Mi van ma?

A háború utáni drámaíró nemzedék egyik legnagyobb, világirodalmi mércével értékelhető alakja Tennessee Williams (Thomas Lanier Williams).

Száz évvel ezelőtt a Mississippi államban lévő Columbus városkában született (1911. március 26.). Boldogtalan gyermekéveit itt és még két másik déli államban töltötte. Az agresszív személyiségű kereskedő-utazóügynök édesapa a túlontúl oltalmazó édesanyához húzó beteges-nyápic kisfiút Miss Nancynak hívta. Amikor elérte ötödik évét, Tennessee diftériát kapott, és majdnem két évbe telt mire újra megtanult járni. Közben olvasott és történeteket írogatott.

1919-ben a család St. Louisban telepedett le - visszaemlékezéseiben Williams ezt "tragikus költözés"-nek nevezte - ahol a kisfiút többek között délies akcentusa miatt iskolatársai állandóan csúfolták. Ifjú évei az érzelmi bizonytalanság klasszikus tüneteit mutatják. Az érzékeny, magányos, befelé forduló fiatalember korán az írásba menekült, mely feltehetően életpótlék lett számára. 16 éves korában egy újságtól öt dollárt kapott a "Tud-e egy jó feleség jó pajtás is lenni?" című írásáért. A következő évben megjelent nyomtatásban első novellája "The Vengeance of Nitocris" címmel.

Két St. Louis-i egyetemen is tanult, meglehetősen rendszertelenül; 1938-ban szerzett diplomát az Iowai Egyetemen. Élete folyamán többször kapott idegösszeomlást; depressziói, hipochondriája és alkoholizmusa leküzdésére gyakran remélt segítséget pszichoanalitikus terápiáktól.

1983. február 24-én egy New York-i szállodai szobában halt meg bizarr körülmények között: véletlenül lenyelte egy orvosságosüveg kupakját.

Életében számos díjjal jutalmazták: többek között kétszer kapott Pulitzer-díjat.

Leghíresebb művei: Üvegfigurák (1944.) , A vágy villamosa (1947.), Tetovált rózsa (1950.) , Macska a forró bádogtetőn (1955.), Múlt nyáron hirtelen (1958.), Az ifjúság édes madara (1959.) Az iguána éjszakája (1961.) Legkiemelkedőbb színdarabjait többször is filmre vitték.

Első Pulitzer-díját A vágy villamosa c. drámájáért kapta 1947-ben. A filmváltozatot (1951.) a legendás Elia Kazan rendezte.

Ma ünnepli 56. születésnapját Bruce Willis, aki elképesztő sokoldalúságáról és kivételes tehetségéről tett tanúbizonyságot karrierje során. Kasszasikernek számító akciófilmjei mellett romantikus vígjátékokban is szerepelt, míg világszerte elismert filmsztárrá vált.

Walter Bruce Willis egy németországi amerikai katonai bázison született 1955. március 19-én Idar-Obersteinben, David Willis amerikai katona apától és Marlene Willis banki dolgozó német anyától. Apja David hegesztő és gyári munkás volt, aki a hadseregből való leszerelése után a családjával együtt visszaköltözött New Jersey-be. New Jersey-ben Bruce-t - a négy gyerek közül a legidősebb - csavargó süvölvényként jellemezték, aki dadogott és csak a színpadon, közönség előtt volt képes könnyen előadni magát. Ezen oknál fogva a főiskolai éveit is - a Penns Gorve High School hallgatója volt a dráma színjátszó-csoport és a diákönkormányzati elnökség határozta meg.

Tanulóéveit követően Willis apja nyomdokaiba lépett és elszegődött a Du Pont gyárhoz dolgozni, ahol biztonsági őr volt, s a munkások szállítása is volt a feladata. Miután meggyilkolták az egyik munkatársát, és a bárokban általános jelenséggé vált a vérontás, úgy döntött, hogy otthagyja a gyári állását. Felfedezte, hogy tehetsége van a harmonikázáshoz, és sokáig játszott a Loose Goose nevű R&B bandában. Később a testőri munkáját is lemondta, és úgy döntött, hogy visszatér az igazi szenvedélyéhez: a színészethez.

Húsz éve, 1991. március 18-án halt meg Bánky Vilma, a némafilm korszakának egyik legnagyobb hollywoodi sztárja.

Koncsics Vilma néven 1898. január 9-én a Tolna megyei Nagydorogon született. Édesapja, Bánky Koncsics János tisztviselő, később szerényen élő pesti rendőrőrmester. Édesanyja Ulbert Katalin színésznő. Vilma születése után nem sokkal Budapestre kerül a család, az édesapa áthelyeztetése miatt.

A Práter utca egy csendes házában élnek bátyjával, Gyulával és húgával. Iskolai tanulmányait az Egressy úti Polgári Iskolájának leányosztályában végzi négy esztendőn keresztül. Mint ahogy az osztálytársak visszaemlékeznek: "a IV/b osztály harmadik padjában ült Koncsics Vilma, a kis szőke Gretchenfrizurás, halk szavú leányka." Vilma az iskolában működő önképző kör kapcsán érez magában először elhivatottságot a színészi pálya iránt.

A polgári iskola után a kereskedelmibe iratkozik be, majd tisztviselőként dolgozik. A kis pesti gépírólány egy délután elhatározza, hogy órákat vesz filmjátszásból. Munka mellett szerzett filmszínésznői képesítést a Bolváry Géza és Mattyasovszky Ilona által vezetett Star Filmiskolában.

Liza Minnelli 65 éve, 1946. március 12-én született Los Angelesben Vincente Minnelli rendező és Judy Garland gyermekeként. Ő maga azt vallja: "lendületemet anyámtól, az álmaimat apámtól örököltem". Kétévesen már feltűnt egy filmben anyja oldalán, gyermekkora mégsem alakult mesésen.

Anyja őt és két testvérét egyedül nevelte fel. Mivel az alkohol- és gyógyszerfüggőségben szenvedő Judyt elküldték Hollywoodból, s gyermekeivel végigvándorolta Amerikát, egészségi állapotától függően sztárként vagy éppen részeg koldusként. Ha nem tudta

kifizetni a szállodai számlát, egyszerűen megszökött. "Több réteg ruhát kellett magunkra húznunk. Amit nem tudtunk így elvinni, azt otthagytuk" - emlékezik vissza Liza a gyerekkorára.

Karrierje ennek ellenére már egészen pici korában elkezdődött. A tehetséges kislány hamarabb tudott énekelni és táncolni, mint írni és olvasni. Hétévesen már a Palace Theatre tagja New Yorkban, tinédzserként színművészetet tanult a Herbert Berghof Stúdióban, és 17 éves korában (1963.) a Broadway-n mutatkozott be.

A tragikusan fiatalon elhunyt filmszínész, nemzedéki legenda és minden idők egyik legnagyobb filmsztárja, James Dean 80 évvel ezelőtt, 1931. február 8-án, az indianai Marionban született.

Hat éves volt, amikor az egész család Kaliforniába, Santa Monicába költözött, ahol apja fogtechnikusként dolgozott. Itt járt iskolába egészen 1940-ig, amikor édesanyja meghalt. Ekkor édesapja, aki képtelen volt egyedül ellátni, visszavitte Indianába a rokonaihoz, így történt, hogy nagynénje és annak férje egy farmon nevelték fel.

Az általános iskolában sorra nyerte a szavalóversenyeket, ám a középiskolában érdeklődése a sport felé fordult.

Beválogatták az ottani kosárlabda-, illetve baseballcsapatba, még a rúdugrást is kipróbálta. Hamarosan ezekkel is felhagyott, festeni és szobrászkodni kezdett. Fontos volt számára az önkifejezés, úgy gondolta, az alkotásain keresztül talán közelebb kerülhet önmagához. Művei a magányról szóltak. Egyik legismertebb szobra egy arc nélküli alak, melynek az "Én" címet adta.

Amikor tanulmányait befejezte, elhagyta nagybátyja birtokát és Kaliforniába utazott, ahol ismét együtt élhetett édesapjával, illetve annak második feleségével. Előbb a Santa Monica-i Kollégiumba járt, de nem sokkal később Los Angelesbe ment, hogy tanulmányait a Kaliforniai Egyetem (UCLA) színművészeti szakán folytathassa. Az egyetemen háromszázötven jelentkező közül őt választották ki Malcolm szerepére a Machbetben.

1951 januárjában kimaradt az egyetemről, hogy színészként karriert csináljon. Döntése miatt megromlott kapcsolata apjával. A Coca Cola televíziós csatornánál kezdte, mint statiszta. Barátja és mentora, James Whitmore tanácsára New Yorkba költözött, hogy színészként próbáljon boldogulni. Miközben buszsofőrként kereste kenyerét, szerepelt egy Broadway darabban és több TV-show-ban.

Tavaly az Egyesült Államokban előkerült egy 1954-ből származó, több perces filmjelenet, amelyen az amerikai társadalom két híressége, James Dean és a későbbi elnök Ronald Reagan együtt szerepel a General Electric Theater című televíziós sorozat The Dark, Dark Hours (Sötét, sötét órák) című epizódjában.

Ma lenne 96 éves Sir Norman Wisdom angol komikus, filmszínész, énekes, dalszerző. Mozgáskultúrája artistát megszégyenítő volt, nagyszerűen énekelt - a "music hall" műfaj utolsó nagy alakjának tartották - mimikájából pedig minden bizonnyal még Jim Carrey is tanult.

Az 1915. február 4-én, Londonban született Wisdom szegény családból származott, így hamar dolgoznia kellett. Paddingtonban nőtt fel, nagy szegénységben. Amikor apja ivott, agresszívvé vált, Normant gyakran megverte. Kilenc éves korában anyjuk elhagyta a családot, apjuk pedig a munkája miatt néha hetekre eltűnt. Ilyenkor a bátyjával magukra maradtak, gyakran loptak élelmiszert, hogy életben maradjanak, az iskolába mezítláb jártak. Amikor nevelőszülőkhöz kerültek, Norman és Fred bérmunkát vállalt, hogy a gyámszülőknek fizetni tudjanak. 11 éves korában megszökött, és kifutófiú lett egy zöldségesnél. 13 éves korában abbahagyta az iskolát. A legváltozatosabb munkákat vállalta el, egyebek közt a Lipton teavállalatnál volt lótifuti, de egy Buenos Aires-i hajón is dolgozott kabinosként.

A zenével a hadseregben ismerkedett meg. Egy tinédzserekből verbuvált zenekar tagjaként került Indiába, ahol 11 hangszeren tanult meg játszani. Egy alkalommal, amikor a hadseregben egy gyakorlat során a bokszolást imitálták, Norman rájött, hogy tehetsége van mások megnevettetésére. Ezután kezdett el dolgozni azon, hogy zenész és színpadi előadó legyen.

Amikor 1946-ban leszerelt a brit hadseregtől, már előadóművészként kezdte meg karrierjét a londoni West End színpadain. A negyvenes években elkezdett a tévének is dolgozni, a film világába pedig az ötvenes években kóstolt bele. Az áttörést az 1953-as Botrány az áruházban hozta meg számára, mely alakításáért a BAFTA "legígéretesebb frissen debütáló a mozivásznon" díját nyerte el.