Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Akit még ma is Monsieur Parisként emlegetnek

A világhírű francia sanzonénekes és színész, aki oly feledhetetlenül énekelt A hulló falevelekről, Yves Montand ma húsz éve halt meg.

A Firenzéhez közeli Monsummato Altóban született 1921. október 14-én. Ivo Livi néven anyakönyvezték a család harmadik gyerekeként. Kétéves volt, amikor munkás szülei a fasizmus elől Franciaországba menekültek. Fiuk Marseille-ben nőtt fel, és már tizenegy éves korától dolgoznia kellett. Volt lapkihordó, kazánkovács, fodrászsegéd és megpróbálkozott a sanzonénekléssel is. A második világháború után a nagyobb lehetőségekkel kecsegtető Párizsba utazott, itt figyelt fel a tehetséges és jóvágású fiatalemberre Edith Piaf. A francia sanzon nagyasszonya rendszeresen foglalkoztatta éjszakai mulatójában, egy idő után gyöngéd szálak is összefűzték őket. 1944-ben a párizsi Moulin Rouge-ban énekeltek először együtt. Montand a közönség kedvence is lett, és 1946-ban már Marcel Carné Az éjszaka kapui című filmjében kamera elé is állhatott.

A fordulópontot az 1951-es év jelentette életében: ekkor rendezte meg első párizsi koncertsorozatát, és ekkor kötött házasságot a híres színésznővel, Simone Signoret-val. A frigy nagyot lódított színészi karrierjén. Az ebben az évben rendezett Párizs az Párizs című filmben a Kozma József világhírűvé vált A hulló levelek című sanzont énekelte.

0 Tovább

Hét éve halott a Superman

A világ talán legismertebb szuperhősét megformáló színész, a 195 centiméter magas Christopher Reeve 1952. szeptember 25-én New Yorkban született Franklin D'Olier Reeve, író, tudós és Barbara Pitney Lamb újságírónő gyermekeként. Egy fiútestvére volt. 1956-ban szülei elváltak. Az édesanya újból házasodott, s a két fiúval New Jersey-be költözött. Itt mindkét fiú magániskolába került (Princeton Day School). Christopher mind tanulmányi, mind sportteljesítményével is kitűnt társai közül. Szerepelt a becsület listán, kiválóan baseballozott, futballozott, teniszezett és hokizott.

Már tízévesen színpadon játszott. Számos fiatal jelölt közül beválogatták a The Yeomen of the Guard-ba. 1968-ban elfogadta a gyakornoki állást a Williamstown Színházi Fesztiválon Williamstownban, Massachusettsben. Miután befejezte a Princeton Day School-t 1970 júniusában, Boothbay-ben, Maine-ben játszott színdarabokban, és eltervezte, hogy New Yorkba megy munkát keresni egy színházban. Ehelyett édesanyja tanácsát megfogadva főiskolára ment. 1974-ben kapta meg diplomáját a Cornellen. A Love of Life című tv-sorozatban vállalt szerepet, mert szüksége volt a pénzre. Ben Harpert alakította, aki bűnöző és többnejű volt. Augusztustól a szereplő kezdett egyre népszerűbbé válni, így a show nézettsége az egekig emelkedett. Reeve nem volt már többé névtelen, ismeretlen színész.

Legismertebb filmszerepe az 1978-as Superman, amelyet több folytatás is követett. A filmben többek között szerepelt még Marlon Brando és Gene Hackman is. A szerepet Reeve 200 jelentkező közül nyerte el. Alakításáért 1979-ben BAFTA-díjat kapott.

0 Tovább

Akiért a nők bolondulnak

Ma már igen messze áll attól a sráctól, akit a Cry Babyben láthattunk, kicsit borostásabb lett, a haja sem olyan rendezett már, mint anno, de a nők ugyanúgy bolondulnak érte, mint a nyolcvanas években. Három éve őt tartották a világ legszexisebb férfijának. Jonny Depp még mogorva kalózként vagy őrült kalaposként is elvarázsolja a mozirajongó nők millióit és ha így folytatja, még évtizedek múlva is lesznek tinik, akik imádni fogják őt.

A ma 48 éves John Christopher Depp 1963. június 9-én, látta meg a napvilágot Owensboróban (Kentucky). Anyja, Betty Sue Palmer, pincérnőként, apja John mérnökként dolgozott. Két lánytestvére (Christie és Debbie) és egy fiútestvére (Danny aki író lett) van. Legjobb gyerekkori barátja a nagyapja volt, ám ő nem sokkal a család Floridába költözése után elhunyt. Tizenkét éves korában, az anyja vett neki egy elektromos gitárt, és Johnny különféle garázsbandákban kezdett játszani. Tizenöt éves volt, amikor a szülei elváltak, és Depp az alkoholba és a drogba menekült, s otthagyta a középiskolát, hogy rock zenésszé váljon. Két héttel az iskolából való eljövet után megpróbált visszamenni, de az igazgató azt mondta neki, hogy kövesse az álmát és legyen zenész. A The Kidsben játszott. és jelentős helyi sikereket ért el. Majd a zenekarral átköltöztek Los Angelesbe. Nemsokkal ezután azonban felbomlottak, s Johnny egyik barátja tanácsára a színészet felé fordult.

Karrierjének elindulása Nicolas Cage nevéhez fűződik, akivel Los Angelesben ismerkedett meg első felesége (Lori Anne Alison sminkes) révén 1983-ban. Az akkor még szintén ismeretlen színész ajánlotta be a Rémálom az Elm utcában című, ma már klasszikus horrorfilmbe.

4 Tovább

A Keresztapa, az Apokalipszis most alkotója

Francis Ford Coppola A Keresztapa trilógia és az Apokalipszis most című filmjeivel már életében legendává vált.

A többszörös Oscar-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer 72 évvel ezelőtt, 1939. április 7-én Detroitban született, de New York-ban nőtt fel. Kiskorában gyermekbénulása hosszabb ideig ágyhoz kötötte, az olvasás és a tévé maradt egyetlen szórakozása. Tízévesen forgatta apja kamerájával első "filmjét". Édesapja zeneszerző, aki A Keresztapa első részében zongoristát alakított, de a filmzene komponálásában is részt vett. Édesanyja színésznő volt. Ilyen családi háttérrel nem meglepő, hogy Coppola dráma tagozaton szerzett diplomát és a filmezés felé orientálódott.

Diplomamunkáját a filmgyártás témaköréből írta. Ezután néhány év gyakornokoskodás következett. Első önálló filmjét 1963-ban készítette Dementia 13 címmel . A horror-thriller határán egyensúlyozó film nem aratott komolyabb sikert, a fiatal Coppola ekkor még inkább forgatókönyvíróként és producerként jeleskedett.

Hat év múlva a mai napig egyik legjobb barátjával és kollégájával, George Lucasszal egy független filmgyártó céget alapított Los Angelesben. Együttműködésükből sok film és elismerés született. Emellett közös erővel igyekeztek támogatni a fiatal tehetségeket is.

1969-ben készült Az esőemberek , egy év múlva A tábornok című film , melynek forgatókönyvéért Coppola 1971-ben Oscar-díjat kapott. Innentől a folytatás filmtörténet: Coppolának véletlenül a kezébe akadt Mario Puzo regénye a Corleone családról, megnyerte a főszerepekre Marlon Brandot és Al Pacinót és 1972-ben leforgatta minden idők leghíresebb maffiafilmjét, a legendás A Keresztapa trilógia első részét. A filmet, amiből máig idéznek, amelyben egyesek szerint benne van a válasz a világ összes kérdésére, és amelyet annyian próbáltak utánozni azóta is.

0 Tovább

87 éves lenne a Keresztapa

Kétség nem férhet hozzá, hogy Marlon Brando személyében a XX. századi filmszínészet legkiemelkedőbb művészét tisztelhetjük, aki példaképévé vált a későbbi színész-generációknak. A karizmatikus film-ikon, szexszimbólum és polgárjogi aktivista 80 évet élt, emlékét összesen 45 film kópiája őrzi.

Marlon Brando 87 éve, 1924. április 3-án született a nebraska-i Omahában a francia származású Brandeau család egyetlen fiúgyermekeként. Édesanyja is színész volt. Apja sikeres kereskedő, aki ellenezte fiúk színészi pályájának biztatását, és katonai akadémiára küldte.

Brando kirúgatta magát és még 20 éves sem volt, amikor egyik nővére példáját követve New Yorkba költözött, s színészakadémiára jelentkezett. A híres Actors Studióban Stella Adler és Elia Kazan tanítványa lett. Ahogy Adler megjósolta, hamarosan Amerika legjobb fiatal színésze lett.

1947-ben a Broadway-n Tennessee Williams: A vágy villamosa című színdarabjában Stanley Kowalski szerepét játszotta. A kritikusok lelkesen üdvözölték azt a színészt, aki végre "az indulatait és tökösségét is magával viszi" a színpadra. Átütő erejű játéka nem csak a közönség és a kritikusok, de a darab írójának, Tennesee Williamsnek maximális elismerését is elnyerte. A fiatal színész ezen alakításával forradalmasította a method-acting (a színész teljes átlényegülése a szereplővé) technikáját, és az irányzat kiválóságává vált, mellesleg szűk, fehér pólójával divatot is teremtett egyúttal.

Első filmszerepében, a Férfiakban (1950.) egy II. világháborús veteránt alakított, aki deréktól lefelé megbénulva érkezik vissza a háborúból. (Brando jelentős időt töltött egy fizikoterápiás intézetben, hogy tanulmányozza a betegek életét.)

0 Tovább

A vágy villamosa

"Semmi olyasmiről nem tudok írni, ami ne rám vonatkozna, amiben ne volnék érzelmileg érintve. Arra a fajta anyagra szorítkozom, amely személyes."

A háború utáni drámaíró nemzedék egyik legnagyobb, világirodalmi mércével értékelhető alakja Tennessee Williams (Thomas Lanier Williams).

Száz évvel ezelőtt a Mississippi államban lévő Columbus városkában született (1911. március 26.). Boldogtalan gyermekéveit itt és még két másik déli államban töltötte. Az agresszív személyiségű kereskedő-utazóügynök édesapa a túlontúl oltalmazó édesanyához húzó beteges-nyápic kisfiút Miss Nancynak hívta. Amikor elérte ötödik évét, Tennessee diftériát kapott, és majdnem két évbe telt mire újra megtanult járni. Közben olvasott és történeteket írogatott.

1919-ben a család St. Louisban telepedett le - visszaemlékezéseiben Williams ezt "tragikus költözés"-nek nevezte - ahol a kisfiút többek között délies akcentusa miatt iskolatársai állandóan csúfolták. Ifjú évei az érzelmi bizonytalanság klasszikus tüneteit mutatják. Az érzékeny, magányos, befelé forduló fiatalember korán az írásba menekült, mely feltehetően életpótlék lett számára. 16 éves korában egy újságtól öt dollárt kapott a "Tud-e egy jó feleség jó pajtás is lenni?" című írásáért. A következő évben megjelent nyomtatásban első novellája "The Vengeance of Nitocris" címmel.

Két St. Louis-i egyetemen is tanult, meglehetősen rendszertelenül; 1938-ban szerzett diplomát az Iowai Egyetemen. Élete folyamán többször kapott idegösszeomlást; depressziói, hipochondriája és alkoholizmusa leküzdésére gyakran remélt segítséget pszichoanalitikus terápiáktól.

1983. február 24-én egy New York-i szállodai szobában halt meg bizarr körülmények között: véletlenül lenyelte egy orvosságosüveg kupakját.

Életében számos díjjal jutalmazták: többek között kétszer kapott Pulitzer-díjat.

Leghíresebb művei: Üvegfigurák (1944.) , A vágy villamosa (1947.), Tetovált rózsa (1950.) , Macska a forró bádogtetőn (1955.), Múlt nyáron hirtelen (1958.), Az ifjúság édes madara (1959.) Az iguána éjszakája (1961.) Legkiemelkedőbb színdarabjait többször is filmre vitték.

Első Pulitzer-díját A vágy villamosa c. drámájáért kapta 1947-ben. A filmváltozatot (1951.) a legendás Elia Kazan rendezte.


0 Tovább

Az utolsó császár rendezője 71 éves

A ma 71 éves Bernardo Bertolucci a huszadik század olasz filmgyártásának meghatározó, kiemelkedő alakja. A flesh back technika tökéletesítője, merészségének és egyéni képi látásmódjának köszönhetően maradandót hagyott a filmművészet számára, még ha a köztudat számára elsősorban Az utolsó tangó Párizsban, valamint Oscar-díjakkal elhalmozott Az utolsó császár rendezőjeként marad meg az emlékezetekben.

Bernardo Bertolucci 1940. március 16-án született Pármában. Apja Attilio Bertolucci neves költő. A kis Bernardo egy vidéki iskolába járt 11 éves koráig, amikor - 1952-ben - Rómába költöztek. Ott járt gimnáziumba, majd beiratkozott az egyetemre, de abbahagyta, mert akkor már jobban érdekelte szülővárosának szellemi légköre. Apjához hasonlóan elkezd verseket írni, 1962-ben kiadott egy verseskötetet, de ezzel költői pályáját be is fejezte. Apja filmkritikus is volt, fia vele járt moziba, ahol későbbi pályafutásához megfelelő táptalajt kapott.

15 éves korában 16 mm-es kamerával készített egy 10 perces gyerekfilmet A sikló címmel, amelyet továbbiak követtek. Alig 20 évesen együtt dolgozhatott Pier Paolo Pasolinivel. Ekkor vált fogadott apjává a neves olasz rendező, Pasolini, aki nagy hatással volt későbbi filmes pályájára. A csóró sikere után Antonio Cervi producer megvette Pasolini egy ötletét, és a forgatókönyv megírására megkérte Sergio Cittit és Bertoluccit. Pasolini végül nem vállalta a forgatást és az ő tanácsára az ifjú Bernardo kapta meg a rendezői pálcát. Így született meg első filmje, A kaszás (1962.).

0 Tovább

A piszkos 12 legendás őrnagya

Ma lenne 87 éves Lee Marvin Oscar-díjas amerikai filmszínész.

1924. február 19-én született New Yorkban. Tehetős családja rokonságban állt Thomas Jefferson és George Washington elnökökkel. Nehezen kezelhető gyermek volt, ezért számtalan iskolából eltanácsolták.A középiskolát a Szent Leo-i kollégiumban végezte el, de rossz magaviselete miatt nem tanulhatott tovább. Abbahagyta a tanulást és beállt a hadseregbe. Részt vett a második világháború csendes-óceáni harcaiban, súlyosan megsebesült és kitüntetéssel (Bíbor Szív) szerelt le.

Ezután alkalmi munkákból élt. Éppen a vécétartályt szerelte egy kis színházban, amikor egy gyengélkedő színész helyettesítésére kérték. Marvin megtalálta életcélját: színiiskolát végzett, s megindult karrierje.

1950-ben Hollywoodba költözött, ahol több filmszerepet is kapott. Ezek többsége háborús, vagy westernfilm volt. Markáns, erőteljes, sőt erőszakos, olykor brutális figurákat személyesített meg. Nemcsak játszott háborús, gengszter- és westernfilmekben játszott (néha még a rendezőket is segítette, hogy az adott embereknek, hogy kell beállniuk, vagy, hogy milyen típusú ruhát kell felvenniük), de szerepelt vígjátékokban is.

1953-ban Marlon Brando oldalán szerepelt A vad (1954.) című "motoros filmben", s bár a forgatás előtt nem tudott motorozni, néhány hét alatt olyan szintre jutott, hogy neves sivatagi motorversenyeken indult.

2 Tovább

Mi van ma?

blogavatar

Az adott nap fontos eseménye a múltból, napjainkból, képekkel, videókkal, sok információval................................................................ Az oldalt szerkeszti: Kis Márta

Utolsó kommentek