A magyar színművészet „rettenetes gyermeke”, a két világháború közti korszak egyik legkedveltebb színművésze Csortos Gyula  128 évvel ezelőtt, 1883. március 3-án született Munkácson.

Apja gépészmérnöknek szánta, s szigorú fegyelemben nevelte. A családfő legfőbb nevelési eszköze az éheztetés mellett a bikacsök volt. Ezzel verte végig fiát a lakáson, ha a fia nem úgy tanult, viselkedett, ahogy az a katonatiszt apának tetszett. Csortos 15 éves korában hagyta el a családi házat. Előbb jegyzőgyakornoknak állt, majd a Színiakadémiára jelentkezett. Rögvest felvették.

Diplomájának megszerzése után, 1904-ben egy vándortársulathoz szegődött, s kivételes tehetsége révén hamar főszerepeket kapott. 1904–05-ben Debrecenben, 1905–1907 között Szegeden játszott. Sikerei dacára magányos maradt, társai gőgösnek tartották, és nem is alaptalanul.
    
1907-ben a Népszínházhoz szerződött, de pár hónap múlva már - dupla gázsival - Beöthy László Magyar Színházának tagja volt. Mivel a zajos sikerekben neki is nagy része volt, mind magasabb gázsit köveelt a magát egy idő után megmakacsoló Beöthytől. Egy csaknem botrányba fulladt előadás után a feldühödött Csortos szerződésszegéssel lett a Vígszínház tagja. Itt lett igazán nagy színész, főként Molnár Ferenc révén, aki kiváló szerepeket írt neki.  1914. július 1-jén Budapesten feleségül vette az akkor alig 15 éve Bamberger Friderikát, 1922-ben elváltak. 

Amikor a színház 1919-ben felújította Molnár Liliom című színművét, s a címszerepet Csortos kapta, háromszáznál többször játszotta a ligeti vagányt. 1922-ben a Renaissance Színházhoz szerződött, a háború kitöréséig a főváros szinte valamennyi színházában játszott, 1937-ben lett a Nemzeti Színház örökös tagja.

Számos filmben szerepelt, Székely István 1931-ben rá osztotta a címszerepet a magyar filmtörténet egyik legsikeresebb vígjátékában, a Hyppolit, a lakájban.

Eredetileg német filmnek készült, német színészekkel. A Hunnia Filmstúdiót csak azzal a feltétellel adták ki nekik, ha elkészítik a film magyar változatát is. A német színészekkel felvett film megbukott, itthon a magyar változat óriási siker lett.

 Csortos cukorbetegsége a 30-as évek elején jelentkezett, ehhez szívritmus zavar társult, emellett önpusztító életmódot is folytatott, így egyre gyakrabban szorult szanatóriumi kezelésre.

 

Budapest ostromát ismerősei pincéjében vészelte át. Utolsó filmjében, az Egy pofon, egy csókban már betegen játszott. 
    
1945 júliusában ismét kórházba került, a Fasor-szanatóriumban kezelték, mert lábsebe nem akart begyógyulni. Halála előtt a legyengült művész  a Nemzeti Színházban még eljátszotta élete egyik  legfontosabb darabját Csehov A medve című egyfelvonásosában. A próbákra tolókocsival vitték, az előadásra már saját lábán ment be.   A Ráday Imre által külföldről kért penicillininjekció későn érkezett, Csortos 1945. augusztus 1-jén a szanatórium betegágyán 62 éves korában meghalt. 

Magánélete szinte nem is volt: kétszer nősült és kétszer vált el, első házasságából született egyetlen lánya 28 éves korában tüdőgyulladásban hunyt el 1943-ban. Csortos nem volt társas lény, kollégáiból ellenszenvet váltott ki különcsége, állandó sértődöttsége, nyugtalansága, tekintélyundora.
    
Bár a korszak vezető színésze volt (annyit keresett, mint a miniszterelnök, mégis állandó pénzzavarban volt),színházba mint néző sose járt. Mindig a New York Kávéházban vacsorázott, kifogástalanul öltözködött és fiákeren járt mindenhová. Szerett élni. Barátkozni is csak mértéktartóan volt képes - a három lépés távolság nála intim közelséget jelentett. Ehhez járult még, hogy a magyar színművészet „rettenetes gyermekének" színpadi tréfái néha sértően durvára sikerültek.
    
Jellegzetes hanghordozása, drámai ereje, érdes humora minden szerepét élettel telítette. Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház egykori vezetője azt mondta róla: "Csortosnak se alakja, se hangja, se beszédművészete nem olyan, ami a nagy művészegyéniséget jellemzi - és mégis..."

 

Csortos negyven éves pályafutása alatt 250 szerepet játszott. Művészetét nem lehetett műfajhoz kötni, skálája a tragikumtól a komikumon át az operettig terjedt. Már a némafilm korszakában kezdett filmezni, s a hangosfilm idején a magyar filmek egyik vezető egyénisége lett. 1931-től 68 hangosfilmben szerepelt.

Csortos Gyula a közeljövőben a tévében:

Hétszilvafa - DUNA TV, 2011-03-06 13:25
Egy szoknya, egy nadrág - Comedy Central, 2011-03-10 20:20; 2011-03-12 11:45; 2011-03-13 16:00
Áll a bál - Duna II Autonómia, 2011-03-12 20:40

További filmjeiből: