Mi van ma?

Francis Ford Coppola  A Keresztapa trilógia és  az Apokalipszis most című filmjeivel már életében legendává vált.

A többszörös Oscar-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer 72 évvel ezelőtt, 1939. április 7-én Detroitban született, de New York-ban nőtt fel. Kiskorában gyermekbénulása hosszabb ideig ágyhoz kötötte, az olvasás és a tévé maradt egyetlen szórakozása. Tízévesen forgatta apja kamerájával első "filmjét". Édesapja zeneszerző, aki  A Keresztapa első részében zongoristát alakított, de a filmzene komponálásában is részt vett. Édesanyja színésznő volt. Ilyen családi háttérrel nem meglepő, hogy Coppola dráma tagozaton szerzett diplomát és a filmezés felé orientálódott.

Diplomamunkáját  a filmgyártás témaköréből írta. Ezután néhány év gyakornokoskodás következett. Első önálló filmjét 1963-ban készítette Dementia 13 címmel  . A horror-thriller határán egyensúlyozó film nem aratott komolyabb sikert, a fiatal Coppola ekkor még inkább forgatókönyvíróként és producerként jeleskedett.

Hat év múlva a mai napig egyik legjobb barátjával és kollégájával, George Lucasszal egy független filmgyártó céget alapított Los Angelesben. Együttműködésükből sok film és elismerés született. Emellett közös erővel igyekeztek támogatni a fiatal tehetségeket is.

1969-ben készült Az esőemberek , egy év múlva A tábornok című film  , melynek forgatókönyvéért Coppola 1971-ben Oscar-díjat kapott. Innentől a folytatás filmtörténet: Coppolának véletlenül a kezébe akadt Mario Puzo regénye a Corleone családról, megnyerte a főszerepekre Marlon Brandot és Al Pacinót és 1972-ben leforgatta minden idők leghíresebb maffiafilmjét, a legendás A Keresztapa trilógia első részét. A filmet, amiből máig idéznek, amelyben egyesek szerint benne van a válasz a világ összes kérdésére, és amelyet annyian próbáltak utánozni azóta is.

 A film kultuszművé vált, számtalan díjat (többek között a legjobb filmnek járó Oscar-díjat) nyert. Két évvel később pedig jött a folytatás, A Keresztapa II. Ez a produkció mind anyagilag, mind szakmailag túlszárnyalta az első rész sikerét. A film összesen hat Oscar-díjban részesült, ebből Coppola forgatókönyvíró, rendező és produceri tevékenységéért is hazavitte az arany szobrocskát. Innentől kezdve Coppolának nem bérelt, hanem ingyen fenntartott helye volt a világ bármely filmfesztiválján, és többé egyetlen stúdió sem merészelte elutasítani őt.

Az 1974-ben készült filmje, a Magánbeszélgetés  Cannnes-i nagydíjat kapott.  A legkritikusabb amerikai filmek közé sorolják, főszereplője - nem főhőse - egy paranoiás hivatásos lehallgató ügynök.

A karrierje csúcsán, 1979-ben kezdte el forgatni az Apokalipszis most című filmet, egy háborús eposzt, melynek témája Vietnam, - ahogy a rendező fogalmazott - a "filmem maga Vietnam". Nagy fába vágta fejszéjét, mivel  anyagilag és lelkileg is majdnem belerokkant a méregdrága produkció elkészítésébe. A több évig tartó Fülöp-szigeteki forgatás mindenkit megviselt. Az ekkor harminchat éves Martin Sheen egy jelenet közben szívrohamot kapott és újra kellett éleszteni. Pár hét múlva saját felelősségére visszatért. Marlon Brando magánéleti válsága miatt felkészületlenül és meghízva érkezett, ami ugyancsak nem könnyítette meg Coppola munkáját. Az eredendően tizenhat hetes munkából kilenc hónap lett. A forgatás viszontagságairól több könyv és egy dokumentumfilm is készült. Az elhúzódó forgatások miatt a stúdiók visszaléptek, így a produkció a csőd szélére került. A végeredmény azonban Coppolát igazolja.

Az Apokalipszis most különbözik minden eddig látott háborús filmtől. Nem a hagyományos képekben vázolja fel a vietnami háborút. A történet is különös, Willard százados küldetése, hogy kutassa fel és ölje meg az amerikai Kurtz ezredest, aki magát istennek képzelve uralkodik a dzsungelben bennszülöttek felett. Hiányzik a golyózápor és a vérengzés, a sajátos párviadal szürreális képeken jelenik meg, kilépve az ismert helyről és időből.

A vietnami háború túlélői is elégedettek voltak, mivel véleményük szerint élethűen jeleníti meg az akkori valóságot. A filmet Európában jobban fogadták, mint az Egyesült Államokban, Cannes-ban Arany Pálma-díjat kapott. 

Az Apokalipszis most annyira megviselte Coppolát, hogy megtört eredeti lendülete, s innentől leginkább producerként tevékenykedett. .

1986-ban a fia huszonkét évesen életét vesztette egy hajóbalesetben, amely szintén rányomta bélyegét alkotói tevékenységére. Aztán 1990-ben elkészítette a Keresztapa trilógia befejező epizódját, amellyel újra megmutatott valamit korábbi kifinomult stílusából.

A Keresztapa rendezője az 1997-es Az esőcsinálóval búcsút mondott Hollywoodnak. A stúdiókkal korábban is hadilábon álló Coppola a következő tíz évben csak producerként vett részt filmekben.

Francis Ford Coppola nélkül nemcsak olyan alkotásokkal lenne szegényebb a világ, amelyeket ő írt és rendezett, hanem számos olyan filmmel is, amelyekben "csak" producerként működött közre, lehetőséget adva ezzel a tehetséges ifjú titánoknak. Többek között az American Graffitiben , George Lucas  filmjében, A piszkos ügyben, a Norman Mailer könyvéből, az ő saját adaptációjában készült Kemény fiúk táncában, illetve Jennifer Grey  főszereplésével készült vitorlásfilmben, a Szelek szárnyánban működött közre. Majd jött Tim Burton rendezésében (főszereplő Johnny Depp) Az Álmosvölgy legendája   , melynek látványvilágát és jelmezeit számos díjjal jutalmazták.

Az ügynökség hidegháborús, CIA-történetét Robert De Niro rendezte, s Coppola segédletével varázsolták filmvászonra.

Coppola legújabb filmjét, a Tetrót   (2009.) nálunk tavaly mutatták be.

Coppola segítette unokaöccse, Nicolas Cage karrierjét. Lányából, Sofiából apja nyomdokaiba lépve rendező, forgatókönyvíró és producer lett.  A kiterjedt família három nemzedéke is Oscar-díjas: apja a Keresztapa második részének zenéjéért, Sofia lánya az Elveszett jelentés  című film forgatókönyvéért vehette át a kitüntetést. Sofia unokatestvére, Nicolas Cage a legjobb főszereplő kategóriában lett győztes.

Coppola produceri munkája mellett irodalmi magazint alapított, szállodát üzemeltet és elismert borász, termékeit Magyarországon is forgalmazzák. George Lucas, Martin Scorsese és Steven Spielberg mellett Francis Ford Coppola is azok közé a nagy amerikai rendezők közé tartozik, akiknek tehetsége és merészsége alapjaiban meghatározta a huszadik század második felének filmművészetét. Az Amerikai Filmintézet minden idők 100 legjobb amerikai filmjének listáján második helyezett a Keresztapa, harmincadik az Apokalipszis most, harminckettedik pedig a Keresztapa II.

Francis Ford Coppola a közeljövőben a tévében:

 A Keresztapa 2 - TV2, 2011-04-10 23:50