Az ABC tv egyik sitcomjával (szituációs komédia-sorozat) lett híres: 1975-ben a kölyökképű, csillogó szemű fiatalember megkapta Vinnie Barbarino szerepét a Welcome Back Kotter című szituációs komédiában. John a tinédzserek bálványa lett, s énektudása gyakorlására is módja nyílt, számos poplemezt készített.

1977-ben a Szombat esti láz c. film főszerepe tette szupersztárrá. A brooklyni diszkókirályt, Toni Manerót formálta meg, s zajos sikert aratott vele. Egy egész generáció életérzését ragadta meg a film, melyben Travolta maradandó erővel ábrázolta a kiugrási lehetőségek után vágyó hétköznapi fiatalember útját, akinek végül a tánc és diszkó nyújtja a beteljesülés lehetőségét.

Következő filmje, a Grease (1978.) már ellentmondásosabb fogadtatású alkotás, abban azonban biztosak lehetünk, hogy ez is meghatározó filmélmény annak a generációnak az életében, amely annyira szerette a Szombat esti lázat. A filmért Oscar-díj ra jelölték.

0 Tovább

Az elmúlt 20 év legnépszerűbb politikusa, Göncz Árpád

Ma 89 éves Göncz Árpád, a harmadik köztársaság első elnöke (1990-2000.). Munkásságáról talán a legtöbbet az mond, hogy azóta sem volt egy politikus sem olyan népszerű, mint ő, aki etalon a mindenkori utóda számára.

1922. február 10-én született Budapesten. Édesapja Göncz Lajos magánalkalmazott. Édesanyja Heiman Ilona. Szülei meghaltak, testvére nem volt. Felesége Göntér Mária Zsuzsanna, akivel 1946-ban kötött házasságot, szociális munkásként dolgozott. Általános és középiskoláit a fővárosban végezte. 1939-ben érettségizett a Werbőczy István Reálgimnáziumban. ("Nem szerettem a Werbőczyt, mélységesen korrupt iskola volt. Én jeles tanuló voltam, de a győri Ágyúgyár főrészvényesének a fia is természetesen jeles tanuló lett, az akkori kultuszállamtitkár fia pedig szintén előtérben állt. Egy másik állami főtisztviselő gyereke volt a főstréber. Utáltam azt az iskolát, főleg, mikor jöttek a zsidótörvények".)

Érettségi után a Országos Földhitelintézetben tisztviselőként dolgozott, mellette jogot tanult. 1944-ben szerezte meg a Pázmány Péter Tudományegyetemen a jogi végzettséget és a doktori címet. ("Azért mentem jogásznak, mert ez volt az egyetlen olyan egyetem, amit egy szegény értelmiségi család gyermeke a család számára elviselhetetlen anyagi terhelés nélkül elvégezhetett.")

1939-től (már egyetemista korától) 1946-ig a miniszterelnök szellemi-politikai örökségét vállaló Teleki Pál Munkaközösség tagja, s kapcsolatban állt baloldali, főként a népi írók eszmei befolyása alatt álló értelmiségi csoportokkal.

1944-ben, az ország német megszállása idején, ifjúsági vonalon bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, és a Magyar Diákok Szabadságfrontja Táncsics Mihály Zászlóalja tagjaként részt vett a fegyveres ellenállásban. 1944 karácsonyán a csendőrök megsebesítették.

1945 tavaszán belépett a Független Kisgazdapártba (FKGP). 1946-tól 1948-ig a párt fizetett alkalmazottja és a Nemzedék c. hetilap felelős szerkesztője. ("Először ugyan azt akarták, hogy legyek képviselő. Istenáldotta naivitásomra vall, hogy azt mondtam, én erre még nem vagyok kellően felkészülve, ehhez többet kell tudni. Valószínűleg ezért maradtam életben.")

Az FKGP szétverése után, 1948-ban állás nélkül maradt. (Őt is bevitték a "katonapolitikára", ahol három hétig tartották fogva, folyamatos kihallgatásokkal. (A Katonapolitikai Osztály a HM-ben működött Pálffy György vezetésével. 1949-ben besorolták az ÁVH-hoz.)

KLIKK A KÉPRE! 2011. január 09.

3 Tovább

130 éve halt meg Dosztojevszkij

Dosztojevszkij az emberi szenvedésekről tesz tanúvallomást. Reánk kényszeríti a részvétet, de azt is, hogy tisztázzuk saját lelki életünk rejtelmeit is. Alig-alig van író, akinek a művészete annyira katartikus, azaz lélektisztító hatású volna, mint ez a saját testi-lelki szenvedéseivel kínlódó, az emberi valóságot annyira saját személyében élő lélekvizsgáló, aki saját téveszméi ellenére lehetett az emberiség nagy tanítója és nevelője

A világirodalom egyik legnagyobb alakja, a lélektani regény mestere Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij 1821. november 11-én második gyermekként született Moszkvában. Heten voltak testvérek. Az apja egy szegénykórház fösvény és goromba orvosa volt, anyja Marija Nyecsajeva romantikus ábrándozó nő, akit a férje állandó féltékenységgel üldözött. 1837-ben tüdővészben meghalt anyja, és ekkor a család is széthullott.

1837 májusában az apa úgy döntött, hogy két legidősebb fiát a Hadmérnöki Intézetbe küldi, így került Fjodor Mihajlovics Szentpétervárra.

Itt érkezik el hozzá apjának halálhíre, akit vidéki birtokán kegyetlenkedései miatt jobbágyai agyonvertek. Nem sokkal e lelki megrázkódtatás után epilepsziás tünetek jelentkeznek Dosztojevszkijen, s e betegség élete végéig elkíséri.

1841-ben tisztté avatták, 1843-ban elvégezve az intézetet mérnökhadnagy lett. Az iskolaévek alatt rengeteget tivornyázott, szórta a pénzt, kölcsönöket vett fel, a tékozló fiú életét élte. Első munkája (Balzac Eugenie Grandet-jének fordítása) megjelenése után lemondott állásáról, és romantikus olvasmányai hatására írni kezdett.

A Pétervárott írt A szegény emberek című levélregény kézirata Bjelinszkijre, az akkori orosz irodalom nagy tekintélyű kritikusára is nagy hatást gyakorolt és néhány hónappal később meg is jelent.

A hasonmással (1946.) a kettéhasadt lelkű hőseinek sorát nyitja meg. Akárcsak Gogol Köpönyege -, a városi kisember szorongásairól, elnyomottságáról és kitörésvágyáról beszél. A bizarrul megkettőzött Goljadkin őse a 20. század sok regényhősének - az írói képzelet megkettőzi a "hőst": az egyik a szerencsétlen kishivatalnok, a másik a sikeres ember pénzzel, életkedvvel, beteljesült szerelemmel, kitüntetésekkel

0 Tovább

A krimi koronázatlan királynője

"Robot után pihenés, viharból révbe ért hajó,
Háború után béke, élet után halál - az a jó."

Harmincöt esztedeje halt meg Agatha Christie a detektívregény műfajának királynője, Hercule Poirot és Miss Marple "szülőanyja", minden idők egyik legsikeresebb írója.

Az irodalom talán legnagyobb "tömeggyilkosa" összesen 147 kisregény, 15 dráma, és 90 regény szerzője, de publikált Mary Westmacott néven is. Csak az angol nyelvű Christie-kiadásokból másfél milliárd példány kelt el, világszerte további egymilliárd, ezt csak a Biblia és Shakespeare múlja felül. Írásait több mint 45 nyelvre fordították le, az Egérfogót 45 országban mutatták be.

Agatha Mary Clarissa Miller 1890. szeptember 15-én született Ashfieldben (Anglia). Iskolába nem járt, otthon apja (Frederick Alvah Miller) számtanra, anyja (Clara Boehme) és nővére, Madge pedig a humán tárgyakra oktatták. Ötéves korára megtanult olvasni, és élénk képzelőereje is korán megmutatkozott: előbb a Cicákról, majd egy ölebcsaládról, végül az iskoláról és az ott tanuló lányokról kiagyalt történeteit játszotta el. Tizenegy éves korában pedig nyomtatásban is megjelent egy verse. Még ebben az évben elveszítette édesapját, ami után a család anyagi helyzete szűkösebbé vált. Az akkoriban "kötelező" párizsi lányintézetben való nevelést viszont megengedhették maguknak: itt Agatha a rajz és főként az éneklés felé kacsingatott, azonban egyikben sem bizonyult kiemelkedően tehetségesnek.

Első novelláját egy influenzából való gyógyulása alatt írta, amely A szépség háza (The House of Beauty) címet viselte, és később átdolgozott formában, Az álmok háza címmel 1926 januárjában jelent meg. Ezután Mack Miller, később Nathaniel Miller álnév alatt szerzett novellákat, majd megszületett első regénye, a Hó a sivatagban (Snow Upon the Desert).

Közben Egyiptomban töltött tél hónapjai alatt a társasági életbe is bevezették, s több kérő és egy eljegyzés után 1912 őszén megismerkedett Archibald Christie pilótávaval, akivel 1914. december 24-én házasságot kötöttek.

Az első világháború alatt Agatha segédápolóként, majd a gyógyszertár laboratóriumában dolgozott, ahol kiismerte a későbbi regényeiben fontos szerepet kapó különféle méregfajtákat. Ekkor kezdte el papírra vetni első detektívregényét, amely hosszas huzavona után végül 1920-ban a Bodley Head kiadónál jelent meg A titokzatos stylesi eset címmel. A regénnyel egy időben "született meg" a zseniális belga nyomozó, Hercule Poirot, akinek alakja további 32 könyvben és 55 novellában tér vissza.

0 Tovább

Friedrich Dürrenmatt, a modern tragikomédia megteremtője

Brecht óta a német nyelvterület világszerte legsikeresebb drámaírója, Friedrich Dürrenmatt (Konolfingen - Svájc), 1921. január 5. - Neuchâtel, 1990. december 14.) ma lenne 90 éves

Nagyapja, apja is protestáns pap volt. A gimnáziumot Bernben végezte. Tanulmányait a zürichi egyetemen folytatta. Egy szemeszter elvégzése után a berni egyetemre ment (filozófiát, filológiát és teológiát hallgatott), amit 1945-ben, a végzettség megszerzése nélkül otthagyott.

Az áhítatos szellemben nevelkedő Dürrenmatt mindvégig afféle szabad szellemű vallásos ember maradt, aki életművében sajátosan ötvözte az egzisztencialista filozórfiát és a protestáns teológiát. Franz Kafka, Arthur Schopenhauer és Friedrich Nietzsche művei mellett Arisztophanész és az antik görög és római tragédiák voltak a kedvenc olvasmányai.

A zürichi Weltwoche rajzolója, grafikusa, színikritikusa lett. A kritikák drámaelemzései figyelmét egyre inkább a dramaturgia felé fordították. Néhány új szempontot felvető drámaelméleti tanulmány után 26 éves korában maga is megpróbálkozott a drámaírással.

A kezdeti évek anyagilag nem hoztak sikert a fiatal írónak. 1946-ban feleségül vette Lotti Geissler színésznőt, és Bázelbe költöztek. 1947-ben született fia, Peter, majd két évvel később Barbara, 1951-ben pedig Ruth nevű lányuk. Hogy megélhetésüket biztosítsa, színikritikákat írt, ám ez nem volt elegendő a ház fenntartásához, így átköltöztek Schernelzbe, anyósához, majd Ligerzbe, végül vettek egy házat Neuchâtelben, ahol haláláig élt. Miután 1983-ban felesége, Lotti meghalt, feleségül vette Charlotte Kerr színésznőt, aki a színészi munka mellett színházi újságíróként is dolgozott, illetve segített Dürrenmatt kései műveinek sajtó alá rendezésében.

0 Tovább

Mi van ma?

blogavatar

Az adott nap fontos eseménye a múltból, napjainkból, képekkel, videókkal, sok információval................................................................ Az oldalt szerkeszti: Kis Márta

Utolsó kommentek