Mi van ma?

A filmtörténet legendás színészeit ma is körbelengi valamiféle áhitat. És hiába járt el felettük az idő, ma is sármosnak tűnnek. Van bennük valamilyen - kissé megfoghatatlan - erő, hit és persze tehetség. Igaz bálványok - voltak - ők. És közéjük tartozott a ma három éve elhunyt Paul Newman is. Igen jóképű férfi volt, s áthatóan búzavirágkék szeme (ez a legendás szemszín - hogy-hogy nem - már korai, fekete-fehér filmjein is felismerhető) hamarosan afféle védjegyévé vagy márkajelévé vált. Színészként, emberként nem lehetett nem szeretni.

1925. január 26-án született az ohiói Clevelandben. Apja félig, anyja teljesen magyar volt. 18 évesen, a második világháború idején pilóta szeretett volna lenni, de színvaksága miatt elutasították. ezért rádiósként fogta az éter jeleit a Csendes-óceánt átszelő torpedóbombázókon. A háború után az eredetileg tanári pályára készülő Paul befejezte a Yale egyetemen az angol-közgazdász szakot. Egy évvel később New Yorkba költözött, Ekkor került be a kor legkiválóbb New York-i színiiskolájába, Lee Strasberg Actor's Studiójába, ahol kitanulta a színészmesterséget, és ahol mindenki számára egyértelmű volt, hogy Newman hatalmas érzelmi skálával, visszafogott játékstílussal még sokra viszi.

Karrierjét színpadi színészként kezdte a Broadway deszkáin. Első jelentős szerepei a Picnic, a The Desperate Hours és Az ifjúság édes madara voltak. utóbbinak a későbbi filmváltozatában (1962.) is ő alakította a főszerepet.

Felipe Massa, Forma-1-es brazil autóversenyző ma 30 éves. 1981. április 25-én Braziliában, São Paulóban született. Szülei: Ana Elena és Luiz Antonio Massa, felesége Raffaela Bassi. Kisfia, Felipe Jr. 2009. november 30-án született. Két testvére van, Fernanda és Eduardo.

Felipe kilencéves korában kezdett el gokartozni São Paulóban. Hét éven keresztül gokartozott. Első szezonjában a negyedik helyen végzett, a legnagyobb sikere a brazil gokartbajnokságon megszerzett harmadik hely volt 1997-ben.

1998-ban kezdett el autókkal versenyezni a brazil Forma Chevrolet sorozatban. Első szezonjában az ötödik helyen végzett, a következőben ő lett a bajnok - tíz futamon három futamgyőzelemmel.

2000-ben Európába érkezett, hogy az olasz és az európai Forma Renault sorozatban versenyezzen. Mindkét sorozatban azonnal megnyerte a bajnokságot - a Cram Competition színeiben nyolc versenyt nyert a szezon során.

2001-ben a Forma-3000-es Euro-szériában folytatta a pályafutását, ahol a Draco Competition-nel nyolc futamból hatot nyert meg, és ez természetesen a bajnoki címet is jelentette számára. Néhány verseny erejéig részt vett az Európai Túraautó Bajnokságban (ETC) is az Alfa Romeóval. A teljesítményére felfigyelt a Forma-1-es Sauber Petronas csapat, amely tesztelési lehetőséget ajánlott neki, és 2002-re leszerződtette a csapatába.

A magyar televíziózás karizmatikus egyénisége, a műsorvezető-humorista, a volt zongoraművész, az Erkel Ferenc-díjas érdemes művész Antall Imre 1935. július 31-én Hódmezővásárhelyen született, tanulmányait is ott végezte. Szülei pedagógusok voltak, ő orvosnak készült, s úgy vélte, csak osztályelsőként válhat érdemessé a középszerűséget nehezen tűrő orvosi hivatásra. Ám egyik unokabátyja tanult zongorázni, ő is el-eljárt az órákra. Érdeklődése felkeltette a tanárnő figyelmét, aki azt ajánlotta a szüleinek, hogy talán érdemes lenne a kis Imrét is a billentyűk elé ültetni. Így is történt, és ő gyorsan és örömmel haladt a tanulásban. Zongorájuk nem volt, de 1944-ben megőrzésre megkapták egy ismerős família hangszerét, akiknek lakását bombatalálat érte, így már otthon is gyakorolhatott.

Először egy iskolai ünnepségen mutatkozott be, ennek híre eljutott a szegedi konzervatórium igazgatójához, Kollár Pálhoz is, aki megkereste szüleit. Így aztán 1947-ben megkezdte konzervatóriumi tanulmányait. Minden nap bejárt Szegedre, miközben magántanulóként végezte az iskolát. Kollár jó pedagógusként egyengette az útját, majd halála után Zempléni Kornél vette pártfogásába. 1951-ben befejezte a konzervatóriumot, és a család felköltözött Pestre, és ő a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, s 1959-ben kitüntetéssel végzett. Mivel diplomamunkájához gyakorlóoktatásra volt szüksége, ezért egy tanítványt vett maga mellé, az akkor nyolcéves Presser Gábort .

Az Országos Filharmónia szólistája lett, hangversenykörútjai alkalmával bejárta a fél világot, s nem kevesebb, mint hét nemzetközi versenyről távozott értékes trófeával. Két ízben VIT-díjat, Bolzanóban a Busoni-versenyen második díjat, 1966-ban Budapesten a Liszt-versenyen első díjat nyert.

Ma ünnepli 65. születésnapját Spiró György Kossuth-díjas író, költő, irodalomtörténész. 1946. április 4-én született Budapesten. Apja mérnök, anyja színésznő volt. Magyar-orosz-szerb-horvát szakon diplomázott az ELTE Bölcsészkarán 1970-ben, illetve 1972-ben. Az Újságíró Főiskolán szociológus-diplomát szerez 1972-ben.

1970-71-ben a Magyar Rádióban újságíró-gyakornok. 1971 és 75 között a Corvina Kiadó szerkesztője. 1975-től három évig ösztöndíjas aspiráns. Az MTA kelet-európai kutatócsoportjának, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának tudományos munkatársa. 1978-tól a világirodalmi tanszéken, 1991-től az esztétika tanszéken tanít. 1981-ben kandidátus, 1997-ben habilitált professzor. Az ELTE Esztétika és Kommunikáció Tanszékének egyetemi docense.

A Szépirodalmi Könyvkiadó jelentette meg először 1974-ben Kerengő című regényét. Első nagyregénye az Az Ikszek szintén a kiadó gondozásában jelent meg 1981-ben. A következő évben drámakötete A békecsászár címmel (négy drámát tartalmazott) jelent meg.

Spiró György több mint egy évtizedig asztalfióknak írta színdarabjait. Saját bevallása szerint dühében vetette papírra Kerengő című regényét, mert rájött, idehaza drámaírással nem lehet rangot szerezni. 1983. október 28-án mutatta be a Budapesti Katona József Színház Az imposztor című komédiáját. A mű előzménye az író Az Ikszek című regénye. A darab Major Tamás számára készült (és bizonyos értelemben róla szól), aki halála előtt nem sokkal eljátszotta a főszerepet. A rendező Zsámbéki Gábor volt. Ötven alkalommal került színre. Az író eddigi pályafutása során ezzel a darabbal aratta élete első közönségsikerét.

Susan Boyle az egész világot meglepte erőteljes, lélegzetelállító hangjával, amikor 2009 áprilisában besétált a Britain's Got Talent című tehetségkutató műsor színpadára. Szinte azonnal világhírnévre tett szert, ahogy a verseny első fordulójában a Nyomorultak Dreamed a Dream dalát előadta. A legendás szereplést a videomegosztó oldalak segítségével mára már több mint 300 millióan látták szerte a világon.

Ma 50 éve, 1961. április 1-jén született Susan Margaret Boyle a skóciai Blackburnben . Szülei ír bevándorlók voltak. Tíz testvér között ő volt a legfiatalabb. Közülük most már csak hatan vannak életben. Édesanyja 47 éves korában hozta világra,^. A The Sunday Times azt írta, nehéz szülés volt, melynek során Boyle oxigénhiányosan jött a világra, s ennek következtében középsúlyos agykárosodások léptek fel nála. Megállapították, hogy tanulási nehézségei vannak, s emiatt iskolájában kigúnyolták, erőszakosan viselkedtek vele. Tizenkét éves kora óta énekelt az egyházi kórusban. Miután alacsony végzettséggel abbahagyta tanulmányait, hat hónapig főzőtanonc volt, és részt vett a kormányzati továbbképző programokon. Majd a karitatív munkába vette bele magát, az időseket látogatta.

Hosszú éveken keresztül gondozta magatehetetlen édesanyját is, aki halálos ágyán állítólag azt kérte tőle, hogy nevezzen be a tehetségkutató műsorba. Az édesanya azonban nem érhette meg a lánya sikerét. "Anyám halála után jó fél évig fel sem fogtam, hogy mi történt. Teljesen egyedül voltam. Édesanyámhoz olyan erősen ragaszkodtam, hogy a halálával az életem egy része veszett el." - vallja önéletírásában.

A tragikusan fiatalon elhunyt filmszínész, nemzedéki legenda és minden idők egyik legnagyobb filmsztárja, James Dean 80 évvel ezelőtt, 1931. február 8-án, az indianai Marionban született.

Hat éves volt, amikor az egész család Kaliforniába, Santa Monicába költözött, ahol apja fogtechnikusként dolgozott. Itt járt iskolába egészen 1940-ig, amikor édesanyja meghalt. Ekkor édesapja, aki képtelen volt egyedül ellátni, visszavitte Indianába a rokonaihoz, így történt, hogy nagynénje és annak férje egy farmon nevelték fel.

Az általános iskolában sorra nyerte a szavalóversenyeket, ám a középiskolában érdeklődése a sport felé fordult.

Beválogatták az ottani kosárlabda-, illetve baseballcsapatba, még a rúdugrást is kipróbálta. Hamarosan ezekkel is felhagyott, festeni és szobrászkodni kezdett. Fontos volt számára az önkifejezés, úgy gondolta, az alkotásain keresztül talán közelebb kerülhet önmagához. Művei a magányról szóltak. Egyik legismertebb szobra egy arc nélküli alak, melynek az "Én" címet adta.

Amikor tanulmányait befejezte, elhagyta nagybátyja birtokát és Kaliforniába utazott, ahol ismét együtt élhetett édesapjával, illetve annak második feleségével. Előbb a Santa Monica-i Kollégiumba járt, de nem sokkal később Los Angelesbe ment, hogy tanulmányait a Kaliforniai Egyetem (UCLA) színművészeti szakán folytathassa. Az egyetemen háromszázötven jelentkező közül őt választották ki Malcolm szerepére a Machbetben.

1951 januárjában kimaradt az egyetemről, hogy színészként karriert csináljon. Döntése miatt megromlott kapcsolata apjával. A Coca Cola televíziós csatornánál kezdte, mint statiszta. Barátja és mentora, James Whitmore tanácsára New Yorkba költözött, hogy színészként próbáljon boldogulni. Miközben buszsofőrként kereste kenyerét, szerepelt egy Broadway darabban és több TV-show-ban.

Tavaly az Egyesült Államokban előkerült egy 1954-ből származó, több perces filmjelenet, amelyen az amerikai társadalom két híressége, James Dean és a későbbi elnök Ronald Reagan együtt szerepel a General Electric Theater című televíziós sorozat The Dark, Dark Hours (Sötét, sötét órák) című epizódjában.

Cziffra György, a világhírű zongoravirtuóz, az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar komolyzenei előadóművész 17 évvel ezelőtt hunyt el.

Elképesztő, szinte hihetetlen művészkarrier az övé, amely az angyalföldi nyomorúságos barakklakásból a második világháború vérzivatarán át, a füstös pesti bárokon és az ötvenes évek elejének magyar börtönein át a világ nagy hangversenytermeinek dobogójáig ívelt

Cziffra György (Budapest, 1921. november 5. - Párizs, 1994. január 17.) csodagyermekként indult az angyalföldi feneketlen nyomorból, roma zenész családból. Édesapja tanította zongorázni, aki hegedűművész volt. Ötéves korában szerepelt először nyilvánosan, hogy improvizációival pénzt keressen családjának egy cirkuszban.

Dohnányi Ernő jóvoltából került 8 éves korában a Zeneakadémiára. Tizenhárom évesen már számtalan sikeres koncertkörutat tett Skandináviában és a Benelux-államokban, valamint Magyarországon.